154533. lajstromszámú szabadalom • Szelektív statikus gerjesztett potenciál szelvényező eljárás és berendezés

MAGYAR NÉPKÖZT AUS ASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1965. XII. 09. (EO—171) Közzététel napja: 1967. X. 23. 154533 Megjelent: 1968. IX. 30. Szabadalmi osztály: 21 q 29—35 Nemzetközi osztály: H 05 d Decimái osztályozás: Feltalálók: Dr. Márföldi Gábor tudományos munkatárs, Honfi Ferenc igazgatóhelyettes, Budapest Tulajdonos: Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, Budapest Szelektív statikus gerjesztett potenciál szelvényező eljárás és berendezés A találmány szerinti eljárás és berendezés fúrólyukkal harántolt rétegsorok réteghatárai­nak szelektív kimutatására és anyagi minősé­gének meghatározására szolgáló, tökéletesített gerjesztett potenciál szelvényező eljárás és be­rendezés, mely a rétegekben fellépő gerjesztett potenciálokat jól definiált térrészre vonatkozó statikus értékük mérése által, s ennek az azo­nos térgeometriára vonatkozó statikus termé­szetes potenciál értékkel történő összehasonlí­tás útján teszi alkalmassá a rétegek anyagi minőségének meghatározására. Az eddigiekben ismertté vált gerjesztett po­tenciál (PP) szelvényezési eljárás elvileg min­den olyan esetben, amikor a természetes po­tenciál (PS) szelvény semmitmondó, értékes kiegészítő információs anyagot szolgáltat. E megállapítás különösen szenes rétegek kimuta­tásánál érvényes, amikor a szenek nagy felületi lekötőképessége eredményeként a gerjesztett .potenciál filtrációs komponense mellett az elekt­rolitikus polarizációs potenciál komponens do­minál. A gerjesztett potenciál rétegkarakterisztikáját összehasonlítási példaként kőszénre az la, agyagra az lb ábra szemlélteti. Az la és lb ábrán bemutatott, az egyes ré­tegekre igen karakterisztikus gerjesztett poten­ciál értékek — különösen a PS érték és külön­böző intenzitású és ellentett polaritású gerjesz-10 15 20 25 30 tett potencjál értékek összevetése alapján — elvileg jó alapot nyújtanak az egyes rétegek meghatározására. A fenti elvi alapokon kiala­kított, ismert gerjesztett potenciál mérési' el­járás az ismert műszerezési megoldások mellett sok esetben nem szolgáltat a valóságnak meg­felelő eredményt és minden esetben kimutat­ható, hogy a mért értékek az egyes rétegeknél messze alatta maradnak az elméletileg meg­határozható optimális, az ún. statikus érték­nek. A méréssel nyert értéknek tényleges ér­téktől való eltérése hátrányos. Az eltérés oka a 2. ábrán vázoltak alapján ismerhető fel. A 2. ábrán vázolt 1 agyagban sós, vizes 2 homokréteg van, a befúrt 3 lyuk pedig 4 fúróiszappal van feltöltve. Az 1 agyag, 2 ho­mok és 4 iszapréteg határfelületein három elektromotoros erő lép fel, aminek összege ál­tal képezett teljes e. m. e. (a statikus PS) PS áramot cirkuláltat, mely az iszaposzlopon fe­szültséget ejt. Csak az ejtett feszültség mér­hető ki, amely a statikus PS-nek csak egy há­nyada, mégpedig az-Rf, Rn -el csökkenő há­nyada. A gerjesztett potenciál mérésénél nyerhető érték teljesen hasonló módon jön létre. A mér­hető érték a statikus értéknek csak egy há­nyada. 154533

Next

/
Thumbnails
Contents