154579. lajstromszámú szabadalom • Áramlásmérő, igen kis gázsebességek nagypontosságú mérésére

3 154579 4 1. példa: Ebben a példában ismertetett áramlásmérő kiviteli alakját az 1. ábra szemlélteti. Az —1— gázgyűjtő edényt a —2— hengeres üvegedényben (amelynek átmérője az alkalmazott gázgyüjtőedény legnagyobb átmérőjének kétszerese) a —3— folyadékszint (vízszint) alatt rögzítjük úgy, hogy a mérés folyamán sem függőleges irányban, sem oldalirányban elmozogni ne tudjon. A rögzítést a —4— gázvezető cső felső részének —6— befogóval való merev megfogásával végezzük. A gázáramlás megindulása előtt az —1— gázgyűjtő edényt, amely alul nyitott, folyadék tölti meg. A mérendő gáz a —4— gázbevezető csövön keresztül az —1— gázgyűjtő edény belső terébe jut. A gázáramlás egyenletességét a —4— gázbevezető cső —6— alsó, előnyösen 65°-ban lecsiszolt vége biztosítja. Az —1— gázgyűjtő edény belső terében összegyűlő gáz a belső térből a vizet az —1— gázgyűjtő edény alsó felén levő —7— nyíláson keresztül kiszorítja a —2— hengeres üvegedénybe, ezért a —3— vízszint emelkedik. Az —1— gázgyűjtő edény felső részén, a —<8— gázsapka alatt elhelyezett —9— védőháló rendeltetése az, hogy a —10— U-alakú lefúvató cső belső nyílását megvédje a nem kívánatos buborékoktól. Ez úgy történik, hogy az —1— gázgyűjtő edény belső terében levő gáznyomás egy bizonyos értékéig a —9— védőháló és a —10— gázlefúvatócső belső nyílása közötti, előnyösen 0,7 mm-es résben folyadékhártya van jelen, ami a —10— gázlefúvatócsőben levő folyadékoszlopot mindaddig fenntartja a —9— védőhálónál, amíg a gáz nyomása a rés kapillárisnyomását meg nem haladja. Ekkor a folyadékoszlop elszakad a —9— védőhálótól, azonban az —1— gázgyűjtőedényben a folyadékszint már annyira lesüllyedt, hogy a beáramló gázbuborékok a —10— gázlefüvatócső belső nyílását nem érhetik el. A —-10— gázlefúvató cső belső átmérője előnyösen 2—5 mm lehet. Az —1— gázgyűjtő edényben a gáz bizonyos hyomásértéknél (ez a nyomás a gázra nehezedő hidrosztatikai nyomással egyezik) az U-alakú —10— lefúvató csőből a folyadékot kinyomja, minek következtében a gáz az —1— gázgyűjtő edényből a —10— gázlefúvató csövön át hirtelen eltávozik és helyébe a —7— alsó, nyitott részen folyadék áramlik az —1— gázgyűjtő edénybe. A beáramló folyadék egészen a —10— gázlefúvató cső belső nyílásáig emelkedik, ismét megtölti ä —10— gázlefúvató csövet és a periódus megismétlődhet. A lefúvatás előtti pillanatban a —3— vízszint eléri emelkedésének legmagasabb pontját, ekkor a folyadékszint felületére helyezett higanyosúszős elektromos kapcsoló zárja a számlálószerkezet áramkörét és a számtárcsán jegyzi a ciklust. Ily módon a ciklusok automatikus számlálását biztosítottuk. A periódusok számlálása egyéb módon is történhet, ezért az általunk alkalmazott higanyos-úszós kapcsolót sem a mellékelt ábrákon, sem pedig a szabadalmi bejelentés szövegében nem ismertetjük. Mérés előtt az —1— gázgyűjtő edény térfo-5 gatát kalibrációs mérésékkel meg kell határozni. A gázgyűjtő edényben levő gáz térfogatát a reá ható vízoszlop nyomása (folyadékoszlop nyomása), valamint a mindenkori atmoszférikus nyomás és a mérés hőmérséklete határoz-10 za meg. Az 1. példában ismertetett kiviteli alakú áramlásmérő mérési pontosságára vonatkozó adatok a következők: 15 Standard eltérés: ± 0,08 ml, 0,27% Több sorozatban végzett méréseknél: Standard eltérés: ± 0,03 ml, 0,10% Méréstartomány: 0,005 ml/sec —0,25 ml/sec 20 Tekintettel arra, hogy az áramlásmérőnek a további példákban ismertetésre kerülő kiviteli alakjainál, az —1— gázgyűjtő edényt a —2— hengeres üvegedényben levő folyadék szintje 25 alatt az 1. példában ismertetett módon rögzítjük, a további kiviteli alakok ismertetésénél erre nem térünk ki. 2. példa: 30 Az ebben a példában ismertetett áramlásmérő kiviteli alakját a 2. ábra szemlélteti. A —10— gázlefúvató csőnek az —1— gázgyűjtő edényben levő —11— nyílása előnyö-35 sen 8—12°-os szögben ferdére csiszolt és legmagasabb pontjával érinti a •—8— gázsapka felső falát. Ebben a kiviteli formában nem alkalmazunk védőhálót. Ennek szerepét a —10— gázlefúvató cső —11— csiszolatos vége és a 40 —8— gázsapka felső fala közötti rés, illetve ennek kapilláris hatása tölti be. Az ilyen megoldás ugyanolyan jelenség alapján védi a —11— nyílást a buborékoktól, mint az 1. példában szereplő kiviteli alak —9— védőhálója. 45 Különbséget jelent azonban a —8— gázsapka szerepe, ami abban áll, hogy az —1— gázgyűjtő edénybe bekerülő gáz a vizet a kistérfogatú —8— gázsapkából gyorsan kiszorítja, ennek következtében a —10— gázlefúvatócső bubo-50 rékosodásának veszélye lényegesen csökken. A —10— gázlefúvató cső átmérője (belső átmérője) előnyösen 2—5 mm közt lehet. A —10— gázlefúvató csövet a gázgyűjtő edénybe a •—12— tubuson keresztül nyújtjuk be és a 55 —13— gumigyűrű segítségével rögzítjük. Attól függően, hogy a —10— U-alakú gázlefúvató cső baloldali szára milyen hosszú, az —1— gázgyűjtő edény hasznos mérőtérfogata változó lehet. A —10— gázlefúvató csőnek az —1— 60 gázgyűjtő edénybe való behelyezése és kivitele a —7— alsó nyíláson keresztül történik. A 2. példában ismertetett kiviteli alakú áramlásmérő mérési pontosságára vonatkozó 65 adatok a következők: 2