154665. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes vagy regenerált cellulózból készült textiliák nyomására reaktív színezékekkel

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja:-1966. IV. 16. (FA—627) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 19,65. IV. 17. Közzététel napja: 1967. XI. 22. Megjelent: 1968. XI. 30. 154665 Szabadalmi osztály. 8 n Nemzetközi osztály: D 06 q Decimái osztályozás: Feltalálók: Homuth Horst textilmérnök, Ludwigsburg, Feess Erich vegyész, Frankfurt/Main, Schidlo Wolfram vegyész, Kelkheim/Taunus, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Farbwerke Hoechst Aktiengesellschaft vormals Meister Lucius & Brüning, Frankfurt/Main, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás természetes vagy regenerált cellulózból készült textiliák nyomására reaktív színezékekkel A találmány tárgya eljárás természetes vagy regenerált cellulózból készült textiliák nyomására reaktív színezékekkel. Ismeretes, hogy az úgynevezett kétfázisú nyomóeljárások során a reaktív színezéket tar- 5 tósan rögzítik a természetes vagy regenerált cellulózból készített textilanyagra úgy, hogy az első fázisban felviszik a textiliára a színezéket, vizet és sűrítőanyagot tartalmazó nyomópaszta segítségével, és a nyomatot a második fázisban io szárítás után lúgos, hatású szert tartalmazó vizes fürdővel átitatják, majd 20—30 másodpercen át kb. 110—115 C°-on gőzölik, ezután öblítik, szappanozzák, mégegyszer öblítik és végül szárítják. 15 Azt találtuk, hogy a reaktív színezékéket tartósan rögzíthetjük a természetes vagy regenerált cellulózból készített textiliára a gőzölő eljárás közbeiktatása nélkül oly módon, hogy az első fázisban a textiliára rányomjuk a reaktív 20 színezéket egy vizet és sűrítőszert tartalmazó nyomópaszta segítségével, majd szárítás után a nyomatot a második fázisban alkalikus hatású szert tartalmazó vizes oldattal itatjuk át, végül lég járat hatásának tesszük ki. 25 Ennek a rögzítő eljárásnak több előnye van az ismert kétfázisú gőzölő eljárással szemben. A gőzölő folyamat kimaradása által a felhasznált energia/folyó méter nyomott szövet jelentős megtakarítását érjük el. Továbbá a talál- 30 mány szerinti eljárás, mint hidegen megvalósított eljárás, szemben a kétfázisú gőzölő eljárással kihasználja azt az előnyt, hogy a reaktív színezék + cellulóz ^=i reaktív színezékcellulóz egyensúly erősebben eltolódik a színezett cellulóz javára. Ezáltal, különösen olyan színezékek esetében, amelyek a gőzölés során alkáliénak a színezék és a szál közötti kötésre gyakorolt hatására könnyen visszaésztereződnek, elkerülhető a színezékfelhasználás csökkenése. A kétfázisú gőzölő eljárás további hátránya, amelyet a találmány szerinti eljárás kizár, az, hogy a tapasztalatok szerint a cellulóznak a gőzölés hőmérsékletén fellépő redukáló hatása mind elemi színezékek, mind színezékkombinációk alkalmazása esetén keverék színárnyalatokhoz, színárnyalat változásokhoz vezet, amelyek nem mindig javíthatók ki oly módon, hogy a nyomópasztához oxidálószereket, így pl. metanitrobenzolszulfonsavas nátriumot adnak. Végül a nyomatok kontúrja a gőzöléssel végzett rögzítés esetén nem lesz éles annái is inkább, minthogy a víz kondenzácáiója következtében a színezékek a nyomott szöveten hajlamosak a kivérzésre, és a nyomott részekben az ú. n. „udvarok" képződését okozzák. Reaktív színezékekként a találmány szerint a különböző szerves színezékosztályok olyan képviselői alkalmazhatók, amelyek legalább egy ismert reaktív csoportot, így pl. /?-oxetilszulfon-154665