154533. lajstromszámú szabadalom • Szelektív statikus gerjesztett potenciál szelvényező eljárás és berendezés

MAGYAR NÉPKÖZT AUS ASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1965. XII. 09. (EO—171) Közzététel napja: 1967. X. 23. 154533 Megjelent: 1968. IX. 30. Szabadalmi osztály: 21 q 29—35 Nemzetközi osztály: H 05 d Decimái osztályozás: Feltalálók: Dr. Márföldi Gábor tudományos munkatárs, Honfi Ferenc igazgatóhelyettes, Budapest Tulajdonos: Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, Budapest Szelektív statikus gerjesztett potenciál szelvényező eljárás és berendezés A találmány szerinti eljárás és berendezés fúrólyukkal harántolt rétegsorok réteghatárainak szelektív kimutatására és anyagi minőségének meghatározására szolgáló, tökéletesített gerjesztett potenciál szelvényező eljárás és berendezés, mely a rétegekben fellépő gerjesztett potenciálokat jól definiált térrészre vonatkozó statikus értékük mérése által, s ennek az azonos térgeometriára vonatkozó statikus természetes potenciál értékkel történő összehasonlítás útján teszi alkalmassá a rétegek anyagi minőségének meghatározására. Az eddigiekben ismertté vált gerjesztett potenciál (PP) szelvényezési eljárás elvileg minden olyan esetben, amikor a természetes potenciál (PS) szelvény semmitmondó, értékes kiegészítő információs anyagot szolgáltat. E megállapítás különösen szenes rétegek kimutatásánál érvényes, amikor a szenek nagy felületi lekötőképessége eredményeként a gerjesztett .potenciál filtrációs komponense mellett az elektrolitikus polarizációs potenciál komponens dominál. A gerjesztett potenciál rétegkarakterisztikáját összehasonlítási példaként kőszénre az la, agyagra az lb ábra szemlélteti. Az la és lb ábrán bemutatott, az egyes rétegekre igen karakterisztikus gerjesztett potenciál értékek — különösen a PS érték és különböző intenzitású és ellentett polaritású gerjesz-10 15 20 25 30 tett potencjál értékek összevetése alapján — elvileg jó alapot nyújtanak az egyes rétegek meghatározására. A fenti elvi alapokon kialakított, ismert gerjesztett potenciál mérési' eljárás az ismert műszerezési megoldások mellett sok esetben nem szolgáltat a valóságnak megfelelő eredményt és minden esetben kimutatható, hogy a mért értékek az egyes rétegeknél messze alatta maradnak az elméletileg meghatározható optimális, az ún. statikus értéknek. A méréssel nyert értéknek tényleges értéktől való eltérése hátrányos. Az eltérés oka a 2. ábrán vázoltak alapján ismerhető fel. A 2. ábrán vázolt 1 agyagban sós, vizes 2 homokréteg van, a befúrt 3 lyuk pedig 4 fúróiszappal van feltöltve. Az 1 agyag, 2 homok és 4 iszapréteg határfelületein három elektromotoros erő lép fel, aminek összege által képezett teljes e. m. e. (a statikus PS) PS áramot cirkuláltat, mely az iszaposzlopon feszültséget ejt. Csak az ejtett feszültség mérhető ki, amely a statikus PS-nek csak egy hányada, mégpedig az-Rf, Rn -el csökkenő hányada. A gerjesztett potenciál mérésénél nyerhető érték teljesen hasonló módon jön létre. A mérhető érték a statikus értéknek csak egy hányada. 154533