154740. lajstromszámú szabadalom • Nagybrizanciájú, fokozott tárolásállósággal rendelkező sújtólégbiztos vagy nem sújtólégbiztos kivitelű ipari robbanóanyag
s Azt találtuk, hogy nagybrizaneiájú, fokozott tárolásállóságú, zselatinált robbanóolajat és adalékokat tartalmazó új ipari robbanóanyagokat állíthatunk elő, mind sújtólégbiztcs, mind nem sújtólégbiztos kivitelben, hogyha hűtőanyagként kiris'tályvíztartalmú sók vagy magas [hőmérsékleten állandó sók, pl. nátriumklorid helyett (hűtősóként olyan mészkőlisztet adagolunk a robbanóanyagihoz, a robbanóanyag teljes súlyára számítva 18,5—55 súlyszázalékban, amelynek CaC03-tartaílma legalább 85%, Si02 tartalma legfeljebb 6%, fajlagos felülete 2500— 4000 cm2 /g értékhatárok között van, mimellettszemcseméret-eloszlása a következő értékeknek felel meg: 200 mikron (feletti szemcse legfeljebb 1,5%, 2—60 mikron méretű szemcse legalább 75%, 2 mikron alatti méretű szemcse legalább 2% és legfeljebb 16%. A találmány szerinti 42—55 súlyszázalék hűtöanyaggal elkészített sújtólégbiztos kivitelű robbanóanyag 32—40 súlyszázalék robbanóolajat, 0,19—1,9 súlyszázalék kollodiumgyapotot, 0—il8 súlyszázalék ammóniumnitrátot, 0—2,5 súlyszázalék falisztet, valamint stabilizátor ként 0,3—0,8 súlyszázalék kolofóniuimgyantát tartalmaz. A találmány szerinti 18,5—47,5 súlyszázalék hűtőanyaggal elkészített nem sújtólégbiztos kivitelű robbanóanyag 50—60 súlyszázalék robbanóolajat, 2—3,5 súlyszázalék kollodiumgyar pótot, 0—2í9 súlyszázalék ammóniumnitrátot, 0—13,5 súlyszázalék falisztet, valamint stabilizátorként 0,3—0,8 súlyszázalék kolotfóniumgyan. tát tartalmaz. A találmány szerinti összetételű robbanóanyagok magas brizaneiájúak, kielégítő munkavégzőképességgel rendelkeznek, még sújtólégbiztos kivitelben is. Előnyei közé tartozik, hogy külső behatásokra kevésbé érzékenyek, mint az ismert dinamittípusú robbanóanyagok. Ejtési érzékenységük 0,05 g robbanóanyag esetén 2 kg-os kalapáccsal vizsgálva 150 cm feletti érték. Robbanásnál képződő mérgezőgáztartalmú szénmonoxidra számítva 23'—30 liter/kg. Fő előnyük közé tartozik nyújtott tárolásállóságuk, imivél a vizsgálatok szerint meglepő módon még 2 óv eltelte után is megtartják eredeti robbantásteehnifcai jellemzőiket rossz tárolási körülmények között is. Az új robbanóanyagok detonációsebessége 5200—^6800 m/sec, detonációátadási képességük 15—19 cm, brizanciaértékük pedig 21,77—25,79 mm a szokványos vizsgálati módszeréket alapul véve. Jelen találmány szerinti robbanóanyag öszszetételének kidolgozása során a hűtőanyaggal, illetve hűtősókkal készített robbanóanyagok sok oldalú minőségi követelményeit tekintetbe véve kellett a felhasználásra alkalmas mészkőliszt megfelelő minőségét, robbanóanyagban való elkeverési arányát felkutatni. 4 A mészkőliszt hűtősóként való felhasználását elméletileg indokolta az, hogy a kalciumkarbonát hevítés közben kalciumoxidra és széndioxidra disszociál, miközben 425 kcal/kg hő-5 elvonás történik. A fenti endoteirm folyamat lejátszódásálhoz szükséges, hogy a mészkőlisztszemcsék felmelegedjenek a disszociáció megindulásához szükséges hőmérsékletre. Tehát a robbanóanyagban lévő mészkőliszt hűtőhatása 10 kettős: a) hőelvonás a szemcsék felmelegítése következtéiben, b) hőelvonás az endoterm bomlási folyamat miatt. A «nészkőliszt nedvességfelvétele 100%-os páratartalmú levegőben 96 óra hosszat történő tárolás után, 250O—2400 15 cm2 /ig fajlagos felület esetén mindössze 1,58%, míg nátriumkloridnái a vizsgált körülmények között ez az érték 20,0% felett van. Megjegyezzük, hogy a mészkőlisztnél is a szemcsemérettől és szemcse elosztástól, vala-20 mint a fajtától függően a nedvességfelvétel 1,5—4,4% között ingadozhat. A mészkőlisztnek brizancia értékre gyakorolt hatását összehasonlító toílasztási vizsgálatokkal határoztuk meg. Azonos összetételű, de külön-25 böző hűtősókat vagy ammóniumnitrátot tartalmazó, 34% robbanóolaj tartalmú robbanóanyagokat vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a mészkőüsztes robbanóanyag adja meglepő módon a legmagasabb torlasztási átlagértékeket (Hess t0 átlag mm: CaC03 = 24,9, NH4NO3 = 20,71, NaCl = 16,06). A mészkőlisztnek brizanciaértékre gyakorolt hatásának vizsgálata során bebizonyosodott az, hogy egyes mészkőliszt őrlemények teljesen ,35 alkalmatlanok a kívánt brizaneiaórték biztosítására, mivel Hess átlag értékük mindössze 2—18 mim, szemben a többi őrleményeknél talált 20—25 mm-es értékkel. Az egyes (fajtájú mészkőőrieményék beha-40 tóbb vizsgálata azt a felismerést eredményezte, hogy a mészkőlisztek szemcsemérete és szemcseeloszlása döntő befolyást gyakorol a robbantástechnikai tulajdonságokra. 45 A 2500^-4000 cm 2 fajlagos felületi értékkel rendelkező anyagok bizonyultak a legmegfelelőbbnek. A fajlagos felületi értéken kívül azonban a szemcseméret-eloszlás is fontos jellemzője a felhasznált mészkőlisztnek és nagy-50 mértékben befolyásolja a torlasztási tulajdonságokat. A hűtősóként íelhasználiható mészkőliszt különböző fajtáinak őrleményeit, valamint a ciklon ülepítéssel nyert mészkőliszteket szemcse-55 eloszlásra vizsgáltuk. Kutatásaink során vizsgálatokat végeztünk a tatabányai, béiapátfalvai, mátraszöllősi, dorogi, zebegényi és váci imészkőlisztek különböző szeímcseméretű őrleményeivel. A vizsgálati 60 eredmények azt mutatják, hogy roibbantástedhnikai, sújtőlégbiztonsági és kezelésbiztonsági stb. szempontból az úgynevezett ciklonülepítéssel nyert imészkőlisztek (tatabányai és váci) használatával értünk el optimális eredmé-65 nyéket. 2
