154467. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piperidil-dioxán származékok előállítására
194407 2. példa: 2-Fenil-2-<pipeíidil-2')fl,3-dioxán Az 1. példában kapott 12,1 g (0,4)5 mól) 2--fenil-2-(a-piridil)-l,3-dioxánt 125 ml .eeétsav-vel és 0,5 g ptetinaoXiddál aütöklávba helyezzük, majd az autoklávból a levegőt 3,4 atm-s hidrogénnel kiszorítjuk. Szobahőmérsékleten Való kb. 3 órás rázás után a reakeiőkeverék felvette az elméleti mennyiségű hidrogént. Az autokláv kinyitása titán a katalizátort szűrővel elválasztjuk, a szűredéket vákuumban forgó bépárlóban koncentráljuk, és á kapott viszkózus maradványt 100 ml 10%-os vizes nátronlűggal meglúgosítjuk. A kapott csapadékot leszűrjük, és vízzel mossuk. Szárítás után á 2-feniI-2-<(piperidil-2')-l,3-dk>Xán 94—.96°-on olvad. A hidroklorid előállítására a fent kapott szabad bázisból 10 g-ot 250 ml száraz toluolban oldunk, és 1 óra hosszat hidrogénklöridgázt vezetünk az oldatba. Az erre kiváló csapadékot szűrőn elválasztjuk, és etanolból átkristályosítjuk. 3. példa: 2-jFenil-n2-t(«-piridil)^5,5-dimetil-l,3-dioxán 109,5 g 2-benzoüpiridil-hidrokloridot (készült 91,5 g {0,5 mól] 2-benzoilpiridin 1000 ml toluollal készült oldatából hidrogénkloridgáz bevezetése útján) 1000 ml toluolban oldva, 104 g (1 mól) 2,2-dimetiPl,3-propándiollal reagáltatunk az 1. példában leírttal analóg módon 86 g (0,5 mól) p-toluölszulfonsav jelenlétében, és a reakcióterméket feldolgozzuk. A bepárlási maradványt 300 ml 2 n vizes nátronlúggal kezeljük, majd a kapott terméket metanol-víz-dietiléter elegyből átkristályosítva 2-fenil-2-(«-piridil)-i5,5--dimetilJ l,í3-dioxánt kapunk 90—91° olvadásponttal. 4. példa: 2-Fenil-n2-j(piperidil-J2')-5,l5-dimetil-l,3-dioxán A 3. példa szerint kapott 2-fenil-2-<(a-piridil)-5,5-dimetil-Í,3-dioxánból 13,5 g-ot {0,05 mól) 125 ml ecetsavban oldva 0,5 g platinádioxid jelenlétében a 2. példában leírt módon 2% óra hosszat hidrogénezünk, és a reakcióterméket feldolgozzuk. A bepárlási maradványnak 100 ml 10%-os vizes nátronlúggal való mosása után kapott terméket vízzel mossuk, és toluolos pentánból átkristályosítjuk. A hidrokloridöt a 2. példában leírttal analóg módon állítjuk elő. A kapott 2-f enil~2-(piperidil^2 ')-^5,5-dimetil-l ,3-dioxán-hidroklorid 107—10'8°-on olvad. 5. példa: 2,5,5-Trifenil-2-J(a-piridil)-l,3-dioxán 48 g (0,263 mól) 2-benzoilpiridint, 40 g (0,175 mól) 2,2-difenil-l,3-propándiolt, 60 g p-toluol-szulíonsavat és 400 ml toluolt dessütifláöiól oszlopban (Dean—Starke-cső) keverés közben addig hevítünk a képződött vfe amotföpús ©1-* távolítása céljából, amíg nem távozik több azeo-8 tropos eiégy. SzUtán ítz oldószert ^toluol) váküUMbari forgó bépátfőbáft éltávőlftjüki & fflS-radványhöz 300 ml 2 n VizésS nátronlúgot fidUtík és az így keletkezett terméket műtőti elválasztjuk. IzopTöpaíialos toluolból atkrlstályötóva ä 10 kapott 2,5,5-trifenil-4f-i(a-pMdil)Jl,3-dlOxáfi 250— 25!2ö -on olvad. 6. példa: 18 2,5,5-í f íf enil-2.-(pipef idil-á'^l ,3-dioxán Az 5. példában kapott 2: ,S,S-trifénil-2-<«-pM-dil)-l,3-dioxánból 2)6 g-ot (0,006 mól) 100 ml ecetsavban oldva 0,5 g platinadioxid jelenlétében 20 2,34 atm hidrogénnyomás alatt a 2. példában leírt módon 9V2 óra hosszat hidrogénezünk, majd a reakcióterméket feldolgozzuk. A kapott bepárlási maradványnak IOÖ ml ió%-ös vizes nátronlúggal való kezelése után toluolos izo-25 propanolból átkristályosított 2,5,5-trifenil-2-(piperidíl-i2')-!l,3-dioxán 201—£03°-on olvad. A hidroklorid előállítására a 2,S,5-trifenil-2" -i(piperidil^2')-l,3-dioxárlt toluolban oldjuk, és az-oldatba 0 és 10° között hidrogénkloridgázt 30 vezetünk. Az így kapott sót szűrőn elválasztjuk, és éterrel mossuk./A kapott 2,5,5-trifénil-2-<pípéridil-2')-l,3-dioxán-hidroklorid 254—255°-on olvad. 35 7. példa: ,(—)-2,6,5-Trifénil-2-(piperidil-,2i )^l,3-dio3íán 40 43 g 2,S,S-trifenil-2-i(piperidil-.2;')-dioxáh, 16,3 g (+)-borkősav és 2000 ml metanol keverékét víztiszta oldat keletkezéséig visszafoiyató hűtő alatt hevítjük. Kb. 1:2 órái állás után az oldatot 250 ml-re koncentráljuk, és 1Ö0Ö ml acetont 45 adunk hozzá. Szobahőmérsékleten való további állás után a (+)-borkősavas só (op. 218—220°) kicsapódik, la] 2*5 46 = +4,7°, [a]**5n = +4,7° (etanolban); a sót szűréssel elválasztjuk. Az anyalúg bepárlása után további só válik ki, 50 ennek olvadáspontja 216—218°, [a]2 \ 46 — +2°, [a]24 578 = +2° (etanolban). Átkristályosítás után az utóbbi só olvadáspontja 213—215°, {á]24 546 = = +4,7°, [a]24 578 = +4,7° (etanolban). A M24 546 = +4,7° (etanolban) forgatású egyesí-55 tett sókat 400 ml forró metanolos vízben (1 :1) oldjuk. Egy óra múlva só válik ki, ezt szűréssel elválasztjuk. Ebből felszabadítjuk 10%-os vizes nátronlúggal a 2,5,5-trifenil^2-(piperidü%2')-1,3-dioxán bázist, fa]24 M6 = +2!,7°, [a] 2 * 5 78 = 60 = -fi2,3° ^kloroformban). A só elválasztása után kapott anyalúgot bepárolva újabb só válik ki, amelyből 10%-os vizes nátronlúggal 195—200° olvadáspontú (—)-2,5,5-trifenil-2-(piperidil-2')-1,3-dioxánt kapunk, i[a] 2* 54 6 = —'11,63 [a] 24 S 78 = 65 = —10,2° -(kloroformban). 3
