154711. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a házi szárnyas állatok pasteurellozisa elleni vakcina előállítására

/ 5 tés mellett folytatjuk le. A fermentációs lé habzásának gátlására . szükség szerint habzásgátlószert adagolunk a fertmentorba. A tenyésztést addig folytatjük míg a fermentációs közeg pH-értéke 6,0 alá nem csökken, ami általában a 5 tenyésztés 8. órájában következik be. A tenyészetet ezután agár-táptalajra kenjük fel, annak ellenőrzése céljából, hogy a tenyésztés során nem f ertőzödött-e idegen csírákkal. 24 óra múlva bíráljuk el a tisztasági vizsgálatot és az io idegen csíráktól mentes tenyészethez 0,01% nátrium-etilmerkuritioszalicilátot adunk, amely szobahőmérsékleten, ilyen koncentráció esetén 4 nap alatt ináktiválja a PaBíteurella-tenyészetet. Ezután a tenyészet tisztaságát ágár-leves és 15 Tarozzi-tféle táptalajon ismét ellenőrizzük. A fenti módon előállított, idegen csíráktól mentes Pasteurella-tenyészet ml-enkint kb, 25—30 milliárd csírát tartalmaz, 8 különböző típusú Pasteurella-törzsből. 20 c) Vakcina előállítása. 1 liter 20%-os olajos sulfachinoxalin-szuszpenziót 2 liter 25—30 milliárd csíra/ml koncentrációjú inaktivált Pasteurella^tenyészettel elegyítünk és Turmix-rendszerű keverőben percen- 25 ként kb. 3000 fordulattal 10 percig homogenizáljuk. Így olyan homogén elegyet kapunk, amely 100 ml folyadékban 66,7 ml fenti koncentrációjú inaktivált Pasteurella-tenyészetet és 6,7 g sulfaohinoxalint tartalmaz, 26,6 g napra- se forgóolaj kíséretében. Ezt a folyékony készítményt megfelelő, pl. 100 ml űrtartalmú palackba töltjük le; ebben az állapotban a vakcina felhasználásra kész. 35 Az így elkészített sulfachinoxalinos vakcina előnyös adagjai: csirke és egyéb kistetű baromfiak 1,35 g/testsúly-kg, 40 növendék kacsa, felnőtt tyúk 1,50 g/testsúly-kg, felnőtt kacsa, lúd, pulyka 1,80 g/testsúly-kg. 45 Az oltást célszerűen az állat nyakának alsó harmadában, a laza bőralatti kötőszövetbe adjuk. A találmány szerinti sulfachinoxalinos vakcina hatását nagylétszámú baromfitenyészetek- 50 ben végzett gyakorlati kísérletekben próbáltuk ki, részben az eddig alkalmazott gyógyszeres (sulfachinoxalin egymagában) kezeléssel, a szokásos vakcinái immunizálással vagy kombinált antibiotikum-vakcina kezeléssel összehasonlítva. A kísérleti eredményekből egyértelműen kitűnik a találmány szerinti vakcina jó védő hatása, az eddig ismert szerek és kezelési módok elégtelen hatásával szemben: 60 A) Baromfikolerával erősen fertőzött kacsaállományban 367 állatot a találmány szerinti sulfachinoxalinos vakcinával, 421 állatot klóramfenikolos vakcinával és kontroliképpen 3342 állatot csupán sulfachinoxalin-injekcióval kezel- 65 11 fi tünk. Az állatok az 1. oltán után 14 nappal kapták a második, 56 nap múlva pedig a harmadik oltást. A találmány szerinti kombinált vakcinával kezelt állatok közül 120 nap alatt összesen egy hullott el barornfikolera miatt; a klóramferíikolos vakcinával kezelt állatok közül a 3. oltás beadásáig 21 hullott el, 100 nap után pe^ dig az immunitás gyakorlatilag teljesen megr szűnt. Azoknál az állatoknál, amelyek csupán sulfachinoxalin injekciós kezelést kaptáik (1-ml 20%-os sulfachinoxalin, 3,4 heti időközökben), 21, nap múlva a védettség teljesen megszűnt. B) Egy 1467 kacsából álló tenyészkacsa-állományban az állatokat a találmány szerinti sulfachinoxalinos vakcinával kezeltük, konrollképpen pedig egy 741 kacsából álló csoport csak sulfachinoxalin-injekciós kezelést (1 ml 20%-os olajos szuszpenzió) kapott. A találmány szerinti kombinált vakcinával kezelt állatok közül baromf ikolera miatt 2,2% hullott el, míg a kontrollcsoportban az elhullás 5,3% volt. C) Egy 921 tenyészpulykából álló, baromfikolerával fertőzött állományt először 0,4 ml/kg 20%)-os klóramfenikol injekcióval, majd ennek eredménytelensége után 0,3 ml/kg 20%-os sulfachinoxalin injekcióval kezeltünk; ennek ellenére az állomány 22%-a elpusztult baromfikolera következtében. Ekkor a még életben levő 717 pulykát a találmány szerinti sulfachinoxalinos vakcina 1,5 ml/kg adagjával oltottuk. A kezelést követően az elhullások száma jelentősen csökkent, 14 nap alatt mindössze 18 pulyka {2,5%) hullott el. Ekkor az oltást megismételtük; az elhullások teljesen megszűntek és az állományt a tojástermelési idény végéig elhullásmentesen sikerült megtartani. D) 165 növendék-csirkét részben a jelenleg forgalmazott csapadékos vakcinával, részben sulfachinoxalinos vakcinával, illetve sulfachinoxalin injekcióval oltottuk, oltatlan kontroll állatok meghagyása mellett. Három hét múlva legalább 100-szoros halálos adaggal történt, fertőzésre azt találtuk, hogy a jelenleg forgalmazott vakcina 20—40%-os, sulfachinoxalin injekció 15%-os, a sulfachinoxalinos vakcina 65—80%-os immunitást adott. Az oltatlan kontroll csirkék 24—48 órán belül elhullottak. A fenti kísérleteken túlmenően a találmány szerinti vakcinával eddig 21 állatorvosi körzetben összesen 94 376 szárnyas állat oltására került sor. A nagyüzemi gazdaságokban 73 859 baromfi, kisüzemi magángazdaságokban pedig 20 517 állat került immunizálásra. A kipróbálás kiterjedt a baromfikolera kórokozója iránt fogékony valamennyi házi szárnyasnfajra, még pedig 37 086 tyúkra, 27 895 kacsára, 4065 libára, 9744 pulykára és 15 586 vegyes fajú baromfira. Az esetek többségében 'baromfikolerával már fertőzött állományok oltására került sor (74 080 állat), de alkalmaztuk a találmány szerinti vakcinát a fertőzés közvetlen veszélyének kitett gazdaságokra (20 296 állat) is. A kipróbálás minden esetben kedvező eredménnyel zárult. 3