154441. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék automatikus vérnyomásmérésre

154441 8 natnyilag rögzített információt, hogy az új mérés eredményét ne zavarhassa. Regisztrálási igény esetében nem közönséges manométereket, hanem manométeres mérőmű­vel 'felszerelt pontíróikat kell alkalmazni. Ebben az esetiben a programkapcsolómak a papírto­vábbítást is vezérelnie kell. Előre beállított időközönként a 2 program­vezérlő egység megnyitja a 4 nyomásiforrást lezáró 51 elektromágneses szelepet, mire pl. a paciens karjára felszerelt 5 manzsetta kb. 20 Hgrnim/s sebességgel töltődni kezd. Mind­addig, amíg a diasztolés nyomásértéket a man­zsettanyoimás el nem érd, Korotlkoff-ihangok nem. keletkeznék, tehát a 8 mikrofon nem ad jelet. Amikor a diasztolés nyomást elértük, megjelenik az első Kórotkoff-lhang, amely a 8 mikrofonon keresztül jelet ad a 9 erősítőnek, mire annak kimenetén levő 52 jelfogó meghúz ' és zárja a 60 kontaktushármast és ezzel saját­magát ömzárja, továbbá zárja az S3 kontaktus­párt, amivel vételkészségre kapcsolja az 54 jelfogót, toválblbá az 55 kontaktuspárt, amely az álbrán csak szimbolikusan jelölt módon nyit­ja az 56 mágneses szelepet és ezzel rákapcsol­ja a manzsetta térre a 17 póttérfogatot, és a manzsettában olyan nyomásesét létesít, hogy a manzsettanyomás biztosan visszaesik újra a diasztolés nyomásérték alá, valamint kinyitja az 57 mágneses szelepet és ezzel az 58 fujtó­szelepen át a rendszeriből szökik a töltő-gáz, és így a további nyomásemelkedés 3 Hgmm/s-ra csökken. Bizonyos idő múlva a manzsetitanyo­más ismét eléri a diasztolés szintet, mire meg­jelenik az első Korotkoff^hang, aminek hatá­sára a 9 erősítő kimenetén megjelenő impul­zus az 54 jelfogó meghúzását eredményezi. Ez a jelfogó is ön/tartó, és az 59 kontaktus-hár­mas révén meghúzás után átkapcsolódik a jel­fogó tekercse a pozitív tápfeszültségre. A 61 kontaktiusHpár a rajzon csak szimbolikusan je­lölt módon a 62 diasztolés nyomás-mérő mano­meter mutatóját rögzíti, a 63 kontaktuspár ugyancsak a rajzon szimbolizálva bemuta­tott módon lezárja az 57 szelepet, mire a nyo­másemelkedés sebessége ismét kb. 20 Hgmm/s­ra emelkedik, és végül a 64 kontaktushármas a bekapcsolástól már meghúzott állapotban lévő 65 jelfogó tekercsét a pozitív tápfeszültség­ről átkapcsolja 9 erősítő kimenetére. Mivel a manzsettanyomás a diasztolés érték felett és a szisztolés érték alatt van, Korotkoff^hangok ál­landóan vannak, amelyek a 65 relét állandóan meghúzott állapotban tartják. Mivel a Korotkoff­-hangok impulzusszerűen érkeznek, nehogy ala­csony pulzusszámnál a 65 jelfogó elengedhessen, közbe be van iktatva a 66 integráló fokozat. Amikor a manzsettanyomás gyors emelkedés közben eléri a szisztolés értéket, a Korotkoff­-hangok megszűnnek, és 66 integrátor által meg­szabta időkéséssel a 65 jelfogó elenged, mire a 67 kontaktuspár az ábrán, rajzolt (nyugalmi) helyzetbe kerül, és ezzel vételkészségre kapcsolja a 68 jelfogót, továbbá a 69 kontaktuspár az ábrán csak szimbolizált módon lezárja az 51 mágneses szelepet, megszüntetve ezzel a man­zsetta további töltését, valamint megnyitja az 57 szelepet, tehát az 58 fojtószelepen elkezd kiáramlani a manzsettában lévő töltőgáz olyan ütemben, hogy a nyomásesés sebessége kb 3 Hgmm/s legyen. Kis idő múlva így a nyomás ismét eléri a szisztolés értéket, és megjelenik az első Korotkoff-bang, aminek hatására meg­húz a 68 jelfogó. A 70 kontaktuspár rögzíti a 71 szisztolés nyomásmérő manometer mutatóját a pillanatnyi helyzetében, a 72 kontaktuspár az ábrán nem részletezett módon az 57 szelepet olyan állásba hozza, hogy a manzsettában lévő töltőgáz a lehető leggyorsabban és\a lehető leg­teljesebben kiürül, tehermentesítve ezzel a pa­ciensét. Végül a 73 kontaktuspár, az ábrán ugyancsak szimbolikusan jelölve, vezérlést ad a 2 program vezérlőegységnek, hogy minden áramkört vigyen vissza az alapállásba. Ha a manométereken rögzített értéket meg akarjuk őrizni a következő mérési ciklus kezdetéig, ak­kor a programvezérlő egység a rendszer alap­állapotba való hozását csak az időkapcsolónak a következő mérést indító utasítása után végzi el, tehát a manométerek mindenkor a legutol­jára mért szisztolés és diasztolés nyomásértéket mutatják. so A 4. ábra a manzsetta-nyomás időbeli válto­zását és az egyes jelfogók működését mutatja. A diagramban az üresen hagyott mező azt jelképezi, hogy a jelfogó nyugalomban van, a vonalkázott pedig azt, hogy a jelfogó meg­',!5 húzott állapotban van. A ti és a t 2 azt az időt jelöli, amely idő eltelik a diasztolés, illetve a szisztolés nyomás elérése és az utána következő szívösszehúzódás között, hiszen ez általában nem esik egybe, míg a t3 az integrátor által 40 előidézett késleltetésnek megfelelő idő. A jel­fogók működését ábrázoló diagram azt az ese­tet tünteti fel, amikor a mérési ciklus befejezése után minden áramkör abban a helyzetben ma­rad, ahogy a ciklus utolsó pillanatában volt, és 45 csak a következő mérési ciklus megkezdése előtt kerül minden szerv alapállapotba. 50 Szabadalmi igénypontok 1. Berendezés a vérnyomás önmilködő gyors mérésére, amelynek artériát elszorító, célszerűen pneumatikus manzsettája, a diasztolés és szisz­tolés vérnyomásértékek elérésének pillanatát ér-55 zékelő szerve, pl. Korotkoff-hangot érzékelő akusztikus észlelőszerve van, azzal jellemezve, hogy a pneumatikus manzsettához vezérelhető zárral ellátott póttérfogat csatlakozik, amelynek zárja a diasztolés és szisztolés nyomásértékek 60 elérésének pillanatát érzékelő szervvel van ösz­szekötve. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a diasztolés és szisztolés vérnyomásértékek elérésének pillana-65 tát észlelő szerv a háttérzavarokat semlegesítő 4

Next

/
Thumbnails
Contents