154815. lajstromszámú szabadalom • Eljárás azbesztcement szűrőcsövek előállítására

3 is racionálisabban oldották meg, mivel felesleges a szűrőrétegnek a furat illetve szívóvezeték teljes hosszában való elhelyezése, elegendő azt csupán az egyes perforált csőszakaszoknál azokon a helyeken alkalmazni, ahol a vezeték a talajvíz tartományában, vagy vízrétegen halad keresztül. Ezt a problémát úgy oldották meg, hogy a szűrőréteget — szűrőhomokréteget — műgyanta ragasztószerrel — mindenekelőtt formaldehid vagy epoxi alapú műgyantával — a perforált csőhöz rögzítették. Ezt az eljárást alkalmazzák jelenleg is. Bár a műgyantaszűrős perforált azbesztcementcsövek nagy előrehaladást jelentenek a technika előző állásához képest, ezek a szűrők is még mindig hátrányokkal rendelkeznek, mivel drágák, áteresztőképességük viszonylag kicsi, valamint a műanyagkötés a szűrőréteg és az azbesztcementcső fala között csekély. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása szűrőréteggel ellátott azbesztcement szűrőcsövek előállítására, amely a fent ismertetett hátrányokat kiküszöböli. A találmány szerinti eljárással előállított csöveknek biztosítani kell a kötés szilárdságát a szűrőanyag és az azbesztcementcső között és az igen jó vízáteresztőképességet, egyidejűleg azonban előállításuk gazdaságosabb kell, hogy legyen, ' mint az eddigieké. A találmány szerinti eljárás kitűzött célját azzal éri el, hogy ugyanolyan vagy hasonló anorganikus hidraulikus kötőanyagot használunk fel a szűrőanyagnak magának összeragasztására, és a szűrőanyagnak a perforált csőhöz való rögzítésére, mint amilyent a cső előállításánál alkalmaztunk, a szűrőanyag súlyának 10—20%-át kitevő mennyiségben és ez után a megszilárdítást az azbesztcementcsöveknél szokásos módon végezzük. A szűrőanyag illetve a megfelelő szemcseösszetételű homok kötéséhez ragasztóanyagként ugyanazt vagy hasonló hidraulikus kötőanyagot alkalmazunk, mint az azbesztcementcső előállításánál használtunk, amely kötőanyag azokat az azbesztszálakat köti, amelyek az azbesztcementgyártmányok meglepő szilárdsági tulajdonságait eredményezik. Ez a kötőanyag a szűrőhomokszemcséket kétségkívül hatásosan köti egymáshoz, egyidejűleg azonban kellő lyukacsosságot is biztosít, ami a szűrőrétegnek jó porozitást ad. Minthogy az azbesztcementcső kötőanyaga alapjában ugyanaz, mint a szűrőhomokot összekötő anyag, a szűrőréteg és az azbesztcementcső közötti kötés az azonos anyag következtében teljes. A találmány szerinti eljárás szempontjából csak az lényeges, hogy olyan kötőanyagot válasszunk ki, amely egyaránt alkalmas a szűrőhomoknak önmagával való kötésére, mint az így kialakított szűrőrétegnek az azbesztcementcsőhöz való rögzítésére. A találmány szempontjából a további ismérvek gyakorlatilag lényegtelenek, mert ahhoz minden nehézség nélkül felhasználhatók az azbesztcementcsövek előállítására használt modern és gazdaságos eljárá-4 sok. így pl. előállíthatók azbesztcement szűrőcsövek oly módon, hogy perforált aabesztcementcsőre nedves, hidraulikus kötőanyaggal kevert szűrőhomokréteget hordunk fel és azt 5 nedves légkörben kötjük és szilárdítjuk. A szilárdítás normál, vagy annál magasabb (például 40—70 C°) hőmérséklet mellett, vagy autoklávokban ,(100 C° feletti hőmérsékleten) vagy ezek kombinációival végezhető el. 10 A találmány szerinti eljárást az alábbiakban rajz alapján részletesen, kiviteli példán ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti eljárással készült azbesztcementszűrőcső hosszmetszetben, a 15 2. ábra az 1. ábra A—A vonal menti metszete, a 3. ábra axonometrikus részmetszet a találmány szerinti eljárással készült azbesztcementcsőről és szűrőrétegről. 20 Az 1., 2. és 3. ábrákon az azbesztcement szűrőcső mindkét rétege látható, mégpedig az alapul szolgáló 1 perforált azbesztcementcső és a 2 szűrőréteg. A .találmány szerinti eljárást olyan 'kiviteli péi-25 dán mutatjuk be, ahol a cső szilárdítását autoklávval végezzük. Természetesen ez a kiviteli példa csalk az eljárás ismertetésére szolgál és a találmányunk szerinti eljárás kiviteli lehetőségeit nem korlátozza. S0 A kiviteli példát 400 mm belső átmérőjű azbesztcement szürőcsövön mutatjuk be. A frissen előállított, 4 m hosszú, 400 mm belső átmérőjű, 28 mim falvastagságú azbesztcementcsövet a csőgyártó gépről a szilárdító con-3S wayerral 100% relatív nedvességtartalmú és 50 C° hőmérsékletű alagútba kerül. A cső 5 és fél óráig marad az alagútban. Ezután két 2 m hoszszú darabra fűrészeljük és a csővégelket esztergáljuk, amint azt a csőkapcsolások megkívánják. 40 A 2 rn hosszú csövet ezután a perforáló gépbe vezetjük, amely 16 sor soronként 17 darab 50 mim átmérőjű lyukat fur a csőbe. Összesen tehát a csőben '2i72 darab lyuk készül, amelyek összfelülete 0,533 m2, úgy hogy a perforáció az össz-45 terület 22%-a. A perforált csővet ezután függőleges helyzetbe hozzuk és bádog zsaluzattal vesszük körül, amely zsaluzat a 400 mm belső átmérőjű betoncsövek előállításához hasonló, azonban belső 50 fal nélkül van kialakítva. Az azbesztcementcsőbe fa- vagy célszerűen felfújt gumibetétet (gumitömlőt) helyezünk. A csövet a zsaluzattal úgy vesszük körül, hogy mindkét vége 15 cm hosszúságban szabadon maradj ami a vezeték 55 későbbi összekapcsolását teszi lehetővé. A zsaluzat és az azbesztcementeső közötti teret most vibrátor segítségével frissen kevert szűrőmaszszával — a betoncső előállításához hasonló módon — feltöltjük. 60 A frissen kevert szűrőmassza — amely alapjában véve betonkeverék — ugyanúgy és ugyanazokban a keverőkben készül, mint amilyenek a betonkeveréshez ismeretesek. A kiviteli példán a következő mennyiségű 65 anyagokat keverjük össze: 2