154723. lajstromszámú szabadalom • Beállító szerkezet röntgenfelvételek megvilágításái értékének beállítására
154723 5 6 Ismeretesek olyan röntgengenerátorok, amelyeknél a csőfeszültség beállító skálájára a csőáramnak és a megvilágítási időnek megfelelő pontszámok vannak feljegyezve. Ezen számsorok már megkönnyítik a gyakorlati röntgenfelvételnél a beállítás technikáját, azonban a XVS érték megadása mellett valamennyi felvételi tárgy esetében alkalmazandó csőfeszültség értékét meg kell adni. Emellett az optimális csőfeszültség beállítása az egyes felvételek részére hosszadalmas munka. A találmány célja a fent részletezett hátrányok kiküszöbölése. A találmány feladatkitűzése, hogy a röntgenfelvételek megvilágítási értékének beállítására olyan beállító szerkezetet javasoljon, amelynek csőfeszültség- és mAs szorzat beállító szervei vannak, amely utóbbiakhoz pl. kV és mAs értékben hitelesített beállító skálák vannak rendelve, amelyek egyrészt műszakilag kis ráfordítással kivitelezhetők, másrészt pedig kevésszámú alapértékre vezethetők vissza, úgyhogy ezáltal a röntgenfotográfija törvényszerű összefüggései áttekinthetőbbekké válnak. A találmány szerint a feladatot olymódon oldjuk meg, hogy a beállító szerveik tetszőleges — előnyösen néhány {pl. 3) — relatív keménységi értéknél a röntgenfényértékek beállítása céljából konstans relatív keménységi érték mellett egymással csatolható kV beállító szerkezethez és mAs beállító szerkezethez két számláló szerkezet van hozzárendelve, amelyek közül az egyik számláló szerkezet a röntgenfényérták (U"Q) önmagában ismert szorzószerkezetből, míg a második számláló szerkezet ia Un relatív keménység értékének ( ——) kiszami-Q tására önmagában ismert osztószerkezetiből áll. Mindkét beállító szerkezet, amely a csőfeszültség és a mAs szorzat beállítására szolgál, először önmagában ismert módon a villamos paraméterek szabályozó szerkezetét állítja be. A találmány szerint a két beállítószerkezet útján még a következő összefüggések ill. függvényszerűségek jönnek létre: 1. Mindkét — a csőf eszültség és a mAs szorzat — beállítószervei csatoló szerkezet segítségével vagy közvetlenül vagy pedig áttételek vagy hajtóművek közbeiktatásával egymással állandó csatolásban állhatnak, úgyhogy az egyik beállító szerv elállításakor a másik önműködően is elállítódik. A csatolás azonban tetszőleges vagy néhány meghatározott relatív keménységi értéknél jön létre. 2. Az U csőfeszültség és a Q mAs szorzat beállítószervei olyan Sokszorozó számláló szerkezetre dolgoznak, amely a röntgenfényértéket Un Q szorzat alakjában számolja ki. Mivel az L röntgenfényérték skálája nulla értéknél kezdődik, az .alábbi logaritmikus összefüggések alapján számolunk: L = Kxín lg U+lg Q—n lg U0 —lg Q0 ) ahol U0 a legkisebb csőfeszültséget Qo a legkisebb mAs szorzatot és Kx korrekciós tényezőt jelent, amelyet azért választottunk, hogy egészszámú sorokat kapjunk, míg mindegyik fényérték-10 fokozat log / 10 = 0,1 (amely +26% vagy — 20,6%-nak felel meg) felel meg. A K, korrekciós tényező értéke 10. 3. Az U csőfeszültség és a Q mAs szorzat két beállító szerkezete, továbbá osztó szerkezet útján vannak egymással összekötve, amely a U" relatív keménységi értéket —— - hányadosa-Q ként számlálja ki. A H relatív keménységi érték kiszámítását itt is logaritmiikus függvényben írhatjuk fel: H = K2 (n lg U—lg Q—n lg U 0 +lg Qmax) ahol U0 a legkisebb csőfeszültség értéke Qmax a legnagyobb mAs szorzat értéke és K2 korrekciós tényező, amely megint csak az egészszámú értékek létrejöttét biztosítja. A relatív keménységi érté-12/3 kek mindegyik fokozata log / 10 = 0,6 felel meg. A K2 korrekció tényező értéke 1 2/3. A találmány szerint a röntgenfelvételek megvilágítási értékeinek beállítására szolgáló készüléknél először a kép jellegét adott relatív keménységi érték megválasztásával (normálfelvételek részére például 5 relatív keménységi érték megválasztásával) állítjuk be. Különböző normál felvételek beállítását azután csupán a röntgenfényérték változtatásával végezzük. A csőfeszültség n kitevőjeként célszerűen középértékként az 5 kitevőt választjuk. A skálán kijelzési értékként oélszerűen a röntgenfényértéknek és a relatív keménységi értéknek logaritmusait használjuk fel. " A röntgenfényérték és a relatív keménységi érték számláló szerkezetei célszerűen egy-egy skálából és mutatóból állnak, míg mindkét skála azonos szerekezti egységet képez, amely a 'mAs-szorzat-beállító-szerv működtetésénél eltolható, míg ugyanakkor a kV beállító szerv mutatója ellenirányban halad. Lehetséges továbbá, hogy a számláló szerkezeteket úgy alakítsuk ki, hogy a csőfeszültség és az mAs szorzat beállító szerveinek tengelyein ' két-toét kötéltárcsa van elhelyezve, amelyek közül az alsók a , tengelyeikkel rögzítve vannak összekötve, míg a.felsők a tengelyeken lazán illeszkednek és a röntgenfényérték ill. a relatív keménységi érték skáláit hordozzák. A kV tengellyel összekötött ' kötéltárcsáról kötél vezet keresztben a mAs tengelyen lazán illesztett, a röntgen-tfényérték-skálát hordó kötéltárcsára, míg a mAs tengellyel összekötött kötéltárcsáról egy kötél fut a kV tengelyen lazán illeszkedő relatív fényérték skálát hordozó 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
