154462. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés oldott nayagok automatikus elemzésére, valamint eljárás a berendezés hibamentes, illetve automatikusan korrigált működtetésére

154462 beállított alsó és felső határértékkel összeha­sonlítja, és a határérték túllépése esetén jelző, vagy beavatkozó szervet hoz működésbe, sőt arra is képes, hogy a határértéken kívül eső eredmény észlelése esetén a vészjel leadása 5 előtt az elemzést megismételje, és , a vészjelet csak akkor adja le, ha a másodszori elemzés eredménye is túllépi a megengedett határt. Az elemzés történhet titrálássál (a folyadéknivót a bürettában fényelektromos meniszkusz-követő 10 tapogatja le), vagy kolorimetriás úton. Az ered­mény kijelzése közvetlenül a keresett koncent­rációegységre számítva történik, regisztráló kompenzográf, pontíró, vagy digitális eredmény­-kinyomtató segítségével. 15 A másik ilyen, Technikon néven ismert rend­szer a folyamatos folyadék-áramoltatás elvén működik: a megfelelő arányban elegyített rea­gens-oldat és a hígítószer állandóan átáramlik 20 a rendszeren, a minta oldatát pedig szakaszo­san adagolják be az áramló folyadékelegy be. Az érzékelő szerv ennek megfelelően az idő (illetve a hordozó folyadék elmozdulása) függ­vényében haranggörbeszerű koncentráció-vál- 25 tozást észlel. Ez a rendszer az irányító központ alkalmazását fölöslegessé teszi: igen lényeges része viszont a megszabott mennyiséget adagoló szivattyú, amely többcsatornás, perisztaltikus rendszerű. A minta vagy kémszer arányos ada- 30 golását az egyes csatornákat megtestesítő mű­anyagcsövek keresztmetszetének megfelelő meg­választásával valósítják meg. Ebben a rend­szerben kizárólag optikai, kolometrikus elven működő érzékelőt használnak, éspedig túlnyo- 35 móan kétfényutas, interferenciaszűrős foto­métert, ritkábban lángfotométert, vagy fluori­métert. A berendezés több alkotónak egymás mellett történő meghatározására is alkalmas, így például az egyik típus vérből 8 alkotó (Na, 40 K, Cl, C02, összes protein, albumin, glukóz, karbannd-nitrogén) meghatározását végzi el 12 perc alatt, és a végeredményt mequ/1, ill. mg % egységekben kalibrált papírra vonalíró kom­penzográffal regisztrálja. 45 Az elemző automaták és a velük végzett mérési módszerek az alábbi előnyöket biztosít­ják, megoldásuk módja, illetve konstrukciójuk szerint különböző mértékben: A nem automatikus elemzésnél foglalkozó 50 munkaerők szakképzetlenségéből és a szubjek­tív faktorokból származó mérési hibákat ki­küszöbölik, illetve biztosítják a megfelelő ob­jektivitást a mérésnél. A folyamatos termelés . igényeinek megfelelő mérési gyorsaságot biz- 55 tosítják ugyanis pl. az. ipari termelés végter­mékeinek elemzése mellett a közbülső termé­kek elemzése is üzembiztosan és a termeléstől időben nem elmaradva, olyan rövid idő alatt történhet, hogy lehetőség nyílik még a terme- 60 lési folyamat alatt a megfelelő, folyamatsza­bályzó beavatkozó tevékenységre. Ebből, és a többi tényezőkből kifolyólag, bármilyen költ­séges elemző berendezés mellett is a termelés nagyon előnyös gazdaságosságát biztosítják. 55 Az eddigi készülékek hátránya többnyire rendkívül komplikált voltuk, s az ennek elle­nére elég kis számú mérési lehetőség egy-egy készüléktípusnál, a különböző méréseknél szük­séges cserék és tisztítások lassú és hosszadal­mas kivitelezhetősége, az érzékelő és mérőlánc esetleges nem-linearitásából származó hiba­lehetőség, végül nem utolsó sorban az, hogy előállításuk rendkívül költséges. Elsősorban üzemi sorozatelemzésre alkalmas mennyiségi elemző eljárást és berendezést dol­goztunk ki, amely alkalmas oldott alakban je­lenlevő anyagok szelektív vagy kollektív ada­tainak automatikus meghatározására, és felhasz­nálható mindazon analitikai vizsgálatok vég­zésére, melyeknél az észleléseket elektrokémiai, magnetokémiai, radiokémiai, termokémiai vagy optikai úton valósítjuk meg. A módszer alkal­mas, a berendezés pedig továbbfejleszthető szi­lárd fázisú anyagok automatikus elemzésére is. Ugyancsak továbbépíthető folyamatszabályozó módszerré és berendezéssé is. A .találmány szerinti automatikus eljárás lé­nyeges vonása az, hogy a meghatározandó kom­ponens, vagy komponensek ismeretlen koncent­rációjú oldatának, vagy oldatainak meghatáro­zott mennyiségét reakciótérbe mérjük, majd a mérési módszernek megfelelő reagenst, vagy reagenseket hozzákeverjük, s az így előállított reakcióelegyet addig adagoljuk-keverjük a meghatározandó komponensnek, vagy kompo­nenseknek és a mérési módszernek megfelelő oldó, vagy hígítószerhez, amíg ezen fordított hígítás során keletkező elegy egy kiválasztott fizikai tulajdonságának mértéke azonossá válik egy kiválasztott, illetve előre elkészített stan­dard oldat ugyanígy mérhető, ugyanazon fizi­kai tulajdonságának a mértékével. A meghatá­rozandó komponens, vagy komponensek kon­centrációját az azonosság eléréséig beadagolt, mérendő oldatot tartalmazó reakeióelegy meny­nyiségéből önmagában ismeretes automatikus módon számítjuk ki és célszerűen kijelezzük, írjuk, summázzuk, vagy kinyomtatjuk. Az egy­más után következő részműveleteket magával az előző részművelet befejezésével kiváltott mechanikus vagy elektromos indítójellel auto­matikusan indítjuk, vagy szabályozzuk, illetve a vizsgálandó minta vételét és a műveletek ismétlését programozottan végezzük. A találmány szerinti automatikus elemző eljárás alapján, annak foganatosítására beren­dezést szerkesztettünk. A találmány szerinti berendezést az I—II. ábrákon mutatjuk be. Az ábrákon az 1—22. számokkal megjelölt részle­tek jelentése egységesen a következő: 1 minta-tároló edény, illetve ipari készülék. 2 mintavevő pipetta, vagy pipettarendszer. 3 reakciótér. 4 oldattárol'ó(k). 5 automatikus pipetta, ill. pipettarendszer. 6 automatikus büretta, ill. bürettarendszer. 7 mérőcella. 2

Next

/
Thumbnails
Contents