154600. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg gyártására

154600 3 4 dések felé irányulhat, és pedig a fürdő mind­két oldalán, a kivezető végződéstől kb. 1 m távolságban. A megolvasztott fém felületi moz­gása az üvegszalag alatt is létesíthető éspedig azon a helyen, ahol azt felemelik a fürdőről, hogy azután eltávolítani lehessen. Ennél a megoldásnál a salakot a megemelt üveg alól távolítjuk el, amivel a lehető legkisebb érték­re szorítjuk le azt a lehetőséget, hogy az üveg salakat, ill. tisztátlanságot emeljen fel és vi­gyen magával a fürdő felületéről. vásztott 3 fém. A 4 bevezető nyílás a végfalná! van, és e nyíláson át a megolvasztott 5 üveg­anyag folyik a fürdő felszínére. A 4 bevezető­nyílás az olvasztókemence mellett van, amelyet a rajz nem szemléltet, és a beáramló üveg a 6 gát által szabályozott mennyiségben jut a fürdőre. A megolvasztott 5 üveganyag megfelelő vagy­is szabályozott hőmérsékleten jut a fémfürdő­re és azon a 7 üvegréteget alkotja, amely aka­dálytalanul tud szétfolyni vagy szétterülni a szabad folyás határáig, a súlyerő és a felületi feszültség hatására. Ilyen módon a fürdőn egy úszó 8 test keletkezik, amely olvasztott üveg­ből van és szalag alakjában halad előre a für­dőn, majd pedig fokozatosan lehűl, fel nem raj­zolt hőmérsékletszabályozók hatására. Ezek a szabályozók a fürdő belsejében, valamint a fürdő felett helyezhetők el és hatásukra az üveg annyira lehűl, hogy a 9 üvegszalag aka­dálytalanul kiémellhető a fürdőből. Az üveget ezután a 10 továbbítógörgők mozgatják, ame­lyek a fürdőn, illetve a tartályon kívül van­nak elhelyezve. A tartály felett tetőszerkezetet alkalmazunk, amely alatt és a fürdő felett alagútszerű tér keletkezik. Az üveg számára készített bevezető-és kivezetőnyílás magassága megfelelően kor­látozott és így ezek a nyílások az említett vég­falak és a tetőszerkezet között vannak, tehát beleilleszkednek a tartály szerkezetébe. A tető­szerkezetihez tartozik az a nyílás, amely lehetővé teszi a védőgáznak a fürdő feletti térbe jutta­tását és ezt a védőgázt az említett térben nyo­más alatt tartjuk. Ilyen módon a fürdő szaba­don levő felületeit megvédjük és tisztátalansá­gok nem keletkezhetnek az üveg hatása folytán. Az olvasztott fém tartályának szélessége a fürdő felszínénél nagyobb, mint az üvegé, tehát az üvegszalag mindkét , oldalán egy-egy sáv mentén a fém szabadon van és így az üveg a fürdő középső részén halad élőre. Eltekintve attól, hogy a fürdő feletti térben. védőgázt tar­tunk, egyéb szennyeződések ellen is védekezni kell, mert a fürdőbe oxigén és/vagy kén juthat be például az üvegből. Ha a fémfürdőben oxi­gén van jelen, akkor szilárd halmazállapotú ón­oxid részecskék keletkezhetnek és ezek a fém szabadon levő felületén, mint finom salak vagy iszap mutatkozik. A szennyeződéseket eltávolít­hatjuk, ha a fürdőben egy nyomelemet tartunk és ennek természete olyan, hogy a szennyező­dések nagyobb kémiai rokonságot mutatnak vele, mint az ónnal vagy általában a fémfürdő- • vei. Ilyen módon reakciótermékek keletkeznek, például oxidok vagy szulfidok, amelyek igen finom szemesenagyságú salak alakjában mutat­koznak a fürdő szabadon levő részén, tehát az üvegszalag két oldala mellett. A fürdő anyagának mozgása a forró végző­déstől a hideg végződés felé hajlamos arra, hogy a felületen, levő salakot a kijárati végző­dés felé vigye. A tartály falai a kijárati végző­désnél 11 nyúlvánnyal vannak ellátva és.ezek-A találmány előnyös kivitelénél az olvasztott fém szabályozott áramlását hozzuk létre az üveg mindkét oldalánál a kivezető nyílás felé és az 15 ilyen módon mozgásba hozott szennyeződés vagy salak az említett mélyedésekben összegyűjthető, vagyis azt a mélyedésben levő olvasztott fém felszínéről vesszük le olyképp, hogy a mélye­dések a kivezető nyílás mellett vannak. 20 A találmány még síküveg gyártására alkalmas berendezésre is vonatkozik, amelynél az olvasz­tott fém számára hosszúkás alakú tartályt al­kalmazunk és ennél a tartálynál megfelelő esz­közök vannak az üvegnek meghatározott sebes- 25 seggel való továbbítására; a fürdő felszínén haladó üveg szalag alakban halad a kivezető nyílás felé és a tartály szélesebb, mint az üveg­szalag. Ez a szélességi adat természetesen a fürdő felszínére vonatkozik. A tartályhoz két go lineáris indukciós motor tartozik és ezek a tar­tály oldalfalain vannak megerősítve a fém fel­színe felett, az üvegszalag két oldala , mellett • és működésük folytán a megolvasztott fémet a fürdő szélei mentén mozgatják. Így a fém a 35 már említett mélyedések felé halad, amelyek a tartály falának megfelelő részeiből vannak és ezekben a mélyedésekben levő fém felszínén összegyűjtjük a salakot. Előnyös kivitelnél a salakot a fürdőben lefelé 40 irányítjuk és e mozgás elvégzése után a meg­olvasztott fém a mélyedésekbe jut, amelyek a fürdő kivezető végénél vannak. Ennek az el­járásnak a megvalósítására a lineáris indukciós motorok olyan elhelyezésűek, hogy az olvasztott 45 fémet a fürdő szélétől lefelé viszik és a kivezető nyílás felé mozgatják, emellett pedig egymás­sal szemben mélyedéseket alkalmazunk a tar­tály falában a kivezető nyílás mellett és kisegítő lineáris indukciós motorok is kerülnek alkal- 50 mázasra a kivezető nyílás felett, ill.'* a mélyedé­sek szájnyílásánál, miáltal a fém felületi áram­lása a mélyedéseknél eltéríthető. A rajzokkal kapcsolatosan a találmányt rész­letesebben ismertetjük. Az 1. ábra a berendezés 55 vázlatos felülnézete és a fémfürdőt szemlélteti olyképp, hogy a rendes körülmények között alkalmazott tetőszerkezetet eltávolítottuk. Ilyen módon válnak láthatóvá a lineáris indukciós motorok. A 2. ábra keresztmetszet az 1. ábra 60 szerinti berendezés kivezető végénél, de ez az ábra a tetőszerkezetet is mutatja. A rajz szerint a hosszúkás alakú tartálynak 1 oldalfalai vannak, amelyek a 2 végfalakkal függenek össze. E falak között van a megöl- gg 10 15 20 25 20 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents