154611. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzocikloheptatrién-származékok előállítására

3 154611 4 A III általános képletű dibenzo[a,d]ciklohepta­trién-származékok előállíthatók az V általános képletű dibenzo[a,d] cikloheptatrién-származékok dehidratálásával — ebben a képletben X jelen­tése azonos a fent megadottal — például az V általános képletű vegyület és egy erős sav keve­rékének melegítésével vagy savanhidrid hatására szerves közegben. Az V általános képletű dibenzo[a,d]ciklohepta­dién-származékok előállítására VI általános kép­letű dibenzo[a,d]cikloheptadién-származékc)kat — ebben a képletben X jelentése azonos a fent megadottal — 4-piridil-lítiummal reagáltatunk. Ezt a reakciót előnyösen éterben —70 C°-on hajtjuk végre. A VI általános képletű ketonokat a követke­zőképpen állíthatjuk elő: a) abban az esetben, ha az X jelek egyike hidrogén- vagy halogénatomot vagy alkil-, alk­oxi- vagy alkiltiocsoportot, a másik pedig hid­rogénatomot jelent, a VII általános képletű he­lyettesített fenilecetsavak ciklizálásával — eb­ben a képletben az Xi jelek egyike hidrogén­atomot, a másik hidrogén- vagy halogénatomot vagy alkil-, alkoxi- vagy alkiltiocsoportot jelent. Ezt a ciklizálást előnyösen a VII általános képletű vegyületeknek polifoszforsav vagy észte­rei jelenlétében célszerűen 60—180 C°-on való hevítésével hajtjuk végre. Ügy is eljárhatunk, hogy a VII általános kép­letű vegyületeket a hagyományos módon átala­kítjuk a megfelelő savkloridokká, majd ezeket ciklizáljuk egy Friedel—Crafts-reakció segítségé­vel, például alumíniumkloriddal, oldószer, mint például széndiszulfid, jelenlétében. A VII általános képletű helyettesített fenil­ecetsavszármazékok előállíthatók a VIII általá­nos képletű ortobenzilbenzoésavakból egy sav­nak a nagyobb szénatomszámú homológjává való átalakítása ismert módszerei szerint. A VIII általános képletű savakat legelőször is metilalkohollal észterifikáljuk, és a kapott észte­reket a IX általános képletű alkoholokká re­dukáljuk — ebben a képletben Xx jelentése azonos a fent megadottal. Ezeket az alkoholokat halogénezőszerrel, első­sorban klórozószerrel, mint például tionilklorid­dal kezelve X általános képletű halogénezett származékokat állíthatunk elő — ebben a kép­letben Hal halogénatomot, elsősorban klór- vagy brómatomot jelent. — Alkáli cianid hatására ezekből a X általános képletű halogénezett szár­mazékokból XI általános képletű nitrilek kelet­keznek, és ezeket hidrolizálva a VII általános képletű savakat kapjuk. b) Abban az esetben, ha az X jelek egyike alkánszulfonilcsoportot jelent, a másik pedig hidrogénatomot, elégséges, ha a megfelelő VI általános képletű származékot oxidáljuk, amely­ben az X jelek egyike alkiltiocsoportot jelent. A VIII általános képletű savak önmagukban ismert módszerek szerint állíthatók elő. Például a Friedel—Crafts-reakció körülményei között ftalsavanhidridet vagy egy helyettesített ftal­savanhidridet egy XII általános képletű vegyü­lettel reagáltatunk •— ebben a képletben Xi je­lentése azonos a fent megadottal — és az így kapott XIII általános képletű ortor-arilbenzoé-5 savat a kívánt VIII általános képletű savvá re­dukáljuk. Ezt az utóbbi műveletet önmagában ismert eljárásokkal hajthatjuk végre, például hidrogénnel hidrogénező katalizátor, mint pél­dául palládium, jelerilétében, vagy egy redukáló-10 szerrel, például cinkkel, ammóniás közegben. A VIII általános képletű savak előállíthatók a XIV általános képletű ftalidok redukálásával is — ebben a képletben az Xj jelek jelentése azonos a fent megadottal —, ezt a redukciót 15 végrehajthatjuk például cinkkel ammóniás kö­zegben. Maguk, a XIV általános képletű ftali­dok az A reakcióegyenlettel vázolt módon állít­hatók elő — az Xx jelek jelentése ezekben az képletekben azonos a fent megadottal. 20 Az I általános képletű termékek adott esetben tisztíthatók fizikai módszerekkel (például desz­tillációval, kristályosítással, kromatográfiai úton) vagy kémiailag (mint például sók képzésével, azok kikristályosításával, majd lúgos közegben 25 való elbontásával. Ezekben a műveletekben a só anionjának természete közömbös, az egyetlen követelmény az, hogy a só jól definiált legyen és könnyen kristályosítható. A találmány szerinti eljárással előállított ter-30 mékek átalakíthatók savaddiciós sóikká vagy kvaterner ammóniumsóikká. Az addíciós sók előállítására a vegyületeket alkalmas oldószerekben savakkal reagáltatjuk, szerves oldószerként például alkoholokat, étere-35 ket, ketonokat vagy klórozott oldószereket hasz­nálhatunk; a keletkezett só, esetleges koncentrá­lása után, kicsapódik az oldatából, és szűréssel vagy dekantálással elkülöníthető. A kvaterner sók előállítására az előállított 40 vegyületeket reakcióképes észterekkel reagál­tatjuk, adott esetben egy szerves oldószerben, közönséges hőmérsékleten vagy gyorsabban eny­he melegítés közben. 45 A találmány értelmében előállított új termé­keknek, valamint savaddiciós sóiknak és kva­terner ammóniumsóiknak értékes farmakodina­mikai tulajdonságaik vannak. Nagyon hatásosak különösen a középponti idegrendszerre, mint 50 neuroleptikumok és nappali nyugtatók; hasonló­képpen hatásosak, mint hisztamingátló, szero­toningátló és hányás elleni szerek. Ezenkívül fájdalomcsillapító és Parkinson-kór elleni hatá­suk is van. Jó eredményeket adtak fiziológiai 55 állatkísérletekben az állat súlyára számítva 0,15—50 mg/kg-os orális adagokban. Gyógyszerként a találmány szerinti vegyüle­tek alkalmazhatók akár a bázis, akár gyógyá­szatilag elfogadható, azaz a használt adagokban 60 nem toxikus addíciós sói vagy kvaterner ammó­niumsói alakjában. Gyógyászatilag elfogadható addíciós sókként megemlíthetők ásványi savak sói, mint például a hidrokloridok, szulfátok, nitrátok, foszfátok, 65 vagy szerves savak sói, mint például az acetát 2

Next

/
Thumbnails
Contents