154667. lajstromszámú szabadalom • Eljárás heterociklusos vegyületek előállítására

y 3 154667 4 vetkezők említhetők: formaldehid, acetaldehid, izobutiraldehid, gamma-klór-butiraldehid, lau­rinaldehid, levulinaldehid vagy 1-bróm-ciklo­hexán-1-aldehid. Telítetlen alifás aldehidekként pl. az akrolein vagy a krotonaldehid alkalmaz- 5 hatók, míg az aromás aldehidek példáiként a következőket említhetjük: 4-nitro-fahéj aldehid, fenil-acetaldehid, 2-metoxi-ibenzaldehid, nafta­lin-1-aldehid, 2-naftol-3-aldehid, 2-klór-6-nitro­-benzaldéhid, S-jhidroxi-benzaldehid, 3-nitro- 10 -benzaldehid, 4-dietilamino-benzaldehid, 4-szulf­amido-benzaldehid és 3-trifluormetil-benzalde­hid. Végül a heterociklusos aldehidek példái­ként a benztiazol-2-aldehid, furfurol, 5-nitro­funfurol, pirazol-3-aldehid, piridin-4-aldehid, tio- 15 fén-2-aldehid és kinolin-4^aldehid említhetők. A reakció előnyösen 0 C° és 150 C° közötti hőmérsékleten folytatható le. E reakció az al­kalmazott aldehid reakcióképességétől függően többé vagy kevésbé exoterm módon megy 20 végbe. A reakciót előnyösen valamely oldószer, mint dimetilformamid, acetonitril, tetrahidro­furán vagy rövidszénláncú alkohol jelenlétében folytatjuk le, dolgozhatunk azonban oldószer nélkül is. Egyes esetekben előnyösen lehet az 25 aldehidek helyett azok acetátjait alkalmazni. Az acetátokat előnyösen vizes-alkoholos közeg­ben, híg sav jelenlétében alkalmazzuk. A találmány szerinti eljárás, amely új, eddig nem ismert l,2-dihidro-4-hidroxi-kinazolin-3-N- so -oxidok előállítását teszi lehetővé, rendkívül meglepő módon megy végbe. Nem volt előre­látható, hogy az antranil-hidroxámsavakból és az aldehidekből keletkező Schiff-féle bázisok ilyen enyhe reakciókörülmények között meny- £b nyiségileg kinazolin-3-N-oxidokká ciklizálhatók. Inkább az lett volna feltételezhető, hogy egy­idejű dehidratizálódás következik be a csatolt rajz szerinti (B) reakcióegyenletnek megfelelő módon. * " 40 A megfelelő kinazolon-származékot szolgáltató dehidratizálódási reakció az antranil-hidroxám­savak és aldehidek fent leírt reakciója során magától nem következik be. Ez a dehidratizá­lódás azonban elérhető, ha egy, a találmány sze- 45 rinti reakciót követő további reakciólépésben szokásos dehidratizálási műveletet folytatunk le, pl. valamely vízelvonó szer jelenlétében történő kezelés vagy azeotrop vízelvonás útján. A talál­mány szerinti eljárás így egyúttal megfelelő 50 kinazolon-származékok előállítási eljárásaként is lefolytatható és oly esetekben, amikor bizo­nyos kinazolon-származékok egyébként nehezen hozzáférhetők, jó eredménnyel alkalmazható az ilyen származékok előállítására. 55 A találmány szerinti eljárással előállítható kinazolinoxidok gyenge savak, amelyek szervet­len vagy szerves bázisokkal sókat képeznek. A találmány szerinti eljárás termékei gyógyá­szati szempontból értékes tulajdonságokat mu­tatnak és kemoterápiái célokra alkalmazhatók. E vegyületek csekély toxikusság (LD50 patkányo­kon 15 g/kg felett) mellett jelentős bakterio­sztatikus hatással rendelkeznek és különösen jól alkalmazhatók a húgyutak fertőzéseinek gyógy­kezelésére. E vegyületek szabad savak vagy sóik alakjában orálisan, tablettákká vagy dra­zsékká, adott esetben a szokásos gyógyszeré­szeti vivőanyagokkal és/vagy stabilizátorokkal feldolgozva, vagy pedig parenterálisan adhatók be, de felhasználhatók oldat vagy szuszpenzió alakjában a húgy és epeutak öblítésére is. Gyógyszerészeti vivőanyagként pl. tejcukor, keményítő," tragant és magnéziumsztearát jöhet­nek tekintetbe. A találmány szerinti eljárás termékei számos további reakcióra is képesek és ezért közbenső termékként is alkalmazhatók további értékes vegyületek, mint növényvédőszerek és mű­anyagipari segédanyagok előállítására. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivi­teli módjait közelebbről az alábbi példák szem­léltetik. 1. példa: 20 g antranil-hidroxámsav (0,131 mól) 40 ml dimetilformamiddal készített oldatához szoba­hőfokon 16 g p-hidroxi-benzaldehidet (0,131 mól) adunk. A reakció 40 C°-ig menő hőmér­sékletemelkedés közben megy végbe. Kb. 1 óra múlva kikristályosodik az l,2-diihidro-2-<4'Mhidr­oxifenil)-4-hidroxi-kinazolin-3-oxid. Néhány órai állás után 150 ml vizet adunk hozzá, a sárgás kristályokat leszívatással elkülönítjük, vízzel mossuk és megszárítjuk. Hozam 32 g, az elméleti mennyiség 95%-a. A gyakorlatilag analitikai tisztaságban kapott vegyületet dioxán és víz elegyéből kristályosíthatjuk át; a termék hevített tömbben 222 C°-on olvad. Minthogy a fenti vegyület, valamint a to­vábbi példákban leírt termékek is bomlanak a melegítés során, olvadáspontjuk csak nehe­zen határozható meg. Minden esetben előre fel­hevített tömbben határoztuk meg az olvadás­pontot. A fenti vegyület alkoholos oldatban vas(III)­kloriddal ibolyaszínű színreakciót ad; a vegyü­let híg lúgokban oldható és mint ciklusos ve­gyület, forrásban levő híg savakkal szemben állandó. Elemzési adatok: a C14 H 12 N 2 0 3 (256,2) képlet, alapján számított N: 10,97%; talált N: 10,9 %• 2. példa: 30 g (0,197 mól) antranil-4iidroxámsavat 300 ml forrásban levő acetonitrilben oldunk és az oldathoz 35 g (0,198 mól) 4-nitro^fahéj aldehidet adunk. Lehűléskor 56 g l,2-dihidro-2-(4'nitro­-cmnamil)-44iidroxi-kii nazolin-3-oxid (az elméleti hozam 91%-a) kristályosodik ki a reakcióelegy­ből. Dioxán és víz elegyéből történő átkristá­lyosítás után 45 g tiszta vegyületet kapunk,., amely az előzetesen felhevített tömbben 217 C°-on olvad. 10 15 20 25 £0 2b 40 45 50 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents