154610. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szteroidok etinil-származékainak előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: I960. X. 22. Közzététel napja: 1967. X. 23. Megjelent: 1963. IX. 30. (Rí—309) 154610 Szabadalmi osztály: 12 o 25 Nemzetközi osztály: C 07 cfi Decimái osztályozás: Feltalálók: Tóth Edit oki. vegyészmérnök, Kovatsits Máté oki. vegyész, Dr. Görög Sándor oki. vegyész, Budapest Tulajdonos: Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt., Budapest Eljárás szteroidok etinilszármazékairiak előállítására A találmány tárgyát új eljárás képezi a szteroidok etinilszármazékainák előállítására, vagyis a —C=CH etinilcsoportnak a szteroid molekulába való bevitelére. A szteroidoknak az utóbbi időben egyre na- 5 gyobb fontosságot nyerő etinilszármazékait a szakirodalomban leírt eljárások szerint általában oly módon állítják elő, hogy a kiindulóanyagként szereplő szteroidot vagy annak szubsztituált származékait valamely alkalmas 10 kondenzálószer — alkálifémek vagy vegyületeik — jelenlétében acetilénnel reagáltatják. Ekkor először a kondenzálószer és az acetilén reakciója útján alkáliacetilid képződik, majd ez lép reabcióba az etinilezendő szteroiddal és így a 15 kívánt etinilszármazék alkáli-sóját kapják, amelyből az alkálivegyület elbontása útján jutnak a kívánt végtermékhez. E reakcióknak az irodalomból ismert kiviteli módjai esetében a szteroiddal reakcióba lépő 20 alkáliacetilid képzése szabad alkálifémből, alkáli-hidroxidból vagy alkáli-alkoholátból történik acetiléngázzal oly módon, hogy az említett alkálifém olvadékába vagy az alkáli-vegyületet tartalmazó reakcióelegybe az acetiléngázt beve- 25 zetik. Az acetilidképzés egyensúlyi folyamat, amelynek egyensúlyát az eljárás gazdaságos és eredményes kivitele érdekében az acetilid képződése irányában kell eltolni. Ez poláros oldószerek akalmazása esetén, amikor az. alkálifém 30 hidroxid vagy alkoholát alakjában van jelen és a reakcióelegy homogén rendszert képez, az acetiléngáz nagy feleslegben való alkalmazásával érhető el. A poláros oldószerek alkalmazása esetén, amikor pl. alkáliamid kerül kondenzálószerként alkalmazásra, az apoláros oldószerben oldhatatlan acetilid a reakcióelegyből kiválik és az egyensúlynak az acetilid képződése irányában való eltolódását eleve biztosító heterogén rendszert kapunk. Az eddig ismert eljárások esetében azonban az etinilezési reakciók gyakorlati kivitelezése számos nehézséggel jár és az eljárás eredményességét mellékreakciók is rontják. Homogén rendszerben, poláros oldószerben dolgozva, a reakció optimális konverziójának biztosítására mindenkor nagy és pontosan meg nem határozható mértékű acetilénfelesleget kell alkalmazni, vagy nyomás alatt kell dolgozni, ami viszont rendkívül veszélyessé teszi az eljárást. A reakció ilyen kiviteli módjai esetében hosszú reakcióidőt kell alkalmazni (20—130 óra), és ez lúgos bomlási folyamatokat, káros melléktermékeket és színező anyagokat eredményez. Apoláros oldószerekben heterogén rendszerben lefolytatott etinilezés esetén a fenti mellékfolyamatok ugyan kevésbé lépnek fel, viszont a rendszer heterogén volta miatt az etinilezési reakció sebessége és konverziója csökken. További hátrányt jelentenek a kondenzálószer (pl. alkáli ^ 154610