154491. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés idő- és célfénykép készítésére

3 154491 4 poraságának változtatásával (eltérítés frekvenciájának változtatásával) a képfelbontását tág határok között szabályozhatjuk. Az így kapott jeleket a leadó, illetve tárolórendszerhez továbbítjuk. A jelek a célvonalon időben egymás után áthaladó eseménysorozat információját (képjeleit) tartalmazza. Leadórendszer: A leadó szinte tetszés szerinti távolságra helyezhető el a felvevőtől. A felvevőből érkező jeleket célszerűen hosszú utánvilágítással rendelkező katódsugárcsőre (televíziós képcsőre) vezetjük. A célkép előállítása a találmány szerint úgy történik, hogy ellentétben a felvétellel a leadórendszerben úgy függőleges, mint vízszintes irányú elektronsugár eltérítést is alkalmazunk. A függőleges eltérítés jele szinkronban fut a felvevőrendszerben alkalmazott eltérítés jelével. A vízszintes eltérítés jelét a leadórendszeren belül állítjuk elő, és állítjuk be a befutók sebességével összhangban. A kép felrajzolását célszerűen a befutás kezdetekor indítjuk. Előnyös a vízszintes eltérítést a befutó idejét mérő kvarcórákkal szinkronban indítani. A vízszintes eltérítés indítása lehet kézi (külső parancsra), de előnyösebb automatikusan elektromos úton. Automatikus elektronikus indítást megvalósíthatjuk például fotocellával. A teljes kép felrajzolása után a vízszintes 'kitérítés leáll és csak a kép kiértékelése és letörlése után indítjuk eredeti helyzetéből újabb felvétel céljából. A kapott célfénykép függőleges sorokat tartalmazó kép lesz, ellentétben egy normális, ismert televíziós képpel. További lényeges különbség, hogy nem mozgó, hanem álló, úgynevezett időkép keletkezik. A kapott állókép felbontása elsősorban a függőleges sorok számától függ. A függőleges eltérítés frekvenciájának megfelelő beállításával minden különösebb nehézség nélkül igen jó felbontást érhetünk el. Az állókép miatt a kívánt elektromos sávszélesség is aránylag kicsi lesz. A vízszintes eltérítés idejét az időkép által felölelt teljes időtartam határozza -meg. A felvevőtől kapott képjeleket könnyen tárolhatjuk is, célszerűen magnetofon segítségével. A tárolt kép természetesen kívánság szerint bármikor újra lejátszható. A találmány szerinti eljárás és berendezés előnyei kézenfekvőek. Legnagyobb előny, hogy a célfotó a befutással egyidőben és azonnal, akár több helyen is rendelkezésre áll. A befutás helyétől távol elhelyezett versenybíróság is • azonnal láthatja. Lehetőség nyílik továbbá a közönség , részére is a befutással egyidőben bemutatni a célfényképet a stadion, vagy más helyeken elhelyezett leadó kamerákon. A célfénykép időveszteség nélkül azonnal nagy távolságokra is közvetíthető. További előny, hogy nincs szükség a film továbbítására és vezetéséhez szükséges mechanikai felépítésű szerkezetekre. Nincs szükség a film előhívás, fixálás, mosás és szárítással kapcsolatos nehézkes és időt igénybevevő hosszas műveletekre sem. A különböző felvételi sebességek, képfelbontás, célvonal helyzet a kívánság szerint könnyebben és gyorsabban beállítható. A szinkronizálás pontosabban és gyorsabban megvalósítható. A találmány szerinti megoldásnál lehetőség nyílik továbbá közvetlen megfigyeléssel, részfényképek készítésére is, szakaszosan befutó csoportok fényképezésénél. A képfelrajzolás a felvétel közben leállítható, illetve újra indítható. A célfényképen a hitelesítési időjelölés is egyszerűen megvalósítható. Például tized-, vagy századmásodperces időközökben a lerajzolásra kerülő függőleges sor világosabbá tehető fénymoduláció segítségével az ernyőn. A felvevő kamera vízszintes irányú kitérítéssel is ellátható. A vízszintes kitérítés bekapcsolásával a felvevő kamera időkép helyett szokványos állókép felvételére is alkalmassá tehető. Ez lehetőséget nyújthat például a berendezés használhatóságának fokozására, például a célvonal hitelesítésére, illetve hitelesítésének ellenőrzésére. A célvonal hitelesítése az álló és időkép összemérése útján történhet. A találmány egyik kiviteli alakját a mellékelt rajz kapcsán ismertetjük. A célfotó berendezés három főrészből áll, egyik főrésze a felvevő berendezés, a másik a leadoberendezés, a harmadik a tárolóberendezés. Ez utóbbi nem okvetlenül szükséges. Már itt előrebocsátjuk, hogy a rajzon csak a megértéshez szükséges fontosabb áramkörök blokksémáját rajzoltuk fel. Magától értetődő, illetve ismert egységeket, mint például a tápegységek feltüntetését mellőztük. Az 1 egység a felvevőkamera. A felvevőkamerában a felvevőcső képmezőjén keletkezik a célvonal és a környezetének képe. A felvevőcső képmezejének csak a célvonallal egybeeső képét (vonalát) tapogatjuk le egymás után ismételten. A letapogatás frekvenciájául példánkban 1000 Hz-et választottuk. Eszerint egy másodperces időkép (1 Hz-es vízszintes eltérítés) 1000 függőleges sorból áll, amely összehasonlítva a szokásos 625 soros TV képpel jó minőségű képet eredményez. A függőleges frekvencia megválasztásánál két elsődleges szempontot kell figyelembevenni: Az időkép által felölelt időtartam hosszát, valamint a kívánt felbontóképességet. A 3 kvarcgenerátor, amely sinus alakú jelet állít elő, a b vezetéken keresztül szinkronizálja a 2 függőleges eltérítő jel generátort, amely fűrészfog alakú jelet állít elő. Az eltérítőjel a 2 függőleges jel eltérítő generátorból az a vezetéken jut az 1 felvevőbe. Az 1 felvevőből a kép információt tartalmazó jel c vezetéken, például távol elhelyezett leadó berendezéshez továbbítandó, vagy d vezetéken át a 4 tároló videó magnetofon készülékbe kerül, ahonnan f vezetéken át, bármikor az 5 leadó memószkópba lejátszható. Az 1 felvevőből a jel rendszerint közvetlenül e vezetéken az 5 leadóba (memosz-10 15 20 25 30 25 40 45 50 55 60 2