154305. lajstromszámú szabadalom • Eljárás heterociklusos vegyületek előállítására

3 elő, hogy valamely, az 1-helyzetben 54ielyette­sítetlen tiazolil^(;2) gyököt tartalmazó 2-oxo-tet­rahidro-imidazolt füstölgő 96%-os salétromsav­val reagáltatunk önmagában ismert módon, elő­nyösen szobahőfökon, tömény kénsav jelenlé­tében. A kiindulóanyagok előállítására felhasznál­ható, az 1-helyzetben 5-helyettesítetlen tiazolil­-(2) gyököt tartalmazó 2-oxo-tetrahidro-imida­zolok pl. oly módon állíthatók elő, hogy vala­mely az 5-hélyzetben helyettesítetlen 2-amino­-tiazolt valamely halogénetilizocianáttal reagál­tatunk és a kapott, az N-nitrogénatomon hid­rogénatomot hordozó és a tiazolil-(2) gyök 5--helyzetóben helyettesítetlen N'4ialogénetil-N­-[tiazolil-(2)]-karbamidot pl. valamely bázis, mint nátriumhidroxid segítségével lefolytatott gyűrűzárás a kívánt, az lnhelyzetben 5-helyet­tesítetlen tiazolil-(2) gyököt tartalmazó és a 3--helyzetben helyettesítetlen 2-oxo-tetrahidro­-irnidazollá alakítjuk át. Ez az új eljárás különösen jól alkalmazható a fentebb említett (III) képletű l-[5-nitro-tia­zolilJ(2)]-2-oxo-tetrahidro-imidazol előállítására, amikoris kiindulóanyagként 3-nitro-l-[!5-nitro­-tiazolil^(2)]-2-oxo-tetrahidro-imidazolt alkalma­zunk. A találmány szerinti eljárás gyakorlati ki­viteli módját közelebbről az alábbi példa is­merteti. A példában szereplő hőmérsékleti ada­tok Celsius-fokokban értendők. 1. példa: 52 g 3-nitro-l-[5-nitro-tiazolil-(2)]-2-oxo-tet­rahidro-imidazolt tömény kénsav és víz 1 :1 arányú elegyének 500 ml-jében szuszpendálunk szobahőfokon, majd e szuszpenziót lassan fel­melegítjük és visszafolyató hűtő alatt forral­juk. A kiindulóanyag teljes feloldódása után a reakcióelegyet szobahőmérsékletre hűtjük le, majd 1000 ml vízzel hígítjuk. 1 órai állás után a kívánt l-[l5-nitro-tiazolil-1 (2)]-2r-oxo-tetrahidro­-imidazolt leszűrjük, vízzel savmentesre mossuk és 90° hőmérsékleten csökkentett nyomás alatt megszárítjuk. Az így kapott 32,4 g termék 260—261°-on olvad. Fenti eljárás kiindulóanyagát az alábbi mó­don állíthatjuk elő: 100 g (1 mól) 2-aminotiazolt 600 ml aceton­ban oldunk, az oldatot 8—10° hőmérsékletre hűtjük le és keverés közben, 4 óra alatt 105 g (1 mól) klóretilizocianátot csepegtetünk hozzá. A hozzáadás folyamán a reakcióelegyet szoba­hőfokon tartjuk, majd felmelegítjük, miközben 300 ml acetont ledesztillálunk a reákcióelegyből. Ezután 530 ml 2 n nátriumhidroxid oldatot adunk hozzá, amikoris a termék átmenetileg feloldódik; a reakcióelegyet ekkor felhevítjük és acetont addig desztillálunk le belőle, míg a forrpont el nem éri a 80°-ot. Szobahőmérsék­letre való lehűlés után a reakcióelegyet éjjelen át keverjük, majd a képződött csapadékot le­szűrjük. Az így kapott l-[tiazolilH(2)]-oxo-tetra­hidro-imidazolt vízzel és acetonnal mossuk, majd 4 80° hőmérsékleten csökkentett nyomás alatt szárítjuk. A 116 g hozammal kapott termék 212—214°-on olvad. Ezt a terméket még to­vább tisztíthatjuk oly módon, hogy feloldjuk 5 pl. 2 n sósav oldatban, az oldatot aktívszénnel kezeljük, szűrjük és a szűredéket 5 n nátrium­hidroxid oldattal keverés közben semlegesítjük. 34 g fenti módon kapott l-[tiazolil-,(2)]-2-oxo­-tetrahidro-imidazolt 60—70° hőmérsékleten fel-1° oldunk 160 ml tömény (96%-os) kénsavban, majd az így elkészített oldatot lehűtjük —10°-ra és 30 perc alatt cseppenként hozzáadunk 17,9 ml füstölgő (96%-os) salétromsavat. A reakció­elegyet szobahőmérsékleten további 1 óra hosz-15 szat keverjük, majd ugyancsak keverés köz­ben 1 kg jégre öntjük. 1 órai állás után leszűr­jük a kivált 3-nitro-l-f5Hnitro-tiazolil-(2)]-2-oxo­-tetrahidro-imidazolt és 90° hőmérsékleten, csök­kentett nyomás alatt megszárítjuk. Az ily mó-20 don fehér vagy világossárga színű szilárd ter­mék alakjában kapott 3-nitro-l-[5-nitro-tiazolil­-(2)]-2-oxo-tetrahidro-imidazol 22)8—230°-on bom­lik; hozam 50 g. i 25 2. példa: 13,8 g 3-nitro-l-[4-metil-5-nitro-tiazolil-(2)]-2--oxo-tetrahidro-imidazolt 150 ml 48%-os kén­savban szuszpendálva, keverés közben a teljes S0 oldódásig forralunk. Ezután az oldatot szoba­hőfokra hűtjük le és 500 ml vizet adunk hoz­zá. Sárga csapadék válik ki, ezt 1 óra múlva leszűrjük, vízzel mossuk és csökkentett nyomás alatt megszárítjuk. Az így kapott l-[4-metil-5-35 -nitro-tiazolil-^^-oxo-tetrahidro-imidazol 241—243 C°-on olvad. A fenti eljárás kiindulóanyagát az 1. példá­ban leírthoz hasonló módon állítjuk elő. A fent leírthoz hasonló módon állíthatók elő 40 az alább felsorolt vegyületek is: 3-nitro-l-[i5-nitro-tiazolil-(2)]-2-oxo-5-metil­-tetraíhidro-dmidazolból az l-[5-nitro-tiazolil­-(2)]-2-oxo-5-metil-tetrahidro-imidazol, 45 op. 237—2-38 C°; 3-nitro-l-[5-nitro-tiazolil-j (2)]-2-oxo-4,5-dimetil­-tetrahidroHimidazolból az 1^5-nitro-tiazolil­-(2)]-2~oxo-4,5-dimetil-tetrahidro-imidazol, op. 242—243 C°; 50 3-nitro-l-[5-nitro-tiazolil-(2)]-2-oxo-4,4-diimetü­-tetrahidiro-imidazolból az l-[5-nitro-tiazolil­-(2)]-2'-oxo-4,4-dimetil-tetrahidro-imidazol, op. 221—224 C°. 55 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az (I) általános képletnek meg­felelő vegyületek — e képletben az R helyet­tesítők egymástól függetlenül hidrogént, rövid-60 szénláncú alkil- vagy alkenilgyököket képvisel­nek — előállítására, azzal jellemezve, hogy valamely, a (II) általános képletnek megfelelő és esetleg további vegyületet — ahol az R jelek a fenti jelentésűek — savas hídrolizálószerrel 65 kezelünk. 2

Next

/
Thumbnails
Contents