154367. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliamid-műszálak fizikai tulajdonságainak javítására
7 154367 8 Megjegyzések: x A: Feltekercselésnél alkalmazott nyújtás B: Forró víziben mért zsugorodási érték C: Száraz forró levegőben 180 C°-on mért zsu-5 gorodási érték D: Szakítószilárdság E: Nyúlás F: Kezeletlen minta G—M: 0,02, 0,05, 0,1, 0,5 és 1,5 nyújtás mellett 10 kezelt fonal. A fenti módon kezelt műszálakból kísérleti autógumi kordszöveteket készítettünk. Ezeket úgy állítottuk elő, hogy 840 denier értékű mű-15 szálat 47 orsófordulat/10 cm kerületi sebességgel felsodortunk, amikoris egyszeres műszálat nyertünk, majd ebből 47 orsófordulat/10 cm kerület sebességgel nyers kordszövetet sodortunk. Az így nyert nyers kordszöveteket rezolcinolból, for-20 maldehidből és gumilatexből álló ragasztó fürdőbe mártottuk, majd melegen nyújtásnak vetettük alá. Ezáltal mártott kordszövetet nyerünk, amelynek 4,5 kg súlynak megfelelő megterhelésre 7%-os nyúlása van. 25 A kapott kordszövetek tulajdonságait , az alábbi 3. táblázatban tüntetjük fel. Összehasonlítási célból (c) és (d) műszálat hasonlóképpen hőkezelünk azzal a külünbséggel, hogy 70, ill. 0 térfogatszázalékban nitrogénből álló légkört alakítunk ki az autoklávban. A műszálakat, valamint egy kezeletlen (e) műszálat vizsgálunk és az eredményeket az 1. táblázatban részletezzük. 1. táblázat Ef/o) F (%) Gf/0 ) H K(o/ 0 ; (g/denier) (a) műszál 90 3,0 3,9 9,25 16,3 (b) műszál 80 3,0 3,8 9,20 16,2 (c) műszál 70 3,3 4,0 8,74 16,0 (d) műszál 0 2,8 3,5 8,01 15,9 (e) műszál — 13,0 10,5 8,80 16,2 Megjegyzések: E: az autokláv légkörében levő nitrogéngáz térfogatszázaléka F: forró vízben kapott zsugorodási érték % G: száraz forró levegőben 180 C°~on mórt zsugorodási érték (%) H: szakítószilárdság (g/denier) K: nyúlás (%). Az (a), (ib) és (e) műszálak színtónusai között számottevő különbség nem volt tapasztalható, míg (a) és (b) műszálak szakítószilárdsága nagyobb, zsugorodási értéke pedig mind forró vízben, mind meleg szárazlevegőíben kisebb, mint az (e) műszálé. A (c) műszál szakítószilárdsága kisebb, mint (e) műszálé és külső kinézésre is gyengébb. A (d) műszál szakítószilárdsága a legkisebb és vöröses barnára van elszíneződve. 2. példa: 840 denier értékű és 140 elemi szálból és 6 műszálból font kezeletlen nylont az 1. példához hasonló módon hőkezelünk azzal a különbséggel, hogy négy mintát 0,05, 0,1, 0,5, ill. 1,5 g/denier nyúlás mellett tekercsekre feltekercselünk, továbbá minden egyes, 3 kg súlyú mintát 120 percig hőkezelünk több mint 80 térfogat% nitrogént tartalmazó légkörben, 180 C°-on az előbbiekben felsorolt nyújtás közben. A következő 2. táblázatban szemléltetjük a példa szerint hőkezelt műszálak tulajdonságait a kezeletlen (f) műszálhoz, ill. az összehasonlító mintaként 0,02 g/denier nyújtás közben hőkezelt (g) műszálhoz képest. 2. táblázat A Bf/o) Cf/o) D E (0/0 ) (g/denier) <g/denier) F — 13,0 10,5 8,80 16,2 G 0,02 1,5 1,2 7,96 26,5 H 0,05 2,2 2,0 8,59 20,9 K 0,1 3,0 3,9 9,23 16,2 L 0,1 5,0 5,8 9,47 14,5 M 1,5 10,5 9,1 9,53 13,7 3. táblázat A (g/denier Bf/o) Cf/o) D(kg) E<%) F — 10,5 13,8 14,5 20,4 G 0,02 10,1 12,6 12,9 20,6 H 0,05 6,1 10,7 14,0 21,0 K 0,1 4,9 8,5 15,0 20,8 L 0,5 5,6 10,1 15,1 20,9 M 1,5 9,7 12,4 14,8 20,1 3. példa: ~-~ 6 műszálas kezeletlen nylont orsóra felteker-45 cselünk, a tekercseket az 1. példához hasonló módon készítjük el. A tekercseket a következő kísérleti körülmények között hőkezeltük: Idő: 30, 60 és 120 perc. Hőmérsélet: 180 C°. 50 Az alkalmazott légkör nitrogéntartalma: kb. 87 térfogat%, Nyújtás: 0,1 g/denier. Az eredményeket a 4. táblázat mutatja. 55 4. táblázat A<%) Bf/o) C (g/denier) D (%) E 13,0 10,5 8,80 16,2 F 9,8 7,5 9,05 16,4 60 G 6,2 5,1 9,20 16,4 H 3,0 3,<9 9,23 16,2 Megjegyzések: A: Forró vízben mért zsugorodási érték B: Száraz forró levegőben 180 C°-on mért zsu-65 gorodási érték Megjegyzések: az alkalmazott jelölések megegyeznek a 2. táblázattal, azzal az eltéréssel, 40 hogv a D: húzószilárdságot jelent. 50 \
