154295. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 9,9-dioxo-10-(dialkilaminoalkil)fentiazinok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. I. 29. (AE—202) Német Demokratikus Köztársaság-^beli elsőbbsége: 1965. VII. 28. Közzététel napja: 1967. VIII. 22. Megjelent: 1968. VI. 15. 154295 Szabadalmi osztály: 12 p 1—5 Nemzetközi osztály: C 07 «L Decimal osztályozás: Feltalálók: Dr. Wunderlich Helmut vegyész, Dresden, Stark Andreas oki. vegyész, Radebeul, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos : VEB Arzneimittelwerk Dresden cég, Radebeul, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás 9,9-dioxo- 10-{dialkilaminoalkil)-fentiazinok előállítására A találmány eljárás a csatolt rajz szerinti (I) általános képletnek megfelelő 9,9-dioxo-10--i(dialkilaminoalkil)-fentiazinok előállítására; e képletben X hidrogén- vagy halogénatomot, alkil-, alkoxi-, trifluormetil- vagy acidil-csopor- 5 tot, Y 2—5 szénatomos egyenes vagy elágazó szénhidrogénláncot, Z és Z' pedig egyenlő vagy különböző, 1—5 szénatomos, esetleg elágazó szénláncú alkilcsoportokat képviselnek. Az ilyen vegyületek részben már ismeretesek; 10 vö. S. Courvoisier, Arch. int. Pharmacodyn., 135, 364—575 (1962); O. Hromatka és mtsai, M. 88, 354—562 (1957). így pL a 9,9-dioxo-l'0-(3'-dimetilamino-2'-metil-propil-l')-fentiazin antihisztamin-hatása foly- 15 tán gyógyászati szempontból értékes vegyület. Ismeretes, hogy az ilyen vegyületek vagy valamely dialkilaminoalkilhalogenidnek egy dioxofentiazinnal nátriumamid kondenzálószer jelenlétében való kondenzálása útján vagy pedig 20 valamely lQ-<(halogénalkil)-9,9-dioxo-fentiazin szekundér aminnal való reagáltatása útján [O. Hromatka és mtsai, M. 08, 347—353 (1957)] állíthatók elő. Javasolták már a fenti eljárás <(az elsőnek em- 25 lített kondenzáció) esetében nátriumamid helyett maróalkáliák kondenzálészerként való alkalmazását is. Mindezek az ismert eljárások azt a közös vénást mutatják, hogy először egy megfelelő & fentiazinszármazékot N-acjl-vegyületén keresztül a megfelelő 9,9-dioxofentiazinná kell oxidálni, majd azután lehet csak ez utóbbit bázisos alkilhalogenidekkel vagy dihalogénalkánokkal és szekundér aminokkal reakcióba hozni. Az ismeretes módon nagy mennyiségekben gyártott és gyógyszerekként forgalomba hozott 10-(dialkilaminoalkil)-fentíazinoknak a megfelelő 10-(dialkilaminoalkil)-9,9-dioxo-fentiazinokká való közvetlen oxidálása nem lehetséges, minthogy az ilyen oxidációk során túlnyomó részt N-oxidok, N,S-dioxídók vagy szulfoxidokj nem pedig a kívánt 9,9-dioxídok .képződnek J[vö. A. C. Schmalz és A. Burger, J. Am. Chem. Soc. 76, 5455—5459 (1954)]. A 9,9-dioxo-fentiazin-bázisoknak, tehát az (I) általános képletű vegyületeknek az egyébként is kereskedelmi forgalomban levő H)-(dialkilaminoalkil)-fentiazinokból való előállítása gazdasági szempontból igen előnyös lehetne. Ezért a jelen találmány célkitűzése az volt, hogy olyan utat találjunk, amelyen az (I) általános képletű vegyületeket 10-i(dialkilaminoalkil)-fentiazinokból kiindulva állíthatjuk elő. Meglepő módon azt találtuk, hogy az (I) általános képletű vegyületek könnyen előáUíthaták, jó termelési hányadokkal, az eddig ismeretlen (II) általános képletű vegyületekből — e képletben X, Y és Z jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — a szokásos 154295