154365. lajstromszámú szabadalom • Alumíniumelektrolizáló cella önsülő anóddal

5 154365 6 hatást fejtenek ki. Ezen hatás kézbentartása, il­letőleg szabályozása céljából az 1 anódköpeny körül 15 hőszintszabályozó szerkezetet alkalma­zunk. A találmány szerinti 15 hőszintszabályozó szerkezet egy részét az 1 anódköpennyel pár­huzamos 16 oldalfalak és a 16 oldalfalak felső élét az 1 anódköpeny 1" felső élével összekötő 17 fedőlemez képezi. A 16 oldalfal alsó pereme és az 1 anódköpeny közt általában zárólemezt nem alkalmazunk. Ily módon kiképzett 15 hő­szintszabályozó szerkezet gallér- vagy szoknya­szerűén körülveszi az 1 anódköpenyt és az azt merevítő 13 és/vagy 14 bordákat, továbbá olyan teret hoz létre, mely tér felül zárt alul pedig nyitott. Az 1 anódköpeny és 16 oldalfal közti távolságot oly módon választjuk meg, hogy a közbezárt tér megfelelő térfogatú legyen, mely­ben a gáz áramlása a találmány szerinti mó­don mehessen végbe. A 16 oldalfal 1 anód­köpeny felöli felülete hőszigetelő- és a hő­sugarakat visszaverő 18 visszasugárzó lapokkal van borítva, melyeket előnyösen azbeszt- és alumíniumlemezből készítünk. Az elektrolizáló cella körüli hő hatására a 6 timföldréteggel és a 7 gázgyűjtő haranggal érintkező gázdús levegő felmelegszik és az 1 anódköpeny mentén felfelé áramlik. A talál­mány szerinti cella 1 anódköpenyének 1" felső élénél a gázáram továbbhaladása a 17 fedő­lemez miatt akadályozott, lefelé pedig csak oly mértékben haladhat, ahogyan a 16 oldalfalak­kal érintkezve, hőjét leadva, fajsúlya növek­szik. E helyen azonban a hőátadást jelentősen csökkentjük a 16 oldalfal hőszigetelése révén. A 18 visszasugárzó lapok az 1 anódköpenyről érkező hősugaraikat visszaverik és a hőátadást a 16 oldalfal irányában az eredetinek kb. 10— 30° ,'o-ára csökkentik. A 16 oldalfalak magassági mérete azonos vagy kisebb, mint az 1 anódköpeny magassága, annak 30—100%-», előnyösen 50—70%-a. A 16 oldalfalaik szükséges magasságát az adott elekt­rolizáló cella méretei, áramerőssége, áramsűrű­sége és az anódfeszültségesés nagysága hatá­rozzák meg. A 17 fedőlemezen, megfelelő távolságokban 19 nyílászáró, szerkezeteket alkalmazunk, melyek­nek nyílásai a kívánt mértékben nyithatók, vagy gáztömören zárhatók. Ez utóbbi szerkezet nyílásait úgy szabályozzuk, hogy az 1 anód­köpeny felületével érintkező anódmassza hő­mérséklete a kohócsarnokban uralkodó hőmér­séklettől függetlenül állandó szinten legyen tart­ható. Ennek érdekében a 19 szerkezet nyílásait télen teljesen lezárjuk, minek következtében a hőszintszabályozó szerikezet terében csak igen lassú gázáramlás jöhet létre, ezzel akkumulál­juk a meleget és nem engedjük az 1 anódkö­penyt lehűlni. Nyáron viszont a nyílászáró szer­kezetet kinyitjuk, minek következtében inten­zív gázáramlás indul meg az 1 anódköpeny fala mentén. A nyílások megfelelő megválasztásával az anódköpeny falán a megfelelő hőszintet tud­juk biztosítani. A találmány szerinti 15 hőszintszabályozó szer­kezettel ellátott elektrolizáló cella 2 anódjá'ban kialakult hőeloszlást az ipari méretű kísérleti cellákon végzett mérések alapján, a 3. ábrában bemutatott izoterma hálózat segítségével ismer­tetjük. A találmány szerinti cellánál a 8 külső és 10 belső tüskesor síkjában, azonos magasságban közel azonos hőmérsékletéket mértünk. Meg­állapítottuk továbbá, hogy a 8 külső és 10 belső tüskesorok azonos mennyiségű áramot vezetnek a 2 anódba. Az 1 anódköpeny közelében az izotermák mere­deken esnek. Az 1 anódköpeny 1' alsó élénél a kezdő kokszolódás hőmérsékleten van a köpeny­nyel érintkező anódmassza, az anód felső síkja pedig gyakorlatilag izotermás, legfeljebb igen csekély különbség van a középső részek és az 1 anódköpeny menti részek hőmérséklete kö­zött. Az anódmassza beolvadása az egész anód­felületen egyenletes és megfelelő, az anódmasz­sza nemx ragad az 1 anódköpenyhez, hanem azon végigcsúszik. A korszerű elektrolizáló cellák kis anód­áramsűrűséggel dolgoznak, így a felső áram­bevezetésű önsülő anódájú cellák 0,60—0,70 A/cm2 -tel. Ilyen áramsűrűségnél az anódban sokkal kevesebb hő képződik, mint az anód összes hővesztesége, az anód tehát hőt von el az elektrolitból. Célszerű az anód hőveszteségének csökkentése a cella villamosenergia-fogyasztásá­nak csökkentése érdekében. A találmány sze­rinti cella hővesztesége az ismert cellákhoz ké­pest kisebb. Ipari kísérleti kádakon az anód hő­vesztesége a találmány szerinti kivitel esetén, kb. 7%-kal volt kisebb, mint az eddig használt kivitel esetén. Szabadalmi igénypontok: 1. Alumíniumelektrolizáló cella függőleges áramibevezetésű anóddal azzal jellemezve, hogy az önmagában ismert, külső felületén merevítő bordákkal vagy hasonlókkal ellátott anódkö­penyt kívülről gallérszerűen kiképzett hőszint­szabályozó szerkezet (15) burkolja, mely hőszint­szabályozó szerkezet (15) oldalfalai (16) az anód­köpennyel (1) gyakorlatilag párhuzamosak és az oldalfalaknak (16) az anódköpeny (1) felöli felü­letei hőszigetelő- és hővisszasugárzó lapokkal (18) vannak borítva. 2. Az 1. igénypont szerinti alumíniumelekt­rolizáló cella kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a hőszintszabályozó szerkezet (15) oldalfalai (16) és az anódköpeny (1) közti teret felül gázzáró fedőlemez (17), alul lángbehatolást gátló szerv (20), előnyösen fémháló határolja. 10 15 20 25 30 a ;> 40 -55 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents