154788. lajstromszámú szabadalom • Termikus szintjelző, tartályok külső falán alkalmazva

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. VIII. 31. Közzététel napja: 1967. XII. 22. Megjelent: 1968. XII. 31. (LU—142) 154788 Szabadalmi osztály: 42 e 30—37 Nemzetközi osztály: G 01 f Decimái osztályozás: Ludrovszky Gyula főosztályvezető, Sulyok Béla osztályvezető, Budapest Termikus szintjelző, tartályok külső falán alkalmazva A jelenleg használatos szint jelzők és szintmérők úszós, kapacitív vagy indukciós megoldásúak közös hibája, hogy a tartály belsejében elhelyezett alkatrészekkel működnek, ezért korrozív nagy nyomású vagy gyúlékony közeg- 5 nél használatuk nehézkes, javításuk cseréjük pedig csak az üzem leállításával valósítható meg. Ismeretes az olyan szintmérő is, amely a tartályban levő fűtőtest és hőérzékélő közti hővezetésből következtet a szint magasságára, 10 vagy ha a tartály hőfoka eltér a környezettől, egy vagy több hőérzékelőt helyeznek a tartályba, annak megállapítására, hogy a szint elérte-e az egyik vagy másik hőérzékelőt. A találmány lényege az, hogy a tartály azon pont- 15 ján, amely érdekkel bír a szint szempontjából, hőt közlünk vagy hőt vonunk el. Ezen pozitív vagy negatív 'hőforrás izotermákat hoz lét-; re. Ezek az izotermák koncentrikus körök. Ha: a szint a hőforrást eléri, az izotermák átmé-j 20 rője összeszűkül. A lejátszódó folyamat ugyan-' azt eredményezi hőtani szempontból, mintha a tartály fala megvastagodott volna. Ha tehát a hőforrástól állandó távolságban lévő hőérzékélő elem van elhelyezve, az a tartály átla-t 25 gos hőfokánál magasabb hő fokot érzékel, ha a szint a hőforrást nem éri el, de közel azo4 nosat, ha a szint a hőforrást eléri vagy túlhaladja. Ha a hőforrás negatív, akkor az ér-; zékelő az első esetben hidegebb hőmérsékletet 39 érez a tartály átlagos hőfokánál, de közel azonosat, ha a szint a negatív hőforrást már elérte. A hőfokoknak ez a különbözősége időben változó és függ a tartály falvastagságátói ugyanúgy, mint a fűtőtest teljesítményétől. Annak érdekében, hogy a hőfokkülönbség biztos alapja legyen a szint érzékelésének, az időbeli lefolyást és a tartály falvastagságát a fűtőteljesítménnyel együtt tekintetbe kell venni. Megállapítást nyert hogy a jelenségek a gyakorlat számára hozzáférhetően véges idő alatt állandósult állapotot érnek el, ezt az állapotot azonban a jelzések egyértelműsége érdekében be kell várni. A falvastagság és fűtőtest teljesítménye közötti összefüggést gyakorlati úton állapítottuk meg, jóllehet az matematikailag is pontosan definiálható. A találmány egyik lehetséges megvalósítása az ábrák szerint az alábbi — egyik célszerű •— kiviteli módon történhet. Az 1 hőforrás a vastag folyamatos vonallal jelzett 2 izotermákat hozza létre, melyek nagy átmérőjű koncentrikus körök, feltéve hogy a szint a hőforrás alatt van. Ha a szint a hőforrás fölé emelkedik — amit a 2 ábra mutat — az eredményvonallal jelzett 3 izotermák jönnek létre. Ezeket az izotermákat a közeg szintje kissé deformálja, átmérőjűk azonban lényegesen kisebb. A 4 hőérzékélő elem, amely célszerűen 154788