154446. lajstromszámú szabadalom • Vízadagoló főképpen baromfiitatóhoz

154446 3 4 ismertetjük, amelyen, a találmány néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük föl: Az 1. és 2. ábrán példaként! kiviteli alak két különböző üzemi helyzete hosszmetszetben látható. A 3- és 4. ábra más példakénti kiviteli alak elölnézete, illetőleg keresztmetszete. Az 5. ábra ismét más példakénti kiviteli alak résziben metszett elölnézete a 7. ábra V—V vonala mentén vett metszetben. A 6—8. ábrák az 5. ábra szerinti példakénti kiviteli alak egy-egy üzemi helyzetét feltüntető keresztmetszetek. A rajzon azonos hivatkozási számok hasonló részleteket jelölnék. Az 1. és 2. ábrán látható példakénti kiviteli alak esetén lényegélben csak a vízadagoló' 10 vezetéket ábrázoltuk, amely a rajzon föl nem tüntetett nyomóvízforrásból vizet vezet a rajzon ugyancsak fel nem tüntetett itató medencébe. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a vízadagoló 10 vezeték gumicső, amely a víz fajsúlyánál nagyobb fajsúlyú anyagból, például acélból készült 12 gyűrűiben rögzített merev 14, illetőleg Ii6 csövön van átvezetve. A rajzon föl nem tüntetett nyomóvízfarrás, például hálózati vízvezeték felé eső végén a 10 gumicső 20 esőre van húzva, amely helyzetében rögzíti. A 14, 16 csövek között a 10 gumicső hurkot csinál, amelynek legmagasabb pontján 22 lapító szerv támad. A 22 lapító szerv a 10 gumicső szabad keresztmetszetét a gumicsőire harántirányú, tehát például a rajzon a 24 nyíl irányaiban ható nyomással a 26 vízszint függvényében változtatja. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a 2i8 víztéríben a 10 gumicső és a 22 lapító szerv közötti nyomást a 26 vízszint függvényében 30 úszó szabályozza. Ez a víz fajsúlyánál kisebb fajsúlyú anyagból, például habszivacsból készült 30 gyűrű, amelynek középső 32 nyílásán átmérő irányban a 212 lapító szervet alkotó elem van átfektetve. Amikor a 2(6 vízszint az 1. ábrán látható helyzetet foglalja el, a 30 úszó a 214 nyíllal ellentétes értelemben annyira süllyed, hogy a 22 lapító szerv elhagyja a 10* gumicsövet, amely most a rugalmasságának megfelelő helyzetet foglalja el, amennyire ezt a 14, 16 tartócsövek lehetővé teszik. Keresztmetszete ekkor teljesen szabad, úgy hogy a 20 szelepen át a 34 nyíl irányában víz fog a 28 víztérbe áramlani. Ha a fogyasztás kisebb, mint a beáramló vízmennyiség, a 26 vízszint emelkedni fog és ezzel együtt emelkedik majd a 30 úszó' is. Ekkor tehát a 22 lapító szerv újból közeledik a 10 gumicsőhöz, amellyel érintkezésbe jut és amelyre harántirányú nyomást fejt ki. Ez a nyomás annál nagyabb, minél magasabb a 26 vízszint, mert annál nagyobb az az erő, amely a 22 támasztó szervet arra kényszeríti, hogy a 24 nyíl irányában elmozduljon. Amikor a vízszint a 2. ábrán látható helyzetet foglalja el, bekövetkezik a szélső- állapot, amelyben a 22 támasztó szerv a 24 nyíl irányában annyira elmozdul, hogy > a 10 gumicsövet teljesen összelapítja és ezzel keresztmetszetét elzárja. Ekkor tehát a 34 nyíl irányában a vízbeömlés megszűnik és a vízutánpótlá i mindaddig szünetel, amíg *a 2)8 víztérben levő víz fogyasztása miatt a 26 vízszint újból csökkenni nem kezd. • Az itató medence nyilvánvalóan úszóiházat is alkothat. Ilyen megoldást tüntettünk fel a 3. és 4. ábrán. Az ilyen megoldás előnye, hogy a szabályozó szerkezetet nem kell az itató medencétől független házzal ellátni. Fentiekben olyan példakénti kiviteli alakot írtunk le, amelyben a gumicső a 12 gyűrűvel, a 2í2 lapító szerv pedig a 30 úszóval volt összekötve. Nyilvánvalóan eljárhatunk úgy is, hogy a lapító szervet helytállóan rendezzük el, az engedékeny falú csövet pedig az úszóval kötjük össze, amikoris az engedékeny falú cső a víztérben helytállóan elhelyezett lapító szervnek fékszik. Most tehát megint az következik be, hogy a víztérben uralkodó vízszint függvényében a lapító szerv az engedékeny falú csövet összenyomja vagy nem. Eszerint nincs vagy van utánpótlás a víztérben. Az 5—8. ábrák szerinti példakénti kiviteli alak lényege, hogy a 22 lapító szerv kétkarú emelővel van összekötve. Ennek egyik 38 karján a 22 lapító szerv van elrendezve, másik 38 karján pedig 40 itató medence támad. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a 22 lapító szerv kettős működésű lapító szervként van kialakítva. Egyik szélső- helyzete maximális vízszinttel, másik szélső helyzete a 40 itató medencével terhelt 38 kar tehermentes állapotával van társítva. Ez azt jelenti, hogy amikor a vízszint eléri a .megengedett legmagasabb értéket, a 22 lapító szerv a vízutánpótlást megszakító szélső helyzetét foglalja el. Ezt a helyzetet tünteti fel a '6. ábra, amelyből látható, hogy a 22 lapító szerv a rajzon felfelé mozdult el és a 10 gumicsövet 42 ellenágymak szorította. A vízbeömlés tehát megszűnik. Ha viszont a 26 vízszint süllyed, a 22 lapító szerv az 5. ábrán az óramutató járásával ellentétes értelemben elfordulva lehetővé teszi, hogy a 10 gumicső eredeti keresztmetszetére táguljon, amikoris a vízutánpótlás újból megindul. Ez a helyzet látható a 7. ábrán. Ha a 40 itató medencét a 38 karról leemeljük, a 38 karon semmiféle erő nem támad. Ekkor a 36, 38 kétkarú emelő az 5. ábrán az óramutató járásával ellentétes értelemben annyira elfordul, hogy a 10 gumicsövet most 44 ellenágynak szorítja, tehát a vízutánpótlást ismét elzárja. Látjuk, hogy a találmány 5—8. ábrák szerinti példakénti kiviteli alakja felfüggesztett itató medencék esetén nemcsak a gazdaságos és állandó vízszintet eredményező szabályozást biztosítja, hanem azt is megakadályozza, hogy az itató medence leemelésekor a vízutánpótlás fennmaradjon és ezzel az ismert berendezésekre jellemző vízveszteség és nedvesedés álljon elő. 10 15 20 25 30 S5 40 45 50 5"5 60 2