154358. lajstromszámú szabadalom • Eljárás információt hordozó analóg villamos mennyiség mértékével előírt függvény szerint arányos átlaggyakoriságú uniformis impulzus sereg előállítására, valamint kapcsolási elrendezés az eljárás foganatosítására

3 154358 4 gyobb amplitúdó valószínűsége (Pa) a zaj el­oszlásából pontosan számítható, pl. Gauss el­oszlás esetében pa = x • . ., C 2ö 2 ^ '«f2 J e dx +oo ahol 0 = a zaj négyzetes középértéke. Egy tetszőleges sűrűségű szabályos — vagy átlagosan szabályos — időközökben történő mintavétel esetében — ezt a célt szolgálja a küszöbáramkor előtti kapcsoló — a küszöb által kibocsátott impulzusok átlagos számának (f) és az ugyanazon idő alatti összes mintavételezé­sek számának (f0 ) aránya éppen ezzel a való­színűséggel lesz egyenlő, azaz Az 1. ábrán a találmány szerinti eljárás foga­natosítására szolgáló átalakító hatásvázlata lát­ható. Az 1 bemenő feszültségjelhez a 2 zajt ad­juk hozzá a 3 összegező segítségével. A 4 kap­csolót rövid időtartamokra zárjuk, amikor a be­menőjel és a zaj összege az 5 küszöbáramkörre jut. A küszöbáramkör úgy működik, hogy amíg bemenetén a küszöbértéket (a) meghaladó jel van, állandó amplitúdójú kimenőjelet ad. A 2. ábrán vázoltuk a 6 kimeneten megjelenő im­pulzusokat. Az ábrán vázolt 8 kapuvezérlő im­pulzusok megjelenésekor akkor van 9 kimenő­impulzus, ha a 7 zaj amplitúdója az U feszült­séggel eltolt küszöbérték (0 tengely) felett van. Az 5. ábrán Pa értéket ábrázoltuk a 16 ten­gelyen (a 20 ponttal jelzett érték az egység), a bemenő feszültség — 17 tengelyen ábrázolva — függvényében. A 14 görbéhez kisebb zaj (a kicsi), a 15 görbéhez egy nagyobb zaj négyzetes középérték tartozik. Látható, hogy a zaj jellem­zőinek alkalmas választásával elegendő hosszú szakaszon lineáris jelleg biztosítható. Mivel a fent vázolt tulajdonságok nem függe­nek lényegesen a mintavételi időpontok meg­választásától, azok átlagos frekvenciája (f0 ) tet­szés szerint választható, például elegendő kicsi­re is. így a hasonló berendezésekben gyakran alkalmazott frekvencia osztók megtakaríthatók. A kapcsolót vezérlő impulzusok közötti időtar­tam lehet állandó, de lehet véletlenszerű is. Az impulzusszerűen működtetett kapuáramkör egyben mintavételező hatást biztosít. A találmány szerinti eljárásnak egy előnyös alkalmazása automatizálásra szolgáló szabályo­zónál van. A 3. ábrán ilyen egyszerű szabályo­zót vázoltunk, ahol szokásos differenciaképző elem — ahol 12 vezető jelet és 13 alapjelet ad­juk be — kimenete szolgáltatja az átalakító be­menő jelét, mint hibajelet. Itt célszerűen kettős 11 küszöböt alkalmazunk. A szabályozó kimenő­jele a 4. ábrán látható pozitív és negatív 10 impulzusokból álló sorozat, ahol a felső küszöb­érték (+a) átlépéséhez pozitív jelentésű, az alsóhoz (—a) negatív jelentésű impulzus tarto­zik. Kimenőjelként' a pozitív és n«gatív jelen­tésű impulzusok összegének átlagát tekinthet­jük. A 3. ábrán látható szabályozó a zaj hozzá­adása nélkül tulajdonképpen hárompontszabá­lyozó, a zaj hozzáadása karakterisztikáját foly­tonossá teszi, emellett azonban az egyszerű és olcsó felépítés — ami az ilyen szabályozók is­mert előnye — megmarad, a folytonos karak­terisztika viszont a stabilitás és pontosság szem­pontjából jelentős szabályozástechnikai előnyö­ket ad. A 6. ábra a kettős küszöb használatá­nál a zaj amplitúdó változtatással elérhető lineá­ris jellegű 18 görbét, illetve erősen nem lineáris 19 görbét mutatja be. Ezzel előnyös szabályozás­technikai hatás érhető el. A találmány szerinti eljárás további előnye, hogy a zavarokkal szemben fokozottan érzéket­len, ugyanis véletlenszerű zavar megjelenése csak a szándékosan hozzákevert zaj amplitúdó kismértékű megváltozásával egyenértékű • hatást jelent, ami a zaj amplitúdó célszerű megválasz­tásával elegendő kismértékűre csökkenthető. A 7. ábrán egy további találmány szerinti eljárás megvalósítására szolgáló kiviteli meg­oldást tüntetünk fel. A 30 bemenő kapcsokon bevezetett feszültségjelet a 29 váltakozó áramú erősítőbe vezetjük, amely előtt a párhuzamos 21 kapcsolót alkalmazzuk, amelyet a kiadni kívánt impulzus tartama alatt vezető állapotban tar­tunk. Az erősítő és küszöbáramkör közötti, szintén párhuzamosan kapcsolt 4 kapcsolót az impulzus tartama alatt szigetelő, egyébként ve­zető állapotban tartjuk. A 2 zajt az erősítőben keverjük a jelhez. A kapcsolás egyik előnyös tulajdonsága, hogy váltakozó áramú erősítőt alkalmazhatunk, amely­nek 23 kimenő kondenzátora egyben biztosítja a zaj várható zérus értékét, miután a kis frek­venciákat nem engedi át és az impulzusok kö­zötti szünetben kis impedanciával van lezárva. A 2il kapcsoló impulzusszerűen megjelent be­menőjelet eredményez. 22 a bemenő kondenzátor. Hasonló impulzusszerűen megjelenő bemenő­jelet szolgáltat a 8. ábra 24, 25, 26 és 27 impe­danciák alkotta hídkapcsolása. A hidat impul­zussal tápláljuk a 28 kapcsokon. A kapcsolás többi része megegyezik a 7. ábrával. A fentiekben leírt és bemutatott megoldások csak példakénti kapcsolási elrendezés kivitelek a találmány szerinti eljárás alkalmazására. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás információt hordozó analóg villamos mennyiség és konstans átlagos értékű váltakozó segédmennyiség szuperpozíciójával nyert és az analóg mennyiség mértékével előírt függvény szerint arányos átlaggyakoriságú uniformis im­pulzussereg előállítására, azzal jellemezve, hogy önmagában ismert módon (pl. zajdióda segítsé­gével) előállított stochasztikus zajból önmagában ismert módon kiszűrjük az egyenáramú kompo-10 15 20 25 20 35 40 45 50 55 60 \

Next

/
Thumbnails
Contents