154595. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ezüstfelületek szulfidálódásának meggátlására
MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966. VII. 06. Közzététel napja: 1967. X. 23. Megjelent: 1968. IX. 30. (OI—95) 154595 Szabadalmi osztály: 48 d1 13/00 Nemzetközi osztály: C 23 f 13/00 Deci mái osztályozás; 620.197.5 Feltalálók: Bán Györgyné vegyészmérnök, Páth Rezső vegyészmérnök és Haskó Ferenc vegyészmérnök, Budapest -Tulajdonos: ORION Rádió és Villamossági Vállalat, Budapest Eljárás ezüstfelületek szulfidálódásának meggátlására A találmány eljárás ezüstfelületek szulfidálódásának meggátlására, kataforetikus passziválással. A villamosipar egyes területein, leginkább azonban a híradástechnikában és a műszer- 5 iparban, az egyre magasabb követelmények miatt fokozódó gondot okoz a különböző alkatrészek, vezetők stb. ezüstbevonatánák megóvása a szulfidálódástól. Ugyanis, a csatlakozók, kapcsolók, csőfoglalatok érintkezőit, spe- 10 ciális helyeken 'alkalmazott (pl. mikrohullámú) vezetőket stb. ezüstözik, lévén az ezüstözés alapjában véve egyszerű, gazdaságos és elvileg kitűnő felületnemesítő eljárás, amellett, hogy az ezüst a legjobb áramvezetők egyike. 15 nemesfém és így ideális felületi vezető az érintkezőrugók bevonásához is. Hátrányos azonban az, hogy az ezüst érzékeny a kénvegyületekre, az égési termékekkel viszont nagyon sok kén kerül a környező levegőbe, kü- 20 lönösen a nagyvárosokban és ipartelepeken, úgyhogy az ezüst gyorsan szulf idálódik, elveszti elektromos tulajdonságait és a villamos érintkezés szempontjából egyszerűen használhatatlanná válik, de forrasztani sem lehet rá. 25 Természetesen, a légköri kénszennyeződés az ezüst dísztárgyakat és használati vagy egyéb háztartási tárgyakat sem kíméli, amelyeknél . viszont elsődleges kívánalom és szinte a legnagyobb érték éppen a hibátlan, tiszta ezüst- 3g felület. Ezért volt tapasztalható olyan intenzív törekvés a szulfidálódás meggátlására, illetve a védő eljárások nehéz és sürgető problémájának megoldására. A már gyakorlatba vett megoldások közül a színtelen lakkal történő bevonás, továbbá a vegyi és az elektrokémiai úton végzett passziválás érdemelnek említést. A lakkbevonatos ezüst esztétikailag mindig kisebb értékű, mint a vadonatúj, tiszta ezüstfelület, villamossági célokra pedig egyáltalán nem is használható. A passziválás pedig vagy nem ad minden villamos követelményt kielégítő eredményt, vagy gazdaságtalan. Így például, összehasonlító vizsgálataink során a legmegfelelőbbnek a berilliumoxiddal végzett kataforétikus passziválást találtuk, kristályos berilliumszulfátnak (BeSO,, • 4H2 0) pH = = 5,6 .. .5,i8-ra beállított vizes oldatában. Ennek az eljárásnak azonban van egy kellemetlen hibája, nevezetesen, a berilliumszulfátoldat az izoelektromos pont közelében nem stabil, hidrolizálásra hajlamos. Ezért stabilizálás céljából különböző karbonsavakat, pl. borkősavat szokás a fürdőbe adagolni. E savak valóban képesek stabilizálni a fürdőt, ugyanakkor azonban erősen rontják az ezüstbevonat korrozióállóságát. így azután, hogyha a villamos érintkezés biztonsága elsőrendű követelmény, akkor az érintkezőket nem ezüsttel, hanem az ezüstnél nemesebb fémmel (arannyal, 154595
