154793. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szálas anyagok utánkezelésére
MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966. II. 19. (MA—1560) Közzététel napja: 1967. XII. 22. Megjelent: 1968. XII. 31. 154793 Szabadalmi osztály: 29 b Nemzetközi osztály: D 01 c Decimal osztályozás: Feltalálók: Dr. Greguss Pál ultrahangszakértő, Dr. B. Nagy Sándor tudományos főmunkatárs, Budapest, Erdei János laborvezető, Tóth LajOíS üzemvezető, Nyergasújfalu Tulajdonos: Magyar Viscosa Gyár, Nyergesújfalu Eljárás szálasanyagok utánkezelésére A találmány a természetes és szintetikus alapú szálak gyártása közben képződött vagy visszamaradt, a végtermék minőségét károsan befolyásoló termékek eltávolítására vonatkozik. A természetes és szintetikus alapú szálak 5 gyártása közben képződött vagy visszamaradt, a végtermék minőségét károsan befolyásoló termékek eltávolítása lényegében véve egy tisztítási folyamat. Tisztítás alatt ugyan a mindennapi életben io általában szennyeződések eltávolítását értjük, de hogy mi mikor jelent szennyeződést, azt csak egy adott esetben lehet meghatározni. Így pl. a poliamidszál gyártásánál a szálképzés után a szálban maradt monomertartalom szennyező- 15 désnek számít, de a mosófolyadékban feldúsult monomer már értékes nyersanyag. A szennyeződésnek tekintett anyagok eltávolítása olyan technikai művelet, amely elsősor- 20 ban a vegyészettel és fizikával van szoros kapcsolatban. Ahhoz ugyanis, hogy a szennyeződésnek tekintett anyagot, amely rendszerint adhéziós erőkkel tapad arra a felületre, amelyről el kell távolítani, lemoshassuk, a tapadás 25 mértékét kell csökkenteni, amit részben a mosószer végez el, részben pedig a mosófolyadék áramoltatásából adódó mechanikai behatás. Az utóbbi fizikai behatások mértéke döntő lehet az egész tisztítási eljárás gazdaságosságára, mi- JQ vei végső fokon a fizikai behatás az, ami a tapadó szennyeződést eltávolítja. A jelenleg használatos módszereket két nagy csoportba lehet sorolni. Az egyikbe azok az eljárások és szabadalmak tartoznak — mint pl. a Neumag eljárások, Visoosa eljárás —, amelyeknek közös jellemzője, hogy a szálképzés után mosással történik a nemkívánt termékek eltávolítása. A másik csoportba viszont azok az eljárások sorolhatók, amelyeknek közös jellemzője, hogy a szálképzés előtt a szeletkéket extrahálják, mint pl. a poliamid selyemgyártásnál alkalmazott UHDE eljárás. Bármelyik csoportba is tartozzék azonban a szálas anyagok utánkezelésére vonatkozó eljárás, mindegyiknek közös jellemzője, hogy a) nagyméretű berendezéseket igényelnek, b) nagy a beruházási igényük mind gépi berendezés, mind épület szempontjából, c) a gépek karbantartása igen költséges, d) nagy a fajlagos elektromos és hőenergiaigény, e) nagylétszámú kiszolgáló személyzetre van szükség, f) az adott gépi berendezés csak egyfajta termék utókezelésére alkalmas, g) a mosófolyadékoknak a szokásos módon való áramoltatásakor — vagy ami ugyanaz: a terméknek a mosófolyadékban való tovavezetésekor — a szennyeződés eltávolításában döntő 154793
