154445. lajstromszámú szabadalom • Készülék önműködő kapcsolók alátámasztására és minden oldalról való középre visszaállítására főkén sínjárművek központi ütköző- és kapcsolókészülékeihez

154445 3 való középre visszaállítására olyan szerkezet létesítése, amely egyszerű, kis helyet igényel, a meglevő smjárművekre is könnyen beépíthető és amely a kapcsolófej húzás- és lökésirányú mozgását nem akadályozza. Egyidejű- 5 leg azonban biztosítania kell a kapcsolófejnek vágány közepéből való könnyű elmozgathatóságát, még szorosan egymás utáni elleníves kanyarban levő két jáinmű kifogástalan kapcsolhatóságát is és messzemenően ki kell küszö- 10. bölni a kapcsolóifej kapcsolási folyamat közbeni kifordulását. > A találmány szerinti készülék sínjárművek központi ütköző- és kapcsolókészülékeinél az alátámasztás és a minden oldalról való közép- 15 re visszaállítás céljaira szolgál és e készülék feladatát azáltal éri el, hogy vízszintesen, középre való visszaállításához egy külső rugóhengeré és belső rugólhengere egymással te.eszkópszerűen van összekapcsolva. Mindkét rugó- 20 hengert egy emelőszerkezet karimával ellátott furatában tartja. A külső rugóbengeren levő karima a furat karimájának külső felületéhez fekszik. A furat karimájának belső felülete csúszópofákkal ellátott rugótányér száma- 25 ra támaszfelületként szolgál, amely rugótányér mind a külső, mind a belső rugóihengerbe munkált csúszóhornyokban csúszópofái segítségével a csúszóharnyokon belül tengelyirányiban eltolnatóain van beerősítve. A rugótányér a jo külső rugó'henger feneke és maga a rugótányér között elrendezett nyomórugó ellentámaszául szolgál. Egy második nyomórugó úgy van a rugórendszenbe beépítve, hogy a külső rugcihenger feneke és a belső rugóhenger feneke kö- £5 zött van elhelyezve és a külső rugóihenger fenekéhez, valamint a belső rugóihenger fenekéhez támaszkodik. Különösen kedvező, ha a nyomór-ugókat konstrukciós szempontból különbözőiképpen, erők szempontjából azonban 40 egyformára (képezzük ki és a rugórendszerbe úgy helyezzük be, hogy a kapcsolási folyamatnál a vezetőszarvra ható lakőerőnek és a kapcsolófej ebből származó kihajlásának a két rugóerő együttesen áll ellen, és a kapcsolófej 45 középre való visszaállításánál a vezetőszarvval ellenkező oldalról a vágány közepe félé azonban csak az egyik nyomórugó ereje hat. A központi ütköző- és kapcsolókészülék fejének középhelyzetben állásakor mindkét rugó- 50 henger feneke forgáscsap segítségével vízszintes síkban elfordíthatóan a jármű-alvázra csuklósan erősített rögzítőelemekhez támaszkodik, amely esetben a külső rugóíhenger a központi ütköző- és kapcsolókészülék feje ve- 55 zetőszarvának oldalán van elrendezve. A rögzítő> elemek mindegyik elfordulási irányban a kapcsolószár mindkét oldalán levő, önmagában ismert módon elrendezett tengelyen forgatórugó segítségével kikapcsollhatóan elhelyezett 60 zárókilincsre támaszkodnak. Kikapcsolt zárókilincs esetén a rögzítőelemek és az emelőszerkezet — beleértve az emelőszerkezetben levő rugórendszert és az emelőszerkezettel a nyomórúdon keresztül összekapcsolt központi 65 ütköző- és kapcsolókészüléket is — minden különösebb fizikai erőkifejtés nélkül a vízszintes síkban a vágányközéprészéről a kívánt oldalra elfordíthatók és kifogástalan kapcsolási lehetőséget hoznak létre akkor is, ha kapcsoláskor a járművek szorosan egymás után elleníves kanyarban állnak egymással szemben. A kapcsolófej alátámasztását és függőleges középhelyzetbe való visszaállítását a találmány szerinti megoldás azzal éri el, hogy önmagában ismert módon a . kapcsoló súlya alatta vagy tengelye alatt elhelyezett nyornóirúddal van megtámasztva, amelyre emelőszerkezeten keresztül rugórendszer hat, és amely esetben a karos szerkezet felületekkel ellátott forgáscsaphoz kardánszerűen, csuklósan kapcsolódik. Az emelőszerkezet két karja között elrendezett rugórendszer az előfeszítés messzemenő kiküszöbölésére rugótányérjával az emelőszerkezetben levő csaphoz és a belső rugóhengeren levő, golyószerűen kialakított központosítóval egy a karrendszeren elhelyezett, csapágyszerűen kiképzett felfogóhoz támaszkodik. A kapcsoló vagy a kapcsolószár alatt elhelyezett nyomárúd az összeszerelési eltérések kiegyenlítésére pl. megfelelő távtartóelem vagy hasonló beépítésével hosszirányban változtathatóan lehet kialakítva. A találmányt részleteiben egy kiviteli példával kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra a találmány egy példáképpeni kiviteli alakjának oldalnézeti vázlata. A 2. ábra az 1. ábrán vázolt kivitel felülnézeti vázlata. Nem ábrázolt kardánesukló és húzó-ütközőszerkezet révén a jármű alvázával minden irányban mozgathatóan és hosszirányban rugalmasan összekötött 117 kapcsolószárhoz a 27 nyömórúd kereszttengely körül elfordíthatóan, csuklósan van erősítve. A 27 nyomórúdnak a rajzon vázolt kiviteli példánál tetszőleges, hosszát változtatni képes 28 távtartóeleme van. Az általános találmányi gondolat keretén belül a 27 nyömórúd hosszának megváltoztatását pl. menetes orsóval vagy szorítóesavartípusú megoldással is el lehet érni. A 27 nyömórúd ferdén visszafelé haladó vége a 12 emelőszerkezetihez elfordíthatóan, csuklósan kapcsolódik. Ezáltal a 17 kapcsolószár és li2 emelőszerkezet között a 27 nyomórúddal létrehozott, állítható távolságú összeköttetés van, amely a 11 forgáscsap 21 felfekvő felületéhez kardánszerűen kapcsolt 12 emelőszerkezet számára lehetővé teszi, hogy ez a kapcsolófejnek és a hozzá tartozó 17 kapcsolószárnak minden oldalra való' elforduló mozgását kövesse. A kapcsolófej nek a 28 távtartóelemen és 27 nyomórúdon keresztül 12 emelőszerkezetre átvitt súlyával rugórendszer tart egyensúlyt, amely a belső 24 rugóhengeren golyószerűen kialakított 215 központosítanak a 12 emelőszerkezet karjában kialakított, csapágyszerűen kiképzett 28 felfogójában támaszkodik, és amely nyomórugó ellentámaszaként szolgáló 2