154475. lajstromszámú szabadalom • Tanzisztoros oszcillometriás készülék

7 154475 8 Az 5. ábra a találmány szerinti oszcillometriás készülékhez kialakított kapaeitív mikrocella egy példakénti kiviteli alakját mutatja. 1 Mint ismeretes, vannak különböző dielektro­méterek, amelyek segítségéviel az anyagok di­elektromos állandójának értéke meghatározható, de ezek a készülékek nagyméretűek, drágák és csak hálózatról működhető berendezések, a méréshez pedig nagyobb folyadékmennyiségre van szükség. A találmány szerinti oszcillomet­riás készülék tartozékaként kialakított 5. ábra szerinti mikrocellánál már 1—2 csepp folyadék dielektromos állandó értéke is meghatározható. A mérőcella alapkapacitása változtatható, így különböző dielektromos állandójú anyagok egyetlen mérőcellán mérhetők. A cellánál gon­doskodunk arról, hogy megfelelő szemlélő nyí­láson keresztül mindenkor ellenőrizni lehessen, hogy a mérendő anyag a kondenzátor mérő­terét jól kitölti-e. Amint az ábrán látható, a példakénti kialakításnál a mikrocella szigetelő anyagból — például plexiből — készült 41 tes­tében van elhelyezve, amelyben ugyancsak szi­getelő anyagból — például üvegből — készült 42 csőben helyezkedik el a fémből, előnyösen saválló acélból készült 43 alsó elektród és 44 felső elektród. A 42 cső belül előnyösen csiszolt és ebben a 43 alsó elektród folyadékzáróan csúsztatható, példánkban egy menetes szerkezet útján, míg a 44 felső elektród kiemelhetően helyezkedik el úgy, hogy 45 peremével fel­ütközik a 42 cső ielső peremén. Az alsó elekt­ród is kiemelhetőre képezhető ki és ezeket az elektródokat beállított helyzetükben 46 acél­golyóból és 47 rugóból álló rögzítő szerv rög­zítheti. A 44 felső elektród és 43 alsó elektród homloklapjai párhuzamosak és közöttük alakul ki a 48 mérőtér, amelyben a mérendő anyagot helyezzük el. A 44 felső elektród homloklapja átmérőben valamivel kisebb, mint a 42 cső átmérője és a hézag — ebben az esetben gyű­rűs hézag ; — 49 üreggel kapcsolatban, amely­be a fölösleges mérendő anyag a 44 felső elektród behelyezésénél kiszorul, úgy, hogy a 48 mérőtér tökéletesen ki van töltve a mérendő anyaggal. A mikrocella a 2. ábrán bemutatott mérőkészülékhez dugaszolás útján csatlakoz­tatható 50, 51 csapokkal van ellátva, amelyek közül az egyik a melegpontot, a másik a hideg pontot képezi. A 2. ábrán bemutatott vagy ah­hoz hasonló készülék esetleg külön csatlakozó hüvellyel látható el a mikrocella számára. Elő­nyösen alul van a földelt elektród és fölül a melegponthoz csatlakozó elektród elhelyezve. A mérőcella helyettesítő villamos kapcsolása itt is a 6. ábra szerinti és mindaz, amit ezen ábrá­val kapcsolatban az előzőkben elmondtunk, erre az esetre is_ vonatkozik. Az ilyen módon ki­képzett mérőcella nagy viszkozitású folyadékok, paszták és porok mérésére is alkalmas és ezek megfelelő elhelyezkedése 52 mérőnyíláson át megfigyelhető. A cella kis 'térfogata nagy előnyt jelent olyan anyagok vizsgálatánál, ame­lyekből csak kis mennyiség áll rendelkezésre. A megvalósított mikrocellánál 0,10 mm-től 5,0 mm-ig változtatható az elektródok távol­sága és ekkor a cella alapkapacitása 5 pF-tól 0,1 pF-ig változik, míg a mérendő anyag el-5 helyezésére szolgáló térfogat 5-től 250 mm3 -ig változik. Megjegyezzük, hogy például egy víz­csepp térfogata kb. 100 mm3 . Tekintettel arra, hogy a mérőcella elektródjai — előnyösen mind­kettő — kiemelhetőre vannak készítve, a cella 10 rendkívül gyorsan és egyszerűen tisztítható és alkalmazható egymástól különböző anyagok mérésére. A találmány szerinti oszcillometriás készülék alkalmas vezetőképesség mérésére és titrálá-15 sara is. Ismeretesek különböző nagyfrekvenciás veze­tőképességmérő és titráló műszerek, de ezek hálózati készülékek és csak laboratóriumi mé­résekre használhatók. Ezzel szemben a talál-20 mány szerinti oszcillometriás készülék terepen elvégzendő mérések és titrálások végzésére is alkalmas. Erre a célra találmány szerinti só­tartalommérő és titráló mérőcellát fejlesztet­tünk ki, amelynek egy kiviteli alakját a 7. ábra 25 mutatja, míg helyettesítő villamos kapcsolását a 8. ábra szemlélteti. Ezzel a mérőcellával pél­dául a természetes vizek sótartalma mérhető. A mérendő vízmintát a mérőcellába öntve, a sótartalom százalékos értéke például 0—50 so g/liter tartományban a megfelelően kalibrált műszeren közvetlenül leolvasható. Talajvizsgá­latoknál a vett minta különböző ásványanyag tartalma a helyszínen végzett titrálás segítsé­gével azonnal meghatározható. 35 Ez a találmány szerinti mérőcella elektród­mentes és a szigetelő anyagból — előnyösen üvegből — álló tartályrész biztosítja, hogy az anyag a vezetőképesség mérésnél különböző zavaró jelenségektől, mint például polarázáció-40 tói, elektródszennyeződéstől stb. mentes marad és a mérési eredmények pontossága a célnak megfelelő. A 7. ábra szerinti elektródméntes sótartalom­mérő és titráló mérőcella a például üvegből 45 készült 53 edényt tartalmaz, amelyet a henge­res edény hossztengelye mentén eltolt két gyűrű alakú 54 és 55 elektród vesz körül; ezek fém­ből, például sárgarézből készültek. Az elekt­ródok 56 tartóban vannak elhelyezve, amely 50 ugyancsak szigetelő anyagból, például plexiből készült. Az 54 és 55 elektródokba 57 és 58 csatlakozócsapok vannak csavarva, ezek közül a felső 57 csatlakozócsap a készülék meleg­pontjához, míg az alsó 58 csatlakozócsap a 55 földponthoz csatlakoztatható. A mérés agy megvalósított készüléknél 70 MHz frekvenciájú váltakozó feszültséggel tör­ténik. Sótartalommérésnél és titrálásnál a fo-60 lyadék vezetőképességét mérjük. Amint a 8. ábrán bemutatott helyettesítő kapcsoláson látható, a C2 és C3 kondenzátorok a gyűrű alakú 54 és 55 elektródok belső felü­lete és a folyadék külső rétege közötti kapaci-65 tást jelölik. Ezen kondenzátoroknál a dielekt-4

Next

/
Thumbnails
Contents