154480. lajstromszámú szabadalom • Készletkatód villamos kisülési edényekhez és eljárás ezek előállítására

154480 6 iatkozott például A1 20 3 felvitelénél körülbelül 6 mg7cm2 felső határ megállapítása. Ha a fel­viteli eljárásnál semmilyen takaró közeget sem használtunk, akkor a hidroxidot a forrasztás céljára szánt felületekről el kell távolítani. Al- S tálában a hidroxidréteget a forrasztási folya­mat előtt termikusan átalakítjuk és' védőgáz­ban vagy vákuumban szintereljük. Lehetséges azonban, hogy a termikus bontást a szintere­lést és a forrasztási folyamatot egyetlen mun- 10 kamenetben egyesítjük. Különösen jól tapadó és egyenletesen elosz­tott hidroxidréteget kapunk előnyös módon ; olyan eljárással, amelynél a porózus emittáló 15 tárcsát kb. azonos átmérőjű cső vagy tömlő homlokoldalán tartjuk vákuum segítségével és egy szuszpenzióba merítjük vagy pedig a még nedves, szűrés útján készített gél-filmre enyhén rányomjuk. A nyomáskülönbség következtében, 20 amely a tárcsa előtt és mögött van, a plasz­tikus hidroxidgél csak az első pórusrétegekig hatol be az emittáló tárcsa felülete alá. Egy további eljárás, amely az emittáló tárcsa felületének impregnálására szolgál, alkil ve- 25 gyületek átalakításán alapul, a pórusokba be­vitt víz segítségével, amit az emittáló tárcsa enyhe nedvesítésével érünk el. Erre a célra a tárcsának -azon helyeit, amelyeket nem aka­runk alumíniumhidroxiddal impregnálni, vala- í0 melyik előzőkben megadott módon letakarjuk és a szabadon maradt részeket vízzel nedvesít­jük vagy megfelelően gőzsugárba tartjuk. Ezt követően a tárcsákat például tri-izabutil-alumí­nium gőzébe hozzuk. A reakció a pórusok el- 35 tömődése következtében csak a felső pórus­rétegig hatol. A tárcsafelületen nem túl hosszú behatásnál csak vékony, szilárdan tapadó alu­mínium-hidroxid bevonat keletkezik. Közvetlenül azután, hogy a tárcsa felületét 40 az előbb ismertetett valamelyik eljárással im­pregnáltuk, ajánlatos, hogy a rátapadó vagy a pórusokban maradó vizet metanolba való me­rítéssel elűzzük és a tárcsákat szárítószekrény­ben ^szárítsuk. Végezetül a hidroxidot száraz 45 hidrogén áramban való izzítással, .például alu­míniumhidroxid esetén 1200—1300 C° közötti hőmérsékleten, termikus úton átalakítjuk és az oxid alakba átvezetett és azonkívül esetleg keletkezett wolframoxidot ismét redukáljuk. 50 Eközben egyidejűleg az esetleg előzetesen fel­vitt, megfelelő műanyagból készült takaró ré­tegeket is automatikusan ezzel együtt eltávo­lítjuk. 55 Szabadalmi igénypontok: 1. Katód villamos kisülési edények számára, amelynek üzeme közben emissziós anyagok 60 vándorolnak emissziós anyagkészletből ezt a készletet takaró porózus emissziósanyag-hor­dpzó finom nyílásain keresztül, különösen po­rózusán szintereit nagy olvadáspontú fém, mint például wolfram, finom nyílásain keresztül a 65 katódfelületére és amelynél az üzemközben" báriumot leadó készlet legalább egy alkáli­földfémoxidból áll és azonkívül a készlettérben még csekély mennyiségű un. savképző oxid, mint például alumínium oxid van jelen és a porózus emissziósanyag-hordozónak a készlet felé fordított belső felületén vékony felületben van felvive, a 153.86'8 lajstromszámú (Sí—956 alapszámú) törzsszabadalom szerint, azzal jel­lemezve, hogy a bevonat termikus úton átala­kított megfelelő hidroxidréteg. 2. Az 1. igénypont szerinti katód kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a bevonatot ké­pező réteg az emittáló tárcsára annak a készlet­tartályra való felforrasztása előtt van felvive és azonkívül a forrasztás számára védőimpreg­nálást képez. 3. A 2. igénypont szerinti katód kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a bevonat alumí­niumoxid helyett magasabb hőmérsékletnél olvadó oxidból, például BeO-, MgO-, Zr02 -, Hif02 -ból áll. 4. Az 1. igénypont szerinti katód kiviteli alakja, kis üzemhőmérséklet számára, például vékony rétegű oxidkatód módjára, azzal jelle­mezve, hogy a bevonat alacsony olvadáspontú oxidból, mint amilyen a Ti02 , Th0 2 , V 2 0 4 , Nb2 0 3 , Nb2 O s áll. 5. Eljárás az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti katód előállítására, azzal jellemezve, hogy olyan felépítésnél, amelynél az emittáló tárcsát a készletanyagnak bevitele után rög­zítjük a készlettartályra, az emittáló tárcsának rögzítése előtt, ennek a készlet felé fordított belső oldalára a réteget gélként kicsapatott hidroxidból szuszpenzió alakjában valamelyik szokásos felviteli eljárással, mint amilyen a felszórás, ecsettel felvivés, felkenés vagy ha­sonló, felvisszük, termikusan átalakítjuk és rászintereljük. 6. Eljárás az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti katód előállítására, azzal jellemezve, hogy a hidroxidrétegnek a porózus emittáló tárcsa belső felületére való felvitele céljából ezt a tárcsát vele azonos keresztmetszetű cső vagy tömlő homlokoldalán tartva, vákuum út­ján, oly módon merítjük egy szuszpenzióba vagy szorítjuk rá enyhén egy megfelelő még nedves gél-filmre, hogy a plasztikus hidroxid-gél fe­lület első pórusrétegeibe behatol és azután az e fölött megtapadó réteget, amely többlet ré­szecskékből áll, eltávolítjuk, majd végezetül termikus bontást és szinterelést végzünk. 7. Eljárás az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti katód előállítására, azzal jellemezve, hogy az emissziós rétegnek bevonattal ellátott részeit vízben nedvesítjük. és azután megfelelő alkilvegyület gőzáramából képezett hidroxid réteget termikusan átalakítjuk és szintereljük. 8. Az 5—7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve hogy a porózus emittáló tárcsa azon részeit amelyeket nem szabad bevonni, egy sablonnal l

Next

/
Thumbnails
Contents