154631. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó készülék szárítóberendezések és textilipari gőzölők energiafogyasztásának csökkentésére
3 sége, vagy a fűtőgőz nyomása csökken, akkor a kamrában uralkodó nyomás is csökken. A kamranyomásnak ez a változása befolyásolja a berendezés gazdaságosságát. A nyomás csökkenése esetén ugyanis a kamra falának résein és egyéb tömítetlenségein át hideg külső levegő szivárog be a kamrába és ott lehűlést okozva egyrészt a teljesítményt, másrészt az energetikai hatásfokot rontja. A belső nyomás növekedésénél pedig a kamrából a közeg kiáramlik, ami egészségi szempontból káros. Gazdaságossági és egyéb okokból tehát arra kell törekednünk, hogy a kezelőtérből annyi közegét szívjunk el, amennyi pára keletkezik, vagyis a szárítótérben se túlnyomás, se vákuum ne keletkezzék. Folyamatos festő- és fehérítőberendezés gőzölőinél az árura és a gép falaira lecsapódó gőz mennyisége meghatározza a berendezés fogyasztását. Ha ennél többet adagolunk, akkor túlnyomás, ha kevesebbet, akkor vákuum keletkezik. Ezek a megfontolások oda vezettek, hogy a csappantyú, vagy gőzölőkön gőzadagoló szelep állását, vagylis a kezelőitérből távozó közeg mennyiségét a kezelőtérben uralkodó nyomás állandóságának szem előtt tartásával, vagyis úgy vezéreljük, hogy a kezelőtérben a nyomás állandó legyen. Ezt a ^vezérlést különféle eszközökkel valósíthatjuk meg. A találmánynak egyik igen előnyösnek bizonyult kivitelénél a nyomásviszonyok következtében beálló1 hőmérséklet-különbségek érzékelésiére hőérzékeiőt alkalmazhatunk úgy, hogy azt a szárítófcaimra (általában a kezelőtér) falában meglevő, vagy külön abból a célból kiképzett nyílásba, Vagy az elé helyezzük. Ebben az esetben a hőérzókelőre belső túlnyomás esetén a kamrából kiáramló forró közeg hőmérséklete, külső 'túlnyomás esetién pedig a kamrába beáramló hideg külső levegő hőmérséklete hat. A hőérzékélő tehát, kerülő úton, a kezelőitérben uralkodó közegnyoimáis hatására közvetve reiagál, de így kimienő jele a fojtószenvnelk a nyomásitól függő vezérlésére alkalmas. A hőmérő éppen a túlnyomás és a vákuum hátárát érzékeli, tehát a (Csappantyú legkedvezőbb beállításának megfelelő állapotot. Az így elhelyezett hőmérő érzékeli, hogy a beláő nyomás hatására a közeg belülről kifelé, vagy kívülről befelé áranilik-e ,— feltéve, hogy a belső hőimérséklet eltér a külső tér hőmérsékletétől. Hogy ez az eltérés mekkora, az a találmány szerinti szabályozó berendezés szempontjából mellékes. A találmány szerinti szabályozási kör tehát független a kezelőtérben esetleg alkalmazott hőfokszabályozó körtől. Mivel a hőérzékélő a kamrában levő és a gépet környező közeg keveredési zónájában helyezkedik el, célszerű az érzékelő környezetében terelőlemezeiket alkalmazni, vagy az érzékelőt nála nagyobb átmérőjű, legalább egyik végén nyitott csőbe helyezni abból a célból, hogy a 4 külső közeg csak adott arányban keveredhessék a belső közeggel a hőérzékélő közelében. Szárítóberendezéseiknél előfordul, hogy a külső környezet hőmérsékletingadozásának batásá-5 Irta az átvezető nyíláson kívül elhelyezett hőfokérzókeiő esetében a szabályozó a fellépő ingadozást, mint a parancsolt értéktől való eltérést dolgozza fel és feleslegesen avatkozik be. Nagymértékben ingadozó hőmérsékletű környezet 10 esetében ezért a környező levegőben egy további hőérzékeiőt kell elhelyezni, ami a szabályozó körbe iktatva az irányítástechnikában ismert kompenzáló 'kapcsolások, valamelyikének segít- ' ségével kiküszöböli a környezet hőfokának be-I5 folyását. Hasonló a helyzet abban az esetben, ha a hőérzékeiőt a nyílásnak a kezelőtér felőli oldalán helyezik el. «Ebben az esetben a kezelőtér hőmérséklet-ingadozását kell hőérzékélő segítségével kompenzálni. 20 Példa: A szárító 'belsejében uralkodó hőmérséklet 120°, a környezet hőmérséklete 20°. A hőérzé-2i> kelőt a szövetbevezető nyílás elé, kívülről helyezik el. A csappantyú állítására arányos (P rendszerű) szabályozót alkalmazunk, melyen a parancsolt értéket ,30 C°-ra állítják be. Amenynyíben az elvezető csatornában a szükségesnél 30 több levegő áramlik ki, a kezelőtérben depreszszió következik be és ennek hatására a nyíláson külső levegő lép be. Emiatt a hőérzékeiőt 20° -os levegőáram éri. A szabályozó mindaddig a fojtása irányiban működteti a csappantyút, amíg 36 a bevezetőnyílásban az áramlás meg nem szűnik, amit az jellemez, hogy a hőérzékélő a nyílás közelében fellépő hősugárzás és gyenge konvékciós hőfcözlés revén a környezetnél valamivel magasabb hőmérsékletet — jelen esetben 40 30°-ot mutat. Amennyiben a légcsatornán távozó levegő kevesebb a szükségesnél, a felesleg a szárítógép nyílásain kifelé áramlik és ezért a nyíláson kívül elhelyezett hőérzékélő közel 120°ot mutat. Ezért a szabályozó csappantyút addig 45 nyitja, aimíg a hőérzékélő a nyílásban való áramlás megszűnésének hatására a 30°-ot isimét eléri. A vezérlő hatásnak az érzékelőről a fojtószerv mozgatószerrkezetére átvitele különböző lehet. 50 Erre a célra bármilyen ismert szabályozót lelhet alkalmazni, ami hőmérsékletváltozást érzékel és kimenőjeliként elmozdulást ad. A találmánynak nagy előnye, hogy a szerkezete egyszerű, megbízhatóan működik, pontos, 55 finom kezelést nem igényel és a kereskedelmi forgalomban beszerezhető elemekből összeépíthető. 60 Szabadalmi igénypontok: 1. Szabályozó készülék kezelőteret és ennek közegbe, ill. elvezető csatornájába beépített fojtó^szabályozó szervet tartalmazó ipari szárító-65 berendezéshez, illetve fojtószervként gőzada-2
