154644. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyomásálló tömlők folyamatos előállítására, és az annak foganatosítására szolgáló félautomatikus berendezés
\ 154644 D„— D m< _d_ 3 Ennél nagyobb rész nem engedhető meg, mert az a tömlőheveder anyagát már becsípheti. A 5 rés minimumát a gyártandó tömlő méretingadozása határozza meg. A 6 helyen, azaz a tömlőheveder felfutási zónájában, a 11 kamra célszerűen kialakított vágóéi, vagy papucs h hosszúsága tapasztalat szerint előnyösen meg 10 kell egyezzék a tömlőheveder anyagának „d" falvastagságával, vagy annál valamivel nagyobb, legyen, tehát hnärd. A tömlőheveder vágóéllel való érintkezésekor 15 azaz a 6 helyen a felfutáskor a tömlőheveder belső felületénél az lx — a vágóéi és az 1 tömlőheveder érintkezése alatti sugárnövekedés nagyobb legyen, mint „d", de kisebb, mint 2d, tehát 20 d < Íj < 2 d. A tömlőheveder lefutási 8 zónájában az alábbiakat célszerű szem előtt tartani: 25 h2 = 6 d; valamint 2d<l2 <4 rf . A 3 csúsztató közeg vastagsága annak anya- üQ gátol, a tömlőheveder felületi simaságától, a hőátadási viszonyoktól stb. függ. Mindezek figyelembevételével általában d/2 vastagságot, előnyösen 0,5 mm rétegvastagságot alkalmazunk. A 11 kamra vágóéleinek kialakítására jellem- 35 ző az a és ß szög. Ezek értéke 0 és 20° között van. A vágóélek „R" sugárral lekerekítették. Erre vonatkozóan irányadó, hogy R< 10 40 A fenti adatokat a 4—5 att nyomáson, 25— 30 mm átmérőjű tömlő előállításakor alkalmazott 2—5 méter/perc gyártási sebesség és 50— 70 Shore fok keménységű hőálló tömlőheveder- 45 rel végzett kísérletek tapasztalatai alapján nyertük. A tömlőheveder végtelenítését úgy végezhetjük, hogy a folyadék és szilárd csúsztató anyagokon kívül gáznemű anyagot is bennhagyunk. 50 Lehetséges azonban a tömlőhevedert erre alkalmas formában is előállítani, amikoris a nyersanyagból előállított végtelenített tömlőhevedert erre alkalmas formában belső p*l. levegő, vagy iners gáz nyomással vulkanizáljuk, majd a 55 csúsztatóanyagot injekciós tűvel tápláljuk be a végtelenített tömlőheveder belső terébe, mimellett a benne levő levegő, gáz stb. anyagot egyidejűleg eltávolítjuk, befejezésül pedig a tű helyét bevulkanizáljuk. 60 A tömlőheveder másik kiviteli alakja szerint az átfordulási helyekre, vagyis a tömlőheveder be- és kifordulási helyein belülre kör- vagy cseppgyűrű alakú fémidomot lehet beépíteni. Ugyanekkor a 11 kamra 11a, ill. IIb legömbö- 65 lyített részeinél e beépített idomokkal szemben olyan természetes vagy elektromágnes építhető be, amelynek erősségével a gyűrű alakú idomon át tetszőleges szorítóerőt lehet alkalmazni. E módszer olyan esetekben is alkalmazható, ha a fémgyűrű —, csepp alakú idom stb. helybentartásáról is gondoskodni kell. A tömlőheveder erősítő-, pl. textilbetéttel, vagy anélkül készülhet. Előnyös, ha húzási igénybevételre gyártott tömlők esetén szilárdságtartó szálakat építünk be. A beépített, glicerinbe ágyazott hüvely merev vagy hajlékony anyagból készült, ívelt kiképzésű, keresztmetszete pedig kör vagy körtől eltérő, éles törés nélküli lehet. Eljárásunk egyik kiviteli formáját tünteti fel a 3a., 3b. ábra, amelynek az a fő jellegzetessége, hogy a tömlőgyártás technológiai irányával ellentétes irányban vezetjük a merev magot. A 3a. ábrán — a nem ábrázolt extruder csigafuratán keresztül — olyan tömlőmagot, esetünkben 14 merev fémcsövet vezetünk át, amelynek hengerpalástján az 1 tömlőheveder van elhelyezve. Az 1 tömlőheveder helytállását az extruder csigafuratában elhelyezett az az álló 15 fordítóelem biztosítja, amely a tömlőheveder belső felületét kifelé fordítja. Ha tehát a 14 fémcsövet a 16 nyíl irányában folyamatosan mozgatjuk, az 1 tömlőhevedernek a 14 fémcsővel érintkező belső felülete azzal azonos irányban és sebességgel halad, külső felülete pedig ellentétes irányban mozdul el. Ennek felhasználásával az extrúderrel 17 tömlőt, mint tömlőláket extrúdálunk a 14 fémcsövön elhelyezett 1 tömlőheveder külső felületére, majd önmagáiban ismert betétezési eljárással nyomásbíró textil, fém stb. betétet, vagy betéteket viszünk fel. Az ábra kablésávos megoldást tüntet fel, ahol 18 első-<betétet és 19 második-betétet alkalmazunk. A két 18, 19 betétet felvivő meohanizmus egymással ellentétes szög alatt tekercseli fel a kablésávot. Az itt nem ábrázolt keresztfejes extrúderen 22 fedlapot állítunk elő és az így felépített tömlőt is az 1 tömlőhevederen továbbítjuk a 23 nyíl irányában a vulkanizáló berendezéshez. A 3a. ábra szerint felépített nyers tömlő az 1 tömlőhévederen a 14 fémcső mozgásával ellentétesen, a 23 nyíl irányában folytatja útját és a nyomászáró 24 kamrán keresztül a vulkanizáló berendezés 25 vulkanizáló kamrájának belső terébe jut. A 24 kamra 26 belső terébe került nyerstömlőre a 25 vulkanizáló kamra 27 belső terében levő px nyomásnál valamivel nagyobb p2 nyomás hat. A nyomáskülönbség azt a célt szolgálja, hogy a 25 kamra 27 belső terében levő nyomás tartása biztosítva legyen. Előnyösnek találtuk ugyanis, hogy az la tömi tőtömlőheveder ne a vulkanizáló 27 belső térben legyen elhelyezve, hanem annak ki-, ill. belépő nyílásánál levő külön-külön 24, 24a kamrákban. A 24, 24a nyomászárő kamrákat célszerűen szigetelőréteggel választjuk el a 25 vulkanizáló 3
