154369. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aprómagvú növények vetésre való előkészítésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966. XII. 17. (OA—331) Közzététel napja: 1967. VIII. 22. Megjelent: 1968. VI. 15. 154369 Szabadalmi osztály: 45 b 1/00 Nemzetközi osztály: A 01 c 1/00 Decimái osztályozás: 631.331.92 Feltalálók: Dr. Tétényi Péter a biológiai tudományok doktora, igazgató, 50%, Földesi Dezső tudományos munkatárs, 40%, Sugár László laborvezető, 10%, Budapest Tulajdonos: Országos Atomenergia Bizottság Izotóp Intézete, Budapest Eljárás aprómagvú növények vetésre való előkészítésére Az olyan aprómagvú növények termesztésénél, melyek kifejlődésükhöz nagyobb térállást igényelnek — a technika jelenlegi állása szerint — elkerülhetetlenül szükséges a kikelt növények egyelése, mert — mint ismeretes — az 5 apró magvakat nagyobb tömegben kell elvetni, hogy kikeléskor a fölöttük levő földréteget egymást segítve át tudják törni. A növények kifejlődéséhez azonban az így kikelt növényzetet ritkítani, közhasználatú kifejezéssel: egyelni kell. 10 Ez a művelet munkaigényes, általában csak kézzel végezhető, költséges, e mellett nehéz kézimunka is. Már hosszabb ideje kísérleteznek ezért a kézi egyelési munka gépesítésével, megkönnyítésével, 15 illetve az egyelés kiküszöbölésével, azonban eddig az ismert megoldások nem vezettek kellő sikerre. Az egyelés gépi úton történő végzésére speciális boronákat és kultivátorokat alkalmaztak. 20 Ezekkel a sorokban ritkítják, vagy esokrosítják a növényzetet. E gépesítési megoldások azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, mert a megmaradó növények is károsodtak és még további egyelésre is szükség volt. 25 A másik ismert megoldás szerint az aprómagvakat megfelelő súlyarányban összekeverik a maggal azonos fajsúlyú keverékanyaggal, vagy csírátlanított — pl. főzött — sajátmaggal. Ezeknek az eljárásoknak az a lényege, hogy nemcsak go a csíraképes vetőmagot juttatják a talajba, hanem töltőanyagot is, együttesen olyan mennyiségben, hogy a gépi vetés lehetővé váljon. Az ilyen módon történt vetés esetén a kelés a sorokban — az alkalmazott töltőanyag arányában — ritkább lesz. Ennek következtében kevesebb az egyeléskor eltávolítandó növények száma, az egyelés gyorsabban elvégezhető. Ezeknek az eljárásoknak az a hátrányuk, hogy vetés közben a rázódás hatására a vetőmag és a töltőanyag szétválik — az előzetes legtökéletesebb homogenizálás ellenére is — és a kelés egyenetlen lesz. Ezenkívül csak kifogástalan magágy esetén lehetett a vetőmag mennyiséget annyira csökkenteni, hogy a területén csak a szükséges növény mennyiség keljen ki. Gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy míg helyenként sűrű a kikelt növényállomány, másutt folyóméterenként csupán egy-egy növény, vagy egy sem található. Eljárást dolgoztak ki az aprómagvak drazsírozására is. Több magot tartalmazó szemcsét állítanak elő és ezeket szemenként megfelelő távolságra vetve, az egyelés munkáját lényegesen meg lehet könnyíteni. Azonban a drazsírozás elvégzéséhez különleges anyagra és speciális drazsírozó- és vetőgépre is szükség van, ami e módszer gyakorlati bevezetését erősen megnehezíti. A találmány célja a fenti hiányosságokat kiküszöbölő eljárás kidolgozása aprómagvú növé-154369