154400. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rézhüvelybe tölthető, ólomazid-tartalmú iniciálókeverék előállítására, valamint az utóbbival készült gyutacs

. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1965. XII. 13. (BA—1852) Közzététel napja: 1967. IX. 22. Megjelent: 1968. VII. 31. 154400 Szabadalmi osztály: 12 i 21/08 Nemzetközi osztály: C 01 b 21/08 Decimái osztályozás: 661.569+661.8... 443 Feltalálók: Lázár István vegyészmérnök, Budapest, Lénárt Pál vegyésztechnikus, Budapest, Tuti Péter vegyésztechnikus, Érdliget Tulajdonos: Bányagyutacsgyár, Nagytétény Eljárás rézhüvelybe tölthető, ólomazid- tartalmú iniciálókeverék előállítására, valamint az utóbbival készült gyutacs A találmány eljárás sújtóléges bányákban használható villamosgyutacsok rézhüvelyébe tölthető, ólomazid-tartalmú iniciálókeverék előállítására. Ismeretes, hogy a sújtóléges helyeken csak 5 rézből vagy rézötvözetékből készült gyutacshüvelyt lehet használni, mert az egyébként bizonyos előnyökkel rendelkező alumíniumhüvelyek ilyen térben robbanást okoznak. Iniciálókeverékként eddig többnyire durranóhiganyt (hi- 10 ganyfulminátot) alkalmaztak, ámbár ennek az ólomaziddal szemben számos hátránya van: indítóképessége legalább 4—5-ször kisebb, a bányákban előfordulható 60 C° körüli hőmérsékleten bomlik, és lényegesen drágább. A rézhü- 15 velynek az ólomazid használata esetén fellépő hátrányos tulajdonságai miatt voltak kénytelenek mégis durranóhiganyt alkalmazni. A réz és az ólomazid között — az alábbiakban rézen rézötvözeteket is, ólomazidon pedig 20 ólomazid és tricinát keverékét is értjük — az érintkezés következtében ugyanis cserebomlás megy végbe, melynek során ütésre és dörzsölésre az ólomazidnál sokkal érzékenyebb vegyületek, és főképpen rézazidok 'keletkeznek. Ezen- 25 kívül, a gyártás közben a levegőben mindig jelenlevő kis mennyiségű széndioxid és nedvesség hatására az ólomazid-szemcsé'k a felületükön elbomlanak; így szabad nitrogénhidrogénsav képződik, amely a vele érintkező rezet megtá- 30 madja. Ólomaziddal töltött rézhüvelyben már egyheti raktározás után — különösen a réz és az ólomazid érintkező felületén — szürkésbarna folt jelenik meg, melynek anyaga rézazid. Emiatt az így készült gyutacsokat a túl érzékeny rézazidok képződése miatt nem lehet biztonságosan kezelni, raktározni és szállítani. Ezért az ólomazidos iniciálókeverékeket jelenleg csak alumíniumhüvelyben alkalmazzák, amely viszont — mint fentebb említettük — súlytóléges bányaüzemékben nem használható. Ujabban ismeretessé vált olyan eljárás, amelynek értelmében konzerválószerként fenol-származékokat adagolnak az ólomazid leválasztására használt, ólomnitrátot és nátriumazidot, valamint zselatint tartalmazó oldathoz. Az így előállított ólomazid azonban nem használható fel rézhüvelyben, mert ez az előállítási eljárás nem gátolja meg rézazidok képződését a rézhüvelybe sajtolás után. A találmány célja olyan, ólomazid-tartalimú iniciálókeverék előállítása, amely rézből, , ill rézötvözetekből készült gyutacshüvelyekben is kifogástalanul használható. A találmány eljárás rézhüvelybe tölthető, ólomazid-tartalmú iniciálókeverékek előállítására, amely abban áll, hogy az ólomazid-szemcséket kimosás után o-aminofenol vagy p-aminofenol szerves oldószeres, célszerűen etanolos oldatával hozzuk össze, majd az így kapott ol-154400