154659. lajstromszámú szabadalom • Fokozott deflagrációs-biztonsággal és energiával rendelkező plasztikus vagy kocsonyás sújtólégbiztos robbanóanyagok
5 154659 6 ségű oxigénleadó szervetlen sóról vagy sókeverékről (pl. NaN03 + NH 4 C1 1 : 1 mólarányú keveréke) is gondoskodni kell. A találmányunk szerinti robbanóanyagokhoz 5 továbbá ismert inert anyagokat (pl. konyhasó, vasoxid, stb.) is adhatunk. A találmányunk szerinti sújtólégbiztos robbanóanyagok előnye, hogy az ismert I. osztályú sújtólégbiztos robbanóanyagokhoz képest jobb deflagrációs biztonsággal és egyidejűleg magasabb energiával rendelkeznek. A fenti előnyöket a példákban is igazoljuk. Találmányunk további részleteit a példákban ismertetjük anélkül, hogy azt a példákra korlátoznánk. la. és lb. példa: A robbanóanyag összetétele: Nitroglicerin Nitroglikol Nitrocellulóz 50%-os kálciumnitrát-oldat Amimóniumnitrát Nátriumklorid Faliszt 17.4 súly% 11,6 súlyO/0 1 súlyO/0 3 súlyo/o 26.5 súlyo/o 40 súly% 0,5 súly<y0 10 15 20 önmagában ismert keverési eljárással két robbanóanyagot készítünk, melyek sókeveréktartalma a II. és III. egyenletnek felel meg. Mindkét robbanóanyag az I. osztályú sújtólég- 25 biztos robbanóanyagokra vonatkozó német előírások szerint (lásd a bányákban használatos robbanóanyagokra vonatkozó bányászati rendelet- 1959. I. 28; Ahrens tanulmánya „Nobel-Hefte" 1959. május) metán-levegő eleggyel szem- 30 ben biztonságosnak bizonyult. la. összehasonlító példa: II. egyenlet szerinti robbanóanyag. 35 40 45 50 Robbanástechnikai tulajdonságok: Oxigén-felesleg = + 5,5% Sűrűség = 1,6 g/cm3 Fajlagos energia: 45,7 mt/kg Robbanás átvitel (szabadon fekvőén, homokon) 7 cm Deflagrációs biztonság: A robbanóanyagot tartalmazó patront kemencében 100 C°-ra me- 55 legítjük és Kieselgur^köpennyel gondoskodunk arról, hogy a patronban hőfelhalmozódás léphessen fel. A robbanóanyagban a hőmérséklet 2 óra múlva kb. 700 C°-ra emelkedik és a robbanókeverék ezt a hőmérsékletet néhány ßo percen át tartja. Minthogy a metán/levegő elegy ismert módon 650 C°-on 10 másodperces indukciós idővel gyullad, a fenti típusú robbanóanyagot bizonyos ideig közeli robbanás forró füstjei hatásának kitéve deflagráció g5 fellépése esetén sújtóléggyulladással számolhatunk. lb. A találmányunk szerinti, a III. egyenletnek megfelelő robbanóanyag. A robbanóanyag összetétele: Nitroglicerin 17,4 súly% Nitroglikol .11,6 súly% Nitrocellulóz 1 súly% 50%-os kálciumnitrát-oldat 3 súly% Nátriumnitrát 27,5 súly% Ammóniumklorid 28-8 súly% Kál'Ciumkarbonát 10,7 súly% Robbanásteohnikai tulajdonságok: Oxigén-ífelesleg: Sűrűség: Fajlagos energia: , Robbanás-átvitel (szabadon fekvőén, homokon): + 0,85% 1,58 g/cms 57,2 mt/kg 10 cm Deflagrációs biztonság: A fenti robbanóanyag patronját kemencében 100 C°-ra melegítjük és Kieselgur-köpennyel gondoskodunk arról, hogy a patronban hőfelhalmozódás léphessen fel. A robbanóanyagban a hőmérséklet 21 óra alatt mindössze 245 C°-al emelkedik. Ilyen hőmérsékleten a metán/levegő elegy nem gyullad meg. A fenti két robbanóanyag összehasonlítása azt mutatja, hogy a találmányunk szerinti öszszetétel 25%j al magasabb fajlagos energiát és hőigénybevétellel szemben kedvezőbb viselkedést eredményez. Az említett, hőigénybevétellel szembeni kedvező viselkedés a nagy salétromsavészter-tartalmat figyelembevéve — melynek hő hatására bekövetkező bomlása a sók megváltoztatásával meg nem akadályozható — előre nem várt, meglepő jelenség. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás fokozott energiával és deflagrációs biztonsággal rendelkező plasztikus vagy kocsonyás sújtólégbiztos robbanóanyagok előállítására folyékony vagy zselatinált brizáns robbanóanyagokból, szervetlen sókból és adott esetben inert anyagokból és éghető anyagokból, azzal jellemezve, hogy szervetlen sóként ferner ammóniumklorid-alkálinitrát-alkáliföldfémkarbonát keveréket alkalmazunk, mimellett az ammóniumklorid : alkálinitrát mólarány 1—2 : 1, előnyösen 1,2—il,7 :1, az ammóniumklorid : alkáliföldfémkarbonát mólarány 2—50 :1, előnyösen 5—25 :1, és az alkálinitrát : alkáliföldfémkarbonát mólarány 1—45 : 1, előnyösen 3—15 : 1 lehet. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a robbanóanyagokhoz éghető anyagokat és pótlólagos oxigénleadó szervetlen sókat vagy sókeverékeket adunk, mimellett az utóbbit csak olyan mennyi-3
