154410. lajstromszámú szabadalom • Eljárás D(-)alfa-aminofenilecetsav előállítására
MAGTÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966. VII. 02. (Cl—645) Közzététel napja: 1967. IX. 22. Megjelent: 1968. VII. 31. 154410 Szabadalmi osztály: 12 q 1—13 Nemzetközi osztály: C 07 c Decimái osztályozás: Feltaláló: Schawartz József vegyész, Budapest Tulajdonos: CHINOIN Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára RT-, Budapest Eljárás D(—-)«-aminofenilecetsav előállítására i A D(—)a-aminofenilecetsav előállítása az irodalomban található adatok szerint D,L~a-aminofemlecetsavból történik; A D(—) savnak ezen módszerrel történő előállításálhoz először a racém a~amino:fenilecetsavat szükséges az «-aminosavak általános előállítási módjainak egyikével előállítani. A D,L-a-aminosav rezolválása történhet az a-aminocsoport átmeneti megvédése nélkül D-kámtforszulfonsavval [M. Betti, M. Mayer, Ber. 41, 21071 (1908), A. W. Ingersoll. J. Am. Chem. Soc. 47, 117i0 (19215)], vagy az N-formilvegyületből a cindhoninnal történő rezolválásnál kapott diasztereomer D(—)«-N-jformilamino-fenileeetsav-cindhoninat bontásakor kapott D(—)c-ÍN-formilammofenilecetsav hidrolízisével. [E. Fischer O. Weichhold, Ber. 41. 1286 !(10O8)]. Megállapítható, hogy a D(—)a-aminofenilecetsav előállítása a fenti módszerekkel hosszadalmas és költséges. A D,L-a-aminofenilacetionitril rezolválását L(-f-) borkősavval H. Reihlen, E. Weinbrenner és G. von Hesslihg írja le Annalen, 494. 156 (193,2). E szerzőik a körülményesen előállítható és általuk nem jellemzett tisztaságú D,L-a-aminofenilacetonitrilt használták metanolos oldatban a rezolváláshoz és dolgozatuk említett helyen a megadott [Ö]20D = +41,1°, (c 3, víz) forgatási értékből nem derül ki, hogy az a három generációban kapott só melyikre vonatkozik. A szerzők mennyiségi adatok közlése nélkül megemlítik, hogy a sót bomlás nélkül kristályosítani nem tudták. Újabban D. G. Neilson és D. F. Ewing'J. Ohem. Soc. (c4) 393 (1966) említik a D,L-a-arm-5 nofenilacetonitril rezolválását L(-)-)-borkősawal, a kísérleti körülmények és mennyiségi adatok említése nélkül, hivatkozva Reihlen és munka^ társainak fent idézett dolgozatára. A fent említett két munka egyike sem tesz 10 említést az elkülönített D(—)a-aminofenilacetonitril L(+)hemitartarat tisztításáról és hidrolíziséről. H. Reihlen és munkatársai a nevezett dolgozat 146-ik oldalán azt írják, hogy a vegyület (só) rendkívül bomlékonysága és racé-15 mizálódásra való nagy hajlama, melyet mär E. Fischer [Ber. 41. 1287 (1908) és Mc Kenzie Angew. Chem. 45, 60 ((193:2)] a fenilaminoecetsav számos származékánál megállapítottak-, kilátástalánná teszi egy preparatív célokra alkalmas 20 eljárásihoz való eljutást. Találmányunk tárgya eljárás D(—)a-aminofenilecetsav élőállítására, azzal jellemezve, hogy D(—)c-amino-fenilaeetonitrili(-|-)hemitartarátot savas hidrolízisnek vetünk alá, majd a D(—Ja-25 -aminofenilecetsavat a kapott savas oldatból kívánt esetben izoláljuk. Találmányunk alapja az a meglepő felismerés, hogy a D(—)-a-aminofenilacetonitrili(+)hemitar-j0 tarát savas hidrolízise jó kitermeléssel nagy op-154410
