154522. lajstromszámú szabadalom • Eljárás epszilon-kaprolakton és alkilszármazékainak előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. VIII. 29. (DE—561) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1965. IX. 25. Közzététel napja: 1967. X. 23. Megjelent: 1968. IX. 30. 154522 Szabadalmi osztály: 12 o 5—10 Nemzetközi osztály: C 07 c3 Decimái osztályozás: Feltaláló: Dr. Weiberg Otto vegyész, Neu-Isenburg, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Deutsche Gold- und Silber-Scheideanstalt vormals-Roessler, Frankfurt am Main, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás -kaprolakton és alkilszármazékainak előállítására 1 A találmány tárgya eljárás «-kaprolakton és alkilszármazékainak előállítására a megfelelő ciklohexanonokból 2—4 szénatomot tartalmazó alifás perkarbonsavakkal való oxidáció útján. Ismeretessé vált, hogy az «-kaprolakton és 5 alkilszármazékai ciklohexanon, ül. alkilszármazékainak persavakkal történő oxidációja által szerves oldószeres közegben előállíthatók. Többek között ismertetve van az is, hogy vízmentes perecetsavat vagy ecetaldehidmonoperacetátöt io használnak oxidálószerként és iners szerves oldószerek jelenlétében dolgoznak. Ez utóbbi eljárásmód előfeltétele az,' hogy acetaldehidból molekuláris oxigén felhasználásával perecetsavat vagy acetaldehidmonoperaeetátot állítsa- 15 nak elő. A pervegyületek előállítási eljárása műszaki és gazdasági szempontból rendkívül költséges és szerves oldószerben olyan perecetsavat vagy ennek keverékeit szolgáltatja, amelyekkel könnyű gyúlékonyságuk, ill. robbanás- 20 veszélyességük miatt csak nehézségek árán lehet dolgozni. Az említett veszélyes műveleteknél az szükséges, hogy a perecetsav pl. acetonban vagy etilaeetátban képzett oldatának koncentrációja legfeljebb 25%-ra legyen beállítva. 25 A fenti eljárással előállított per ecetsavak szerves oldószeres oldatainak felhasználásánál jelentkező további hátrány abban áll, hogy a ciklohexanonnak kaprolaktonná való átalakításánál melléktermékként képződő ecetsav pi- 30 aci értékesítéséről is gondoskodni kell. Az eljárás tehát kényszerűen kaprolakton és ecetsav végtermékeket eredményez. Azt találtuk, hogy «-kaprolakton és alkilszármazékai ciklohexanon vagy alkilezett származékaiból 2—4 szénatomot tartalmazó alifás perkarbonsavakkal végzett reakció útján előállíthatók, ha az alifás persavak vizes oldatait használjuk fel. A találmány szerinti eljárásnál nagy laktonhozamot érünk el és említésre méltó mennyiségben melléktermékek sem képződnek. Ez a tény a technika állása szerint meglepőnek minősíthető, mivel ismeretessé vált, hogy «-laktonok víz jelenlétében oly módon reagálnak, hogy laktongyűrű hidroxikarbonsavakká való teljes elbomlása következik be (lásd Houben—Weyl: Methoden der organischen Chemie, Bd. 6/2, S. 780). A kaprolaktonnal víztartalmú reakciókeverékekkel szemben való viselkedéséből szükségszerűen arra a következtetésre jutottak, hogy ciklohexanonnak perkarbonsavak segítségével kaprolaktonná való átalakításánál a víz jelenlétét a legszigorúbb mértékben kell kiküszöbölni. Monomer «-hidroxi-kapronsav képződ désén kívül víz jelenlétében még az előbbi sav poliészterének képződésével is számolni kell. Ezzel kapcsolatban hivatkozunk Houben—Weyl: Methoden der organischen Chemie, Bd. 6/2. S. 708. c. szakkönyvre, ahol az áll, hogy ciklusos 154522