154373. lajstromszámú szabadalom • Készülék ammónia átalakulási fok meghatározására

3 154373 4 meghatározásán alapulnak, ezért egy olyan üzemben, ahol példaképpen 14 elégető elem van, 8 órai munkaidő alatt 7 elégető elemnél végeznek teljes, 7-nél pedig csak részleges kiértékelést. Az ismert eljárás tehát számos nehézsége mellett még annyira időt rabló is, hogy egy nagyüzem hatásosságáról 8 óra alatt is csak részleges képet lehet kapni. Könnyen belátható, hogy ez a körülmény üzemvitel szempontjából rendkívül hátrányos. Üzemvitel szempontjából előnyös lenne, ha üzemeltetés alatt folyamatosan lehetne képet kapni az ammónia átalakulási-fokról és ennek megfelelően lehetne a szükséges intézkedéséket megtenni. Ilyen intézkedések például abban állnak, hogy ha a platinaháló hőfoka a megengedettnél lényegesen nagyobb, akkor az amúgyis költséges platinaháló elég, ha viszont nem kielégítő, akkor a bevezetett gáz mennyisége vagyis az üzem termelékenysége csökken kedvezőtlen értékre. E mellett megállapítható — és ezt a későbbiekben igazoljuk is — hogy az eddig használatos értékelési módszer nem is ad kellő képet az üzemi adatokról, azaz nem eléggé pontos. Hiánypótló tehát olyan készülék, amely az üzem számára az ammónia átalakulási-fokról a fenti hátrányok kiküszöbölése mellett megbízható és gyors adatokat szolgáltat. Ilyen készülék kialakítása a jelen találmány célja. A találmány szerinti készülék lényege, hogy két hőtartó edénybe (termosztátba) helyezett olyan bemérő- és elnyelető edényei vannak, amelyek vezetékrendszeren keresztül össze- és szétkapcsolhatok és mindkét edény közös higanytartállyal érintkező kapillárisokkal van külön-Milön összekötve s a két hőtartó edény között szabályozó csapokkal ellátott olyan hídja van, amely szabályozó elemekkel ellátott csővezeték szakasszal van a bevezető gázvezetékhez csatlakoztatva és emellett a csővezetéket evakuáló vákuumszivattyúja és ennek csővezetékére szükség szerint kapcsolható diffúziós szivattyúja van. A találmány szerinti készülék részleteit és 'működését a példaként bemutatott rajzok kapcsán ismertetjük, ahol az 1. ábra a készülék elölnézete, a 2. ábra a készülék kapcsolási vázlata. A keretszerkezetként kialakított 1 állványban vannak elhelyezve a 2 nitróza meghatározó és 3 ammónia meghatározó részek. Ezek belső kialakítását részletesen a 2. ábra kapcsán ismertetjük. A készülék alatt helyeztük el a 4 vákuumszivattyút, az 1 állványon pedig az 5,/a—d kapcsolókat, a 6/a—d jelzőlámpákat, a 7 hőfokkapcsolót, a 8 hőfok-leolvasót és a 9 vákuummérőt. A 2 nitróza meghatározó és 3 ammónia meghatározó rész 11/a—h csapokkal felszerelt 10/a—d csővezeték szakaszokból összeépített híddal van összekötve. A 2, 3 készülékrészek alatt 12a, ill. 12b leolvasó kapillárisok vannak. E 12/a—b kapillárisok" 13/a—b higany tartályokba csatlakoznak. Mindkét kapilláris egyegy 14/a—b leolvasó skálából és két-két 15/a—b, illetve 1'5/c—d kapilláris csövekből, röviden kapillárisokból áll. A 2. ábrán részletesen ábrázolt 2 nitróza meghatározó lényegében olyan hűtővízzel töl-5 tött hőtartó edény, amelyben a 16 elnyelető-és 17 bemérő-edény a 18 fűtőspirális, továbbá a 16 és 17 edényeket a 15/a, illetve 15/b kapillárisokkal összekötő 16a csővezeték, illetve 17a spirális csővezeték van beépítve. A hűtőfolya-10 dék hőmérsékletének beállítására a példánkban elektromos fűtőspirálisként kialakított 18 fűtőtest szolgál. A hőmérséklet ellenőrzésére 20 kontakt hőmérőt és 21 ellenőrző hőmérőt alkalmaztunk. 15 Hasonlóan van a 3 ammónia meghatározó is kialakítva, azzal az eltéréssel, hogy abban 2-2 elnyelető és 23 bemérő edényeket alkalmaztunk és ezek a 22a, illetve 23a csővezetékek útján csatlakoznak a löd, illetve 15 c kapillá-20 risokhoz. E készülékrész fűtőtesttől mentes. A 2 nitróza meghatározó és 3 ammónia meghatározó között a 10/a—d híd van beépítve úgy, hogy a megfelelő 17, 23 bemérők- illetve 16, 22 elnyelető edények egymással össze- és/illetve 25 szétkapcsolhatok. A készüléket úgy használjuk, hogy először vákuum alá helyezzük az ammónia, illetve nitróza oldalt. A vákuum mértékét a beépített műszerekkel ellenőrizzük. Előírt vákuum elérése •-0 után következik a gázbevezetés, majd az elnyeletés. A leolvasott értékek alapján állapítjuk meg az ammónia átalakulási-fok mértékét. Mielőtt egy példa kapcsán ezt részleteznők, az említett folyamatok alatti csapállásokat ismer-35 tétjük. Vákuum alatt az ammónia oldalon nyitva vannak a llf, llg, 31, 32 csapok és zárva vannak a lie, llh, 34 csapok. A nitróza oldalon nyitva vannak a 11a, 11c, 28, 29, 30 csapok és 40 zárva vannak a 11b, lld, 33 csapok. A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy nagy vákuum létesítésére alkalmas készülék használata esetén a 11c, illetve llf csapok helyett a 11b, illetve lie csapokat célszerű nyitva tartani. 45 A gázbevezetés során az ammónia oldalon a 31 csap és 40 tűszelep lassú nyitása mellett engedjük be a kívánt gázmennyiséget a 27 bemérő tartályba, miközben az összes többi csap zárva van. A nitróza oldalon hasonlóképpen a 50 28 csapot és 38 tűszelep óvatos nyitásával vezetjük a kívánt mennyiségű gázt a 17 bemérőtartályba, a többi csap zárva tartása mellett. — Az előírt gázmennyiség bevezetése után zárjuk a 31 és 28 csapokat, illetve 38 és 40 tű-55 szelepeket. Elnyeletéskor az ammónia oldalon csak a 34 csap, a nitróza oldalon pedig a 30 és 33 csapok vannak nyitva, az összes többi csap zárva van. A 15/a—d kapillárisokban az előírt nívó-be-60 állás után zárjuk a 34, illetve 33 csapokat. Amikor a 2 nitróza meghatározó és 3 ammónia meghatározó vákuum alá kerül, a 12/a—b manométerekben a higany szintje emelkedik. Ezután ráadjuk a hűtést a 24 diffúziós szi-65 vattyúra, majd bekapcsoljuk annak 25 fűtő-2