154458. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadékok és oldatok elektromos kezelésére

5 jlodikusan erősödik és gyengül. így az áramló folyadékra vagy oldatra áramlás közben nemj.ak a váltófeszültségből eredő váltakozó elektromos erőtér hat, hanem a folyadákrészecskék momentán helyzetéből adódó períodiku- S ;;;>n változó elektromos erőtér is. Ezáltal az elektromos kezelés hatása fokozódik és lehetővé válik a berendezésnek egyenfeszültséggel való üzemeltetése is. A kezelt folyadék vagy oldat az ábrán az 10 alsó 8 nyilason át áramlik ki a berendezésből. Ha a kezelt folyadékot vagy oldatot íémíóliákkal leárnyékolt edényben fogjuk fel a fémfóliákat földeljük, ha pedig a folyadélcke,:Í':Ö a csővezeték egy szakaszába van beiktatva, 15 a csővezetéknek a folyadékkezelő előtti és utáni szakaszait földeljük. ;,°i jelzőlámpa a feszültség bekapcsolását jelzi. Arra az esetre, ha a berendezés' egyenfe- 20 szültséggel üzemel, egy példaképpeni kiviteli alakot, ä Fig 3-tban feltüntetett elvi kapcsolás jellemez. Ez a példaképpeni kiviteli alak abban különbözik a Fig 1 és Fig 2 alattitól, hogy külső elleneléktródarendszere különálló elekt- 25 rudakból áll, mind a belső elektrcdarendszer;c. mind ' a külső ellenelektródarendszere egyenfeszültségre van kötve, mégpedig a belső elektródarendszer minden egyes 6 elektródája azonos polaritása egyenfeszültségre, a 30 külső elektródarendszer egymás alatt, illetve egymás fölött szomszédos TI elektródái pedig egymáshoz viszonyítva ellentétes polaritású egyenfeszültségre vannak kötve. Az egyenfeszültség 14 kapcsoló bekapcsolásával 15 kis 35 áramerősségű biztosítón át jut a belső és külső elektródarendszerre. Egy harmadik példaképpeni kiviteli alak elvi kapcsolási vázlatát Fig 4 tünteti fel. Ez csak abban különbözik a Fig 3 alatti kiviteli alak- 40 lói, hogy külső j elleneléktródarendszere egyetlen összefüggő 11 hengerelektródából áll, amely földelve van. A berendezés egy negyedik kiviteli alakjában a külső elleneleiktródarendszer szintén 45 _ egyetlen osztatlan íémfelületből áll, .mind a belső elektródarendszer, mind a külső ellenelektródarendszer azonos polaritású vagy ellentétes polaritású egyenfeszültségre van kötve. A berendezés egy ötödik kiviteli -alakja, 50 amelynek elvi kapcsolását Fig 5 tünteti fel, abban különbözik a Fig 1 és Fig 2 alatti kiviteli alaktól, hogy belső elektródarendszere, 6 elektródák, váltófeszültségre, egyetlen hengerből "Hó 11 külső elleneléktródarendszere pedig 55 egyenfeszültség plusz vagy mínusz pólusára van kötve 1'8 kondenzátoron át. A berendezés egy hatodik példaképpeni kiviteli alakjának elvi kapcsolását Fig 6 tünteti 60 'el. Ebben a kiviteli alakban a belső elefctródaivneiszer, 6 elektródák, váltófeszültségre, a kül•'•' cllenelektródarendszer különálló 11 elektró••ii pedig egyenfeszültségre vannak kötve, úgy, '•'•'•»y az egymás alatti, illetve egymás fölötti 65 6 szomszédos elektródák feszültségei egymáshoz viszonyítva ellentétes polaritásúak. A berendezés egy hetedik példaképpeni kiviteli alakjának elvi kapcsolása: Fig 7 tün'^ti fel. Ebben a kiviteli alakban mind a belső elektródarendszer, mind a külső ellenek';Irodarendszer váltófeszültségre van kötve, mégpedig úgy, hogy a külső elicnelektródarcndszer egymás alatti, illetve egymás fölötti szomszédos elektródái mindig ellentétes polaritásúak. Azokat a változó erősségű elektromos erőtereket, amelyeken a kezelendő folyadék átáramlik, előállíthatjuk úgy is, hogy belső elektródának egy szigetelő hengerre szerelt fém spirális szalagot használunk, amely szorosan a folyadékoszlopot belülről 'határoló hengerben van elhelyezve, a külső elektródát pedig vagy egy olyan fám spirális szalag képezi, amely a belső spirális tengelyével párhuzamosan a belső spirális meneteihez viszonyítva el van tolva vagy külső elektródának fém hengerpalástot vagy az áramlás irányával párhuzamos fémcsíkokból álló rendszert használunk — vagy ezen elrendezés fordítottját. Ennek a nyolcadik példaképpeni kiviteli alaknak vázlatát és elvi kapcsolását a Fig 8 tünteti fel. 19 a belső szigetelő henger, 20 a belső fémspirális elektróda, .21 a folyadékoszlopot határoló belső henger fala, 22 a kezelendő folyadék, 23 a külső dielektrikum henger fala, 24 a külső elektródarendszer, 25 a külső elektródarendszer szigetelése, 25 a használt egyenfeszültség vagy váltófeszültség kap'csai. A kezelendő folyadék dielektrikumból készült spirális csatornán is átáramoltatható. A berendezés ekkor lapos korong alakú, kettő, egymással szemben elhelyezett elektródarendszerrel, amelyek a spirális csatornát közrefogják. Az ilyen berendezésnek tehát csak külső elektródarendszere van, belső elekíródarendszere nincs. Vagy mindkét külső elektróda a spirális síkjával párhuzamos fémsávokból áll, vagy az egyik elektróda a spirális síkjával párhuzamos -fémcsíkokból, a másik elektróda pedig összefüggő fémlapból áll. Ennek a kilencedig példaképpeni (kiviteli alaknak vázlatát és elvi kapcsolását a Fig 9 tünteti fel. 27 a dielektrikumiból készült áramlási csatorna, 28— 29 külső elektródarendszer» 30- a használt egyenfeszültség vagy váltófeszültség kapcsai. A kezelendő folyadék bevezetése általában a spirális csatorna külső végén érintőlegesen, kivezetése pedig a spirális csatorna kezdő belső végén történik — de lehet fordítva is. A kezelendő folyadék lapos, de négyszögkeresztmetszetű egyenes áramlási csatornán is átáramoltatható. Ennek a berendezésnek sincs belső elektródarendszere. A két külső elektródarendszer az áramlási csatorna két lapos felületére simul és vagy mindkét elektróda az áramlás irányára merőleges fémsávokból áll, vagy pedig az egyik elektróda az áramlás irányára merőleges fémsávokból, a másik elektróda pedig összefüggő sík fémlapból áll. Ennek a tizedik kiviteli alaknak vázlatát és elvi kap-