154595. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ezüstfelületek szulfidálódásának meggátlására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966. VII. 06. Közzététel napja: 1967. X. 23. Megjelent: 1968. IX. 30. (OI—95) 154595 Szabadalmi osztály: 48 d1 13/00 Nemzetközi osztály: C 23 f 13/00 Deci mái osztályozás; 620.197.5 Feltalálók: Bán Györgyné vegyészmérnök, Páth Rezső vegyészmérnök és Haskó Ferenc vegyészmérnök, Budapest -Tulajdonos: ORION Rádió és Villamossági Vállalat, Budapest Eljárás ezüstfelületek szulfidálódásának meggátlására A találmány eljárás ezüstfelületek szulfidáló­dásának meggátlására, kataforetikus passzivá­lással. A villamosipar egyes területein, leginkább azonban a híradástechnikában és a műszer- 5 iparban, az egyre magasabb követelmények miatt fokozódó gondot okoz a különböző al­katrészek, vezetők stb. ezüstbevonatánák meg­óvása a szulfidálódástól. Ugyanis, a csatlako­zók, kapcsolók, csőfoglalatok érintkezőit, spe- 10 ciális helyeken 'alkalmazott (pl. mikrohullá­mú) vezetőket stb. ezüstözik, lévén az ezüstözés alapjában véve egyszerű, gazdaságos és elvi­leg kitűnő felületnemesítő eljárás, amellett, hogy az ezüst a legjobb áramvezetők egyike. 15 nemesfém és így ideális felületi vezető az érintkezőrugók bevonásához is. Hátrányos azonban az, hogy az ezüst érzékeny a kén­vegyületekre, az égési termékekkel viszont na­gyon sok kén kerül a környező levegőbe, kü- 20 lönösen a nagyvárosokban és ipartelepeken, úgyhogy az ezüst gyorsan szulf idálódik, el­veszti elektromos tulajdonságait és a villamos érintkezés szempontjából egyszerűen használ­hatatlanná válik, de forrasztani sem lehet rá. 25 Természetesen, a légköri kénszennyeződés az ezüst dísztárgyakat és használati vagy egyéb háztartási tárgyakat sem kíméli, amelyeknél . viszont elsődleges kívánalom és szinte a leg­nagyobb érték éppen a hibátlan, tiszta ezüst- 3g felület. Ezért volt tapasztalható olyan intenzív törekvés a szulfidálódás meggátlására, illetve a védő eljárások nehéz és sürgető problémájá­nak megoldására. A már gyakorlatba vett megoldások közül a színtelen lakkal történő be­vonás, továbbá a vegyi és az elektrokémiai úton végzett passziválás érdemelnek említést. A lakkbevonatos ezüst esztétikailag mindig ki­sebb értékű, mint a vadonatúj, tiszta ezüstfe­lület, villamossági célokra pedig egyáltalán nem is használható. A passziválás pedig vagy nem ad minden villamos követelményt kielé­gítő eredményt, vagy gazdaságtalan. Így pél­dául, összehasonlító vizsgálataink során a legmegfelelőbbnek a berilliumoxiddal végzett kataforétikus passziválást találtuk, kristályos berilliumszulfátnak (BeSO,, • 4H2 0) pH = = 5,6 .. .5,i8-ra beállított vizes oldatában. En­nek az eljárásnak azonban van egy kellemet­len hibája, nevezetesen, a berilliumszulfátol­dat az izoelektromos pont közelében nem sta­bil, hidrolizálásra hajlamos. Ezért stabilizálás céljából különböző karbonsavakat, pl. borkő­savat szokás a fürdőbe adagolni. E savak va­lóban képesek stabilizálni a fürdőt, ugyanak­kor azonban erősen rontják az ezüstbevonat korrozióállóságát. így azután, hogyha a villa­mos érintkezés biztonsága elsőrendű követel­mény, akkor az érintkezőket nem ezüsttel, ha­nem az ezüstnél nemesebb fémmel (arannyal, 154595

Next

/
Thumbnails
Contents