154334. lajstromszámú szabadalom • Eljárás iszapszerű folyékony, teremhőmérsékleten szilárduló formázó keverék előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966. III. 18. Közzététel napja: 1967. VII. 22. Megjelent: 1968. VI. 15. (GE—588) 154334 Szabadalmi osztály: 31 c 6 Nemzetközi osztál; ; B 22 d Decimái osztályozás: Feltalálók: Szende György oki. gépészmérnök, Tokár István oki. kohómérnök, Csurgai István oki. vegyészmérnök, Budapest Tulajdonos: Gépipari Technológiai Intézet, Budapest Eljárás iszapszerű folyékony, teremhőmérsékleten szilárduló formázó keverék előállítására A találmány eljárás iszapszerű, folyékony, teremhőmérsékleten szilárduló formázó keverék előállítására. Pontos, sima felületű öntvények előállításá­hoz régen használnak folyékony állapotból szi­lárduló, az egyszeri felhasználásra alkalmas minta apró részleteit is reprodukáló, keramikus forrnázókeveréket, de különböző műszaki és gazdasági jellemzői miatt, az ezen alapuló ún. precíziós öntő eljárás csak nagysorozatú, kis­méretű darabok gyártására terjedt el. Ismeretesek olyan eljárások, amelyeknél ve­gyileg gyorsított kötést alkalmaznak, majd a formaelemekből az oldószert kiégetik, igyekez­ve ennék időpontjával és sebességével a forma mikroszerkezetét és technológiai tulajdonságait szabályozni. Az ismert eljárás számos hiányos­ságot mutat; ilyenek pl. a rövid és ingadozó kötési idők támasztotta nehézségek a termelési folyamat szervezésében, a keramikus forma­részek nagy selejtje, a rendszertelenül fellépő durva repedések miatt, a kötőanyagként hasz­nálatos kovasav-szolok nagy koncentrációja és aránya miatti gazdasági hátrányok. A találmány tárgyát képező eljárás a fel­sorolt hátrányok kiküszöbölése mellett biztosítja a kötési idő széles határok között való megbíz­ható szabályozását, a hőtágulás csekély voltát, valamint a durva repedések kiküszöbölését. A találmány eljárás iszapszerű, folyékony, teremhőmérsókleten szilárduló formázókeverék előállítására, amelynél kötőfolyadékot, szem­csés tűzálló anyagot és használatakor kötést indító anyagot keverünk össze. A találmány szerint a kitűzött célt azzal ér­jük el, hogy etilszilikát savas hidrolízisével, a Si02 -tartalom egy gramm-molekulájára mini­málisan két gramm-molekula víz hozzáadásával 14—26% Si02 ^tartalmú kötőfolyadékot állítunk elő és az így nyert kötőfo'lyadékhoz térfogat­egységenként legalább két súlyrész 1400 C°-ig 1%-nál kisebb hőtágulású száraz tűzállóanyag­őrleményt adagolva készítjük el a forrnázó­keveréket. Megállapítottuk, hogy kötőanyagként az is­mert vízszegény hidrolízis helyett jelentős víz­felesleggel, gyakorlatilag teljesen hidrolizált, kis mennyiségű etilszilikátból előállított kavasavas szólt célszerű alkalmazni, mivel az a gazdasági előnyökön kívül a kötésidő megbízható szabá­lyozását is lehetővé teszi. így alkalmazható pél­dául 40% etilszilikátból 16%, vízzel savasán hidrolizált folyékony fázisú, kötőanyag, amely­nek kötésideje kis mennyiségű magnéziumoxid-25 dal, széles határok között megbízhatóan szabá­lyozható. Megállapítottuk, hogy a keramikus forma­elemek vagy rétegek mikroszerkezetét az eddig ismert módszeren —• az oldószer eltávolításának 30 időpontján, sebességén és módján — túlmenően, 10 15 20 154334

Next

/
Thumbnails
Contents