154564. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzofurán-származékok előállítására
1 hőmérsékleten 2 őráii át keverjük. A dioMrit vákuumban ledesztilláljuk és a maradékot 200 ml vízzel elegyítjük, majd éterrel kétszer extraháljuk. Az egyesített kivonatokat vízzel mossuk és nátriumszulfát felett szárítjuk. Bepárlás után halványsárga olaj alakjában nyers 2-(2-klór-l-hidroxi-etil)-5-brőm-7-metiÍ-bénzöf uránt kapunk. A termék a fent ismertetett eljárasnál kiindulási anyagként tisztítás nélkül felhasználható. 1 példa: 2-(2-klór-lHhidroxi-etil)-5-metil-7-bróm-béhzófurán és izöprópilamih reakciójával a 2. példában ismertetett eljárással analóg módöri 2-(2--izopropilamíno-l^hidrdxi-etil)-1 5-metil-7-bröm-benzofurárit állítunk elő. A termék petroléteres (forrási tartomány: 60—80 C°) kristályosítás Után 107 C°-on olvad. A fenti bázis hidrokloridja etanol-éter elegyből történő átkristályosítás után 138—138 G°-on olvad. A kiindulási anyagként felhasznált 2-(2-klór-l^hidroxi-etil)-5-metiÍ-7-bröm-benzofuráh a 2. példában leírt eljárással analóg módon állítható elő oly módon, hogy 3-bróm-5-metil-száTicilaldehidét klórácetönhal 2-acétil-7-bróm-5-'metil-oénzofúránná (o. p.: 85 C°) alakítunk, a kapott terméket klórozzuk, majd az ily módoh nyert 2-klór-abetil-7-torÓm-5-métil-benzúfuránt (ö. p.: Í31—13á fc°, étanolos átkristályosítás után) redukáljuk. 4. példa: 2-(2-klor-i-hidroxi-etil)-4-metil-5.7-dibrom-benzofuránból és izopropilaminból a 2. példában ismertetett eljárással analóg módon 2-(2--izopropilamino-l-hidroxi-etil)-4-metil-5,7-dibrőm-benzof uránt állítunk elő. A termék 123— 125 C°-on olvadó szürke kristályokat képez. A fenti bázis hidrokloridja fehér, etanol-éter elegyből történő átkristályosítás után 200—201 Cc olvadáspontú kristályokat képez. Á kiindulási anyagként felhasznált 2-{2-klór-l-hidroxi-etil)-4-metil^5,7-'dibróm-benzofurán a 2. példában leírt eljárással analóg módon a következőképpen állítható elő: 3,5-dibróm-6--metil-szalicilalddhidet klóracétonnal 2-acetil-4--metil-5,7-dibróm-benzófuránná (o. p.: 162—163 C°, étanolos atkristályosítás után) alakítunk, ez utóbbi terméket klórozzuk, majd a kapott 2-klóracetil^5,7-dibróm-4-metil-benzof uránt (o. p.: 187—188 C°, étanolos átkristályosítás után) redukáljuk. 5. példa: 2-(2-klór-l-hrdroxi-etil)-5-bróm-7-etil-benzofuránból és izopropilaminból a 2. példában ismertetett eljárással analóg módon 2^(2-izopropilamino-l-ihidroxi-etil)-5-bróm-7-etil-benzofuránt állítunk elő. A fenti bázis hidrokloridja 14564 8 étanol-étér elegyből történő átkristályosítás után 102—104 Cö -óti olvad. A kiindulási anyagként felhasznált 2-(2-klór-l-ihidröxi-etil)^5-bröm-t-etil-benzöfurán a 2. S példában leírt eljárással analóg módon ä követe Mezőképpen állítható elő: 3-etil-5-bróm-szalieilaldéhidet klőrácetohnál 2-acetil-5-bróm-7-etil-Senzöf Uránná (o. p.: 68—70 C°) alakítunk a kapott terméket klóroZÉuk, majd a nyert 2-klór-16 aéétil-5-bróm-7-etil-benzofuránt (o. p.: 108—110 C°, étanolos átkristályosítás után) redukáljuk. 6. példa: 15 10 g 2-(2-ízopíopilammö-l-!hidroxi-etil)-5^metil-7-bröm^berizofurän-hidrakloridot 10 g tejcukorral összekeverünk, a keveréket 0,5 g 10 %-os vizes zselatin segítségével granuláljuk és a granulátumot 2,5 g kukoricakeményítővel ösz-2ö székéverjük. A keverékhez 0,25 g sztearinsavat adunk, majd ismert módon, 100 mg hatóanyagot tartalmazó tablettákká préseljük. 25 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás (I) általános képletű benzöfuránszármazékök és savakkal képezett addíciós sóik előállítására ([mely képletben R jelentése kis •30 iszénatomözámű alkilncsopoft; Rí jelentése az 5- és/vagy 7-hélyzetben levő klór- vagy brómatom; R2 jelentése mono-, di- vagy tri-kis szénatömszámü alkil-ihelyettesítés), azzal jellemezve, hogy valamely {ll) általános képlétű Í5 halógehihidrmt (mely képletben Rx és R 2 jelentése & fent mégadott és X jelentése klór- vagy brőirhátom) vagy valamely (III) általános képletű époxidöt (mély képletben Rí és R2 jelentése a fent megadott) valamely (IV) általános 40 képletű amihhal •(mely képletben R jelentése a fent megadott) hozunk reakcióba és az ily módon kapott bázist kívánt esetben savval képezett addíciós sójává alakítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganato-45 sítási módja, azzal jellemezve, hogy a (II) kép1-letű halogéhhidrin és (IV) képletű amin reakcióját savmégkötőszer jelenlétében hajtjuk végre. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás 50 foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként Rj helyén brómatomöt tartalmazó (II) vagy (III) képletű vegyületeket alkalmazunk. 55 - 4. Az 1., 2. vagy 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként olyan (II) vagy (III) képletű vegyületeket alkalmazunk, melyekben R2 monoviágy dimetil-helyettesítést, vagy mono- vagy 60 dietil-helyettesítést jelent. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként R helyén izopropilcsoportot tartalmazó (IV) képletű vegyületet al-65 kalmazunk. 4
