154614. lajstromszámú szabadalom • Kapcsoló-választó készülék

7 154614 8 lyen szerepet sem. Ilyen módon azt vissza lehet állítani kiindulási helyzetébe azáltal, hogy az F4 nyíl irányában toljuk el, (5. ábra), amíg el nem éri a 2. ábrán elfoglalt nyugalmi helyzetét. A művelet ezen fázisa megfelel az 5. ábrán be­mutatott helyzetnek. Hogy lehetővé tegyük ezen kapcsolat feloldá­sát, a 6 összekötő rudat az 1. és 4. ábra F5 nyila irányában mozgatjuk. Amint az 1 rugó már nem szorul az álló 3 érintkezőnek, fel­szabadul és minthogy átmérője kisebb, mint a 7 horony mérete, semmi sem akadályozza meg, hogy az 1. és 2. ábrán elfoglalt helyzetébe tér­jen vissza. Ez a visszatérő mozgás természete­sen az 1 rugó rugalmasságának a következmé­nye. Amint láthattuk, az összekötő rúdban kialakí­tott hornyok derékszögű négyszög alakúak. Eb­ben az esetben az álló 3 érintkező és az 1 rugó között az érintkezést csak az a szorítás tartotta fenn, amelyet a rugó odaszorításával fejtettünk ki az összekötő rúd által. Emellett érdekesnek mutatkozik, hogy mechanikusan is reteszeljük a rugót annak érintkezési helyzetében. A 6 ábrán ezt a, reteszelést oly módon valósítjuk meg, hogy az álló 3 érintkezőnek „V" alakú hornya van és ez megakadályozza az 1 rugó oldalirányú eltolá­sát és emellett kettős érintkezést tesz lehetővé. Természetesen lehetséges, hogy más retesze­lési alakokat is látrehozzunk, például olyanokat, mint a 7. ábrán bemutatott, ahol az 1 rugó tar­tására a 7- horony szélének megfelelő profilt biztosítunk, amely a rugót az álló 3 érintkező­nek nyomja. Az előző ismertetés csak egyetlen érintkező elemmel rendelkező készülék kiválasztására és kapcsolására szolgáló működési elvet ismerteti. A következőkben a 8. ábra alapján ismertetni fogjuk ezen rendszer alkalmazását, több érint­kező elemre. A 8. ábrán látható egyszerűsített alakban a készülék, amely lehetővé teszi két érintkező elemnek egy időben való választását és össze­kötését. Nyilvánvaló, hogy ez a két darabos mennyiség nem korlátozó és az alábbi ismertetés megfelel nagyobb számú érintkező elem számá­ra is. Hasonlóképpen, mindössze két 8 és 9 vá­lasztó rudat és két 11 és 12 összekötő rudat mu­tatunk be ezen az ábrán. Természetesen ezeknek a száma ténylegesen nagyobb lehet anélkül, hogy a rendszer működési elvében bármilyen változás lenne. Minden egyes 8 és 9 választó rúd vagy 11 és 12 összekötő rúd egyedi vezérlő készülékkel van ellátva, amelyet a rajzon nem ábrázoltunk. A 8 és 9 választó rudakban 10 nyílások vannak ki­képezve és ezek segítenek az 1 rugók vezetésé­ben, amelyek úgy helyezkednek el, ahogy azt az 1. ábra mutatja, vagyis a nyílások szögletében. A 11 és 12 összekötő rudaknak minden egyes választó rúddal szemben két hornya, ill. nyílása van, mint amilyen a 13 és 14 vagy 13' és 14', minden egyes működtetendő 1 rugó számára. A 8. ábrán feltüntetett esetben két érintkező van elrendezve minden összekötő műveletnél. Mind azon által, hogy elkerüljük a rajz túlter­heltségét, csak egy álló 3 érintkezőt tüntettünk föl az ábrán, de nyilvánvaló, hogy ténylegesen annyi álló 3 érintkező van, ahány 1 rugó szere­pel. Ezen túlmenően, amint az 1. ábrán látható, az álló 3 érintkezők, a 8 és 9 választó rudak és a 11 és 12 összekötő rudak három egymással párhuzamos síkban vannak elrendezve. Feltételezzük, hogy valamennyi összekötő rúd nyugalmi helyzetben van, míg a 8 választó ru­dat az F6 nyíl irányában toljuk el. Valamennyi érintkező 1 rugó, amely a 8 választó rúd 10 nyílásában foglal helyet, ezáltal befelé tolódik a rajz szerint és a 11 és 12 ösz­szekötő rudak megfelelő 13 és 13' és 33 és 33' hornyaiba jut. Feltételezzük, hogy ezután a 12 összekötő rudat működtetjük az F7 nyíl irányá­ban. Itt csak az a két 1 rugó mozdul el, ame­lyeket a 8 választó rúd 13 és 13' hornyaiba toltunk be. Az összekötő rúd ezáltal ezeket az 1 rugókat a megfelelő álló 3 érintkezőkre szo­rítja és rászorítva tartja ebben a helyzetben mindaddig, amíg az összekötő rudat fel nem szabadítjuk. Ezután a 8 választórúd felszaba­dítható és visszatérő mozgást végez az F6 nyíllal ellentétes irányban és visszatér nyugalmi hely­zetébe. Ekkor következik a 14 hornyok szerepe, amelyeknek működése abban áll, hogy lehetővé teszik a választórudak működtetését akkor is, amikor valamelyik összekötő rúd már működő helyzetben van. Erre a célra a 13 és 14 . . . 43' és 44' hornyok középvonalai között levő távol­ság pontosan megfelel az összekötő rúd eltolási hosszának. Ilyen módon az előzőkben működte­tett 12 összekötő rúdnál a 14, 14', 24 és 24' hor­nyok azoknak a 13, 13', 23 és 23' hornyoknak a helyét foglalják el, amelyek fenntartják az összeköttetést az 1 rugók és az álló 3 érintkezők között. Ha most például a 9 választó rudat működ­tetjük, valamennyi hozzárendelt 1 rugó be­kerül a különböző összekötő rudak megfelelő hornyaiba, mint például a 11 összekötő rúd 43 és 43' hornyaiba, míg a 12 összekötő rúdnál a 24 és 24' hornyokba jutnak a rugók, mert ez az összekötő rúd éppen működési helyzetben van. Ha egy másik összekötő rúd, például a 11 összekötő rúd hoz létre érintkezést a 9 választó rúd által eltolt 1 rugók és a megfelelő álló 3 érintkezők között, ezen 11 rúd 34, 34' és 44, 44' hornyai elfoglalják a 33, 33' és 43, 43' hornyok helyét és ilyen módon lehetővé teszik bármely további választórúd eltolását. A fent ismertetett példában a választórudak és az összekötő rudak eltolása egyenes vonalú mozgással történt. Ezáltal az eltolásnak kitett rugó derékszög menti utat írt le ezen két egy­másra merőleges eltolási iránynak megfelelően. Mind amellett ez a mozgás nem feltétlen köte­lező, mert az egyetlen feltétel, amit ki kell elé­gíteni az, hogy a rugó két pályát tudjon követ-1° 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents