154485. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rákellenes hatású szer előállítására
3 lenlevő ribonukleinsav színképeit mutatjuk be, az I. táblázat a különféle Laetolbacilius-fajok egyes törzseinek biológiai és biokémiai tulajdonságait foglalja össze, az 1. ábra az új antikarcinogén anyagban jelenlevő ribonukleinsav ibolyántúli színikétpét, a 2. álbna e irilbonukleinsav infravörös színképét szemlélteti. A rákellenes szerek és eljárások felderítésére irányuló kutatásaink kezdetétől fogva számos mikroorganizmus antikarcinogón tulajdonságait tettük vizsgálat tárgyává. A vizsgált mikroorganizmusok kultúráit és kivonatait intravénás injekciókban adtuk be oly egereknek, amelyek intradermálisan implantált Krocker-szarkómával („180" szarkoma) voltak fertőzve, az implantált szarkoma jól kifejlett állapotában. Az antikarcinogén hatás bekövetkezését a Lactobacillus-típusú baeilluskultúrákból nyert anyagok beadása esetében tapasztaltuk. Különösen határozott hatást figyeltünk meg a Lactobacillus bulgaricus „öl" törzse esetében, amelyet yoghurtból különítettünk el. E törzs kultúráinak injekció útján történő beadása után 24—48 óráival csaknem valamennyi tumor jól és tisztán definiált nekrózisát figyelhettük meg, néhány nap múlva pedig a kezelt állatok kb. egyharmada, teljesen meggyógyult. Hasonló, bár kevésbé határozott hatást tapasztaltunk a Lactobacillus ibulgaríeus, Lactobacillus casei, Lactobacillus helvetieus és Lactobacillus acidophilus bizonyos más törzseinél is. A Lactobacillus: bulgaricus LB—61 törzs egyedei kb. 5—7 mikron méretű bacillusok, amelyek graim-pozitíivak, a bacillusok párokban vagy láncokban helyezkednek dl a táp-környezet által nyújtott lehetőségeknek megfelelően. Folyékony közegben szaporított kultúráik esetében a bacillus velő-szerű üledéket képez, míg ágáros táptalajon apró, rostos .megjelenésű kolóniákat képez. A törzs egyéb biokémiai és biológiai tulajdonságait az I. táblázatban foglaltuk össze, összehasonlítva ezeket más, ugyancsak antikareinogén aktivitásúnak talált Lactobacillus-törzsefc megfelelő tulajdonságaival. Mindezeknek az antikarcinogén aktivitású törzséknek a morfológiái és fiziológiai jellege megfelel: a „Bergey's Manual of Determinative Bacteriology", Robert S. Breed, 7. kiad. kézikönyvben adott leírásnak, ugyanakkor azonban e törzsek egy további különleges jellemző sajátsággal is rendelkeznek, amelynek alapján ezeket „varietas tumoronecroticans" megjelöléssel különböztetjük meg. Az I. táblázatban megadjuk bizonyos antikareinogén aktivitású torzsák morfológiai jellemzőit is. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a találmány köre nem korlátozódik az itt említett törzsek alkalmazására, minthogy e törzsek csupán a találmány ímegval'ósítási példáiként1 szerepelnek; a találmány köre kiterjed általában valamennyi „tumoronecroticans" jellegű törzs alkalmazására. A Lactobaeillus-típusú bacillusok „varietas 4 tumoronecroticans" törzseinek fejlődése és antikarcinogén anyag-termelése függ az alkalmazott tápközegtől is. Különböző tápanyagokat tartalmazó tápközegek alkalmazhatók erre a 5 célra. Nitrogéntforrásként pepton, húskivonat, kukoricaiekvár, szójakivonat, élesztőkivonat és hasonlók használhatók, míg szénforrásként glükóz, mialtóz, laiktóz, szacharóz, ímelasz és hasonlók alkalmasak. Foszforforrásként élesztő-10 hidrolizátumok, foszfátok és hasonlók alkalmazhatók. A táptalajokban az említett nitrogén- és széniforrások különböző csoportjaiból legalább egy-egy fajtát alkalmazunk. lOgy találtuk, hogy k'ismiennyiségű szervetlen só, mint 15 nátrium- és kállumfoszfártok, magnézium- és egyéb szulfátok hozzáadása fokozza az antikareinogén hatás kialakulását. A kultúrát anaerob körülmények között, szellőzés nélkül, 45 C° és 35 C° közötti hőmér-20 sékileten, legelőnyösebben 18 és 24 óra közötti időtartammial szaporíthatjuk. A ferrmentáció folyam'án a kultúra pH-értéke 3,8-ra száll1 le. Ez alatt az idő alatt a pH-érték ellenőrzése nem szükséges. 25 A fenmentáeiá folyamán az antikareinogén hatású anyag főiként a baktérium-sejtekben gyüílemlik fel. x Olyan esetekben, amikor a baktér iurnnsejtek autolizise következik be, az antikareinogén ha-0 tású anyag a kultúra-folyadékban továbbra is kimutatható. Az antikareinogén hatású anyag vízzel vonható ki, a baktériumsejttek falainak elroncsolása után. 'Ennek az antikareinogén anyagnak semmi köze sincs a tejsavhoz, amelyí.5 nek egy korábbi szerző, V. Cárminati antikareinogén hatást tulajdonított (vö. Boll- Inst. Sieroterap. Milanese 12, 205—2(20, I'9i3f3). A találmány szerinti új antikareinogén szer 40 nem mutat antilmifcrobiális tulajdonságokat és így teljes mértékben különbözik a Bőgd an ov (Oeuvres scientifique» de ISUL, Institut de spécialisation et perfectionniement des médecins, 2 11311—1139, 1Í9I5I2), Wheater, Hirsch és Mat-45 tick (Nature 168, 659, 1062.), valamint James Vincent és mtsai i(J. Bacteriology, 78 4(77—84, 1950) által leírt Lactobaeillus-típusú bacillusok által termelt anttoikrobiális anyagoktól. 50 A fermentáció befejeztével a haktériumsejtekben felgyülemlett antikarcinogén anyagot különböző' imádszerekkel vonhatjuk ki és tisztíthatjuk. A tisztítási eljárás legalább egy extrakciós 55 műveletet és egy lecsapási művelétet foglal magában; e .műveletek mindegyike egyszer vagy többször megismételve, különböző kombinációkban is alkalmazható, amint ezt az alábbi vázlatos összeállítás mutatja >(!E = extrak-G0 ció; F = lecsapás): >E —P ,E_. :P —E E —P—,'E —P 65 E—iP —B —P —E —P stb. 2
