154552. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fokozottan reakcióképes, vízben diszpergálható alumíniumpigment-paszta és por előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. V. 31. (HA—781) Közzététel napja: 1967. X. 23. Megjelent: 1968. IX. 30. 154552 Szabadalmi osztály: 22 f Nemzetközi osztály: C 09 c Decimal osztályozás: Hauska Miklós vegyészmérnök, 40%, Schütz Mihály vegyészmérnök, 35%, Kontra Ferenc művezető, 25%, Budapest Eljárás fokozottan reakcióképes, vízben diszpergálfaató alumíniumpigment-paszta és por előállítására A találmány olyan alumíniumpigment-paszta és por előállítására vonatkozik, amely vizes kö­zegben emuigálható és főként vizes közegben lejátszódó hidrogén fejlődéssel járó kémiai fo­lyamatokhoz 'használható. A gázbetongyártásnál, vagy a hasonló elvek alapján megvalósított szivacsos vakolat, ill. mű­anyaghabok előállításánál további és mindazon területeken, ahol az alumínium és a savas vagy alkalikus reagensek közötti reakciót hasznosít­ják, alapkövetelmény, hogy az alumíniumszem­csék felülete jól és főképpen gyorsan nedvesed­jék. Ugyanakkor arról is gondoskodni kell, hogy az alumíniumpigment tartósan, oxidációmente­sen tárolható legyen. Az említett követelmény kielégítését célzó, vízben emuigáliható, aiumíniumpigment-paszta, illetőleg por előállítására számos eljárást dol­goztak ki. Az egyik ismert eljárás esetében a szerves oldószerekkel, pl. lakkbenzinnel és sztearinsavval őrölt pasztához utólag keverik az alkalikus vagy semleges kémhatású emulgátort. Az alkalikus emulgátor feladata egyrészt a szer­ves oldószer emulgálása vízben a felhasználás során, másrészt a szemcséket borító zsírsav el­szappanosítása és eltávolítása a fém felületé­ről. Az eljárás hátránya, hogy az alumínium­mal is reakcióképes alkalikus emulgátorok az alumíniumpigment-paszta tárolását bizonyta­lanná teszik, mivel tárolás közben a gázfejlő-10 15 20 25 £0 déssel járó reakció könnyen megindul és a termék tönkremegy. A semleges kémhatású emulgátorok viszont az alumíniumpigment­paszta felhasználásánál a szemcséket borító zsírsavréteget lassan távolítják el és ezáltal a gázfejlődést eredményező reakció beindulását késleltetik. A második ismert eljárás jellemzője, hogy az akuníniumpigmentet vizes közegben őrölve ál­lítják elő, ill. a szerves közegben őrölt alumí­niumpigment-pasztát emulgátorok segítségével, utólag diszpergálják a gyártás során a vizes kö­zegben, miközben a fém felületét a víz káros hatása ellen tároláskor inhibitorok hozzáadá­sával védik. A második megoldás hátránya, hogy a táro­lás alatti vízzel való reakció ellen alkalmazott inhibitorok, mint pl. a foszfátok, borátok, cu­korszármazékok stb. az alummiumszemcsék re­akcióképességét nemcsak tárolás közben, ha­nem később a felhasználásnál is akadályozzák és ezáltal lehetetlenné teszik a már említett felhasználási területeken az alumínium- és reagensek közötti reakció gyors beindulását. A harmadik ismert eljárás száraz alunnküum­pigmentpor előállítása, melyre kétféle alterna­tív megoldást alkalmaznak: az alumínium szá­raz őrlését zsírsav jelenlétében, vagy az oldó­szeres közegben pasztaként őrölt termék utó­lagos szárítását. 154552

Next

/
Thumbnails
Contents