154807. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kenyérgabona őrlőértékének meghatározására

5 154807 6 szerkezetek energiafelhasználását mérő szerke­zettel. A találmány szerinti eljárást részletesen ki­viteli példán ismertetjük: A vizsgálandó, idegen magvaktól és anya- 5 goktól megtisztított gabona — például búza — súlyát pontosan megmérjük, majd szemenként szeletelőgéppel magvégekre és magközépre bontjuk. Ezzel a különböző nagyságú szemeket kiegyenlítjük és egyben vágás közben fellazít- io j'Uk a magbelsőt. Ezáltal megkönnyítjük a tö­rető-hengerek munkáját és biztosítjuk a mag­részeknek a héjrészektől minél rövidebb úton való tökéletes elválasztását. Ezután a magkö­zéprészeket ritkább rovátkolású, a magvégré- 15 széket pedig sűrűbb rovátkolású hengerpáron külön-külön töretjük-őrőljük. A töretés-őrlés után a töreteket szitarendszeren — például két szitával ellátott szitarendszeren — külön-külön szitáljuk. A szitálás során az első szitákon fenn- 20 maradó átmeneteket újabb külön-külön törető­őrlő hengerpár közé vezetjük, míg a két szita­rendszerből nyert félkésztermékekből a mag­közepekből nyert gorombadarát mérlegre he­lyezett térfogatmérő edénybe vezetjük. A mag- 25 középből illetve magvégekből nyert finomda­rát, dercét és töretlisztet — most már nem magvégre és rnagközópre bontva, hanem együtt — őrleményfajtánként külön-külön térfogat­mérő edénybe vezetjük és a térfogatmérő edé- go nyék segítségével meghatározzuk azok térfo­gatát. A szitarendszer első szitáin fennmaradt át­meneteket — amelyeket újabb törető-őrlő hen­gerpárok közé vezettünk — tovább töretjük, 35 őröljük. Az első törető-őrlő hengerpárokhoz hasonlóan, a magközepet ritkább rovátkolású, a magvégrészeket pedig sűrűbb rovátkolású hengerpárok között töretjük-őröljük. A nyert töretét újabb szitarendszeren szitáljuk, majd 40 a szitarendszerek szitáin fennmaradt korpát térfogatmérő edénybe vezetjük magközép, il­letve magvég szerint külön-külön. A szitarendszerből nyert további félkészter- 45 mékeket — a finomdarát, dercét és töretlisztet — ugyancsak együtt, tehát nem magvégre és magközépre bontva, őrleményfajtánként külön­külön, mérlegre helyezett térfogatmérő edénybe vezetjük. Ezután meghatározzuk a mérlegre 50 helyezett térfogatmérő edényekben felfogott résztermékek térfogatát, majd az első szita­rendszerből felfogott résztermékeket — azaz finomdarát, dercét és töretlisztet — hozzáve­zetjük a második szitarendszerből kapott meg- 55 felelő őfleményfajtákhoz. Ezt követően újra megállapítjuk a felfogott félkésztermékek tér­fogatát és súlyát. A térfogatból és súlyból ki­számítható a gorombadara, finomdara derce és töretliszt valmint az átmenetek súlya. 60 A találmány szerinti eljárást az alábbiakban kiviteli példán ismertetjük. A vizsgálandó gabonából 1000 g-ot lemérünk és azt adagolón keresztül aprítógépre vezetjük, ahonnan a búza felszeletelve, magközépre és 65 magvégekre osztva jut az őrlő és szitáló gé­pekre. A szitákról áthulló félkész terméket mérlegre helyezett térfogatmérő edényekbe fogjuk fel. A vizsgálandó gabona őrlésének befejezése után a mérleg edényekben levő ter­mékek súlyát és térfogatát skálákon, a mérle­gek arretálása után közvetlenül leolvashatjuk. Például kiváló „A" minőségű 'és őrlő tu­lajdonságú búza vizsgálatánál összesített ered­ményként a következő értékeket olvashatjuk le: Goromba dara Finom dara Derce Töret liszt Goromba átmenet Finom átmenet 300 g 550 cm3 540 kg/m 3 250 g 385 cm3 657 kg/m 3 150 g 250 cm3 600 kg/m 3 90 g 170 cm3 530 kg/m 3 120 g 660 cm3 174 kg/m 3 70 g 360 cm3 194 kg/m 3 Gyenge „C" minőségű és őrlő tulajdonságú búza vizsgálatánál a következő értékeket nyer­jük ; Goromba dara Finom dara Derce Töret liszt Goromba átmenet Finom átmenet 50 g 110 cm3 454 kg/m 3 150 g 270 cm3 555 kg/m 3 250 g 450 cm3 555 kg/m 3 200 g 370 cm3 540 kg/m 3 200 g 740 cm3 270 kg/m 3 140 g 460 cm3 300 kg/m 3 Az adatokból egyértelműen meghatározhat­juk a gabona őrlőértékét mert minden töret után nyert félkésztermék térfogata és súlya — vagyis térfogatsúlya — megbízható adatot ad, amelyekből a gabona őrlési tulajdonságaira vo­natkozóan tiszta képet nyerhetünik. Ugyanis a gabona őrlési tulajdonságai, a gabona struktú­rájától függenek, azaz acélos és száraz gaboná­nál az egyes frakciók mennyiségiben a magrész felé tolódnák — azaz a magrész lesz több és a héjrész kevesebb — tehát a magrészeknél a térfogatsúly nagyobb lesz a héjrészeknél (át­menet) kisebb, míg a puha nedves struktú­rájú gabonánál fordított a viszony, a héjrész (átmenet) lesz több és a magrész kevesebb, te­hát a térfogatsúly is ennek megfelelően válto­zik. A példákban két szélsőségű minőségű és őr­lőtulajdonságú búza mérési eredményeit fog­laltuk táblázatba ezek a búzák őrlési tulajdon­ságaira vonatkozó megállapításokat számsze­rűen igazolják. Ha figyelembe vesszük, az elméleti és gya­korlati szakemberek és irodalmi megállapítá­sokat, hogy az acélos, vagyis magas dara ho­zamú búzáknak a minősége mindig jobb a puha és kevés dara hozamú búzáknál, akkor a méréskor nemcsak az őrlő tulajdonság, hanem egyben a minőség is megállapítható. Mivel az őrlő tulajdonság és a minőség (tápérték, fehérje 3

Next

/
Thumbnails
Contents