154415. lajstromszámú szabadalom • Egy- vagy többérintkezős önműködő kapcsoló

5 154415 6 set érjük el, túláramnál a könyökös kar bont és rövidzár latnál az egész érintkezőkar kifcap­csoló állásba fordul vissza. A tartó eifondításá­nál az érintkezőkacr ugrásszerűen mozog 'be­kapcsoló és kikapcsoló 'helyzetbe, éspedig a ki­kapcsolás visszahúzórugó erejével szembeni zár szabaddá tételével, a bekapcsolás pedig egy elektromágnes mágneses erejével jön létre. Az elrendezésihez nagy térre van szükség és azon­kívül költséges, főként a többtípusú fcapcsoló­. kivitel. A könyökös kar forgáscsapján levő áramatvezetőíhely meghibásodásra hajlamos. A találmány célja olyan önműködő kapcsoló létesítése, amelynek kapcsolőérintfcezői nagy túláraim vagy rövidzárlat fellépésekor a legrö­- videtob időn belül, lehetőleg még a rövidzár lati­vagy túláram első féllhulláma amplitúdójának elérésé előtt egyenként és a kapcsolóérintkezők különleges felépítésének megfelelően kialakított, ugrásszerű bekapcsolásj; és ugrásszerű kikap­csolást, Valamint kioldás jelzését szolgáltató kapesolózár állásától függetlenül nyitnak. A találmány szerinti önműködő kapcsolónak olyan fcapcsolóérintkezői vannak, amelyeik egy 'helybenmaradó forgásppnt körül elfordítható érinitkezőtartóból, valamint könyökös csukló­ból állnak, amely könyöikös csukló rugalmas és merev részekből van összetéve, és az egyik rész az érintkezőtartóval és a másik rész a fcap­csolcházhoz erősített helybenmaradó csappal el­fordítihatáan van 'összekötve. A fcönyökös csukló szabadon futó kapcsolón keresztül a va­lamennyi édintkezőhöz közös kapcsol ózáirral van kapcsolatban. A rugalmas résznek mindenek előtt három feladata van, mégpedig az érintr kezőnyomás létrehozása, az ugrásszerű kikiap­psolótmozgás keltése és az érintkezőnek kikap­csolt állásban való nyitvatartása. Bekapcsolt helyzetben a könyökös csukló közvetlenül a holtiponti helyzeten túli helyzet­ben van úgy, hogy kis erő elegendő ennek holt­ponton túli helyzetbe való hozására, ami után ez a rugózó rész erőhatására önmagától tovább kihajlik, miközben az érintkezőerő gyorsan csökken, és a könyökös csukló olymértékben kihajlítható, hogy a rugóerő komponensei az ériníkezőnyitásnak megfelelően hatnak és. az érinítkezőtartó kikapcsolt helyzetbe fordul el. ahol meg is marad. A kioldást nagy túláramnál és rövidzárlatnál egy a kapcsolóiáram által ger­jesztett, gyorsan dolgozó elektromágneses ki­oldó hozza létre, amely a könyökös csuklót a holtponti helyzeten átnyomja vagy átbillenti.. Mivel a könyökös csukló kioldó mozgásánál az érintkezőerő teljes megszűnéséig csökken, az áram meghatározott pillanatnyi értékénél az érintkező elektrodinamikusan kiold, éspedig ki­sebb pillanatnyi értéknél, mint amd a teljes érintkezőerőnél van, úgyihogy az érintkező gyorsan nyitott állásba jut. Különösen előnyös az a kiviteli alak, amely­nél a könyökös csukló kioldó .mozgásánál nyert kinetikai energiát az érintkező ütésszerű nyi­tásánál használjuk fel, amely esetben a könyö­kös csukló egy része még a kioldott véghely­zet elérése előtt az érintkezőtartára érintkezési irányban felütközik abból a célból, hogy az érintkezők esetleges összehegedését oldja és az 5 érintkezőket gyorsabban nyissa. _ x A fcapcsolóérinitkezők találmány szerinti ki­alakításánál a kapesolózár 'célszerűen a követ­kezőképpen van kiképezve: a könyökös csukló 10 minden kézzel, távirányítással vagy kioldószer­vekfcel létrehozott kioldási folyamatnál a holt­ponton átnyomódik úgy, hogy ugrásszerű ki­kapcsolás jön létre, mégpedig nem kilodókilin­csen keresztül. A kapcsoló újbóli bekapcsolása 15 céljából a könyökös csuklót szabadon futó kap­csolóval a holtponton keresztül visszahúzzuk, amikor az érintkezőtartó (bekapcsolási helyzetbe fordul el, és az érintkezőitartót kilinccsel kap­csolódó, valamennyi érintkezőhöz közös ten-20 geílyel nííhány imiiliméterrel az érintkezés lét­rejötte előtt rögzítjük, azután a másik oldalról szorosan a holtponthoz hozzuk és az utolsó pillanatban a valamennyi érintkezőhöz közös tengely reteszelését oldjuk úgy, hogy ugrás-25 szerű bekapcsolás jön létre. A könyökös csuk­lót a kapcsolózár ebben a helyzetben mereven tartja. A könyiökös csukló előre meghatározott mozgását azzal érjük el, hogy a kapcsolózárnak könyökös karja van, amely ismert módon egy-20 részit egy fcioldófciiineshez, 'másrészt egy- a va­lamennyi érintkezőhöz közös kapcsolótengelyen levő karhoz csuklósan van erősítve, és a mű­ködtető alkatrésszel összeerősített kötőlemez se­gítségével minden be- és kikapcsoló' imoagás-25 nál messze az egyen esvowalú helyzeten túl van hozva. A találmányt részleteiben a rajz:íkon vázolt kiviteli példával kapcsolatiban ismertetjük. 40 Az 1. ábra a találmány szerinti, bekapcsolt helyzetű kapcsolóérintkező vázlata. A 2. ábra a fcapcsolóérintkezőt kikapcsolt és „kioldott" helyzetében ábrázoló vázlát. A 3. ábra a kapcsoló ugrásszerű bekapcsoló-45 dás előtti helyzetének vázlatos ábrázolása. A 4. ábra a bekapcsolt helyzetben levő kap­esolózár vázlata. Az 5. ábra a kikapcsolt helyzetben levő kap­esolózár vázlata. 50 A 6. ábra a kapcsolózáíat nyújtott csuklós karral szemlélteti. A 7. ábra a „kioldott" helyzetű kapesolózár vázlata. 55 Az 1. ábra az érintkező-rendszert bekapcsolt helyzetben szemlélteti. Az áram a 32 csatlako­zósiritől az 1 és 2 érintkezőkön keresztül a 33 érintkezőtartóhoz folyik, amely érintkezőtartó élben meghajlított lapos anyagból van. Innen 60 az áram tovább halad a rugalmas 25 szalaghoz és az elektromágneses 18 és 19 kioldó 17 teker­cséhez. A 33 érintkezőtartó az U-alakban meg­hajlított 30 tartóidommal mereven van össze­erősítve és a 29 csap körül elífordítható. A 30 65 tartóidomra a 27 csap van erősítve, amely a 3

Next

/
Thumbnails
Contents