154278. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dibenzocikloheptatrién-származékok előállítására

154278 6 —, majd ezeket átalakítjuk a IV általános képletű alkoholokká, olyan ismert módszerekkel redukálva a ketonokat, amelyek során az etilénkötések nem redukálódnak, nevezetesen fémhidridek, mint pl. káliumbórhidrid segítségével. A szerves kadmiumszármazékkal való reakció előnyösen közömbös szerves oldószer, mint pl. aromás szénhidrogének (benzol) vagy éterek (dietiléter vagy tetrahidrofurán) jelenlétében visszafolyató hűtő alatt való hevítés közben hajtható végre. 2. Azok az I általános képletű vegyületek, amelyekben X alkánszulfinil- vagy alkánszufonücsoportot jelent, előállíthatók azoknak az I általános képletű vegyületeknek az oxidációja útján is, amelyekben X alkiltiocsoportot jelent. Ezt az oxidációt pl. hidrogénperoxiddal ecetsavas közegben hajthatjuk végre. 3. Azoknak az I általános képletű vegyületeknek az előállítására, amelyekben Z N >N-R'csoportot, R' pedig egy alkil-, hidroxialkil-, hídroxialkoxialkil-, fenilalkil- vagy helyettesített fenilalkilcsoportot jelent, amikor is ezek a csoportok a fent megadott módon vannak definiálva — egy XXI általános képletű reakcióképes észtert — ebben a képletben R" alkil-, hidroxialkil-, hídroxialkoxialkil-, fenilalkil- vagy helyettesített fenilalkil-, fenilalkenil- vagy helyettesített fenilalkenilcsoportot jelent, amikor is ezek a csoportok a fent megadott módon vannak definiálva, Y pedig egy reakcióképes észtermaradékot képvisel, mint pl. egy halogénatomot vagy egy kénsav- vagy szulfonsavészter-maradékot, pl. metánszulfoniloxi- vagy p-toluolszulfoniloxi-maradékot — egy XXII általános képletű dibenzofa, d]cikloheptatriénnel reagáltatunk — ebben a képletben X jelentése azonos a megadottal —. A kondenzációt előnyösen egy közömbös szerves oldószer, mint pl. aromás szénhidrogén (benzol vagy xilol) vagy amid (dimetilformamid) jelenlétében hajtjuk végre. Különösen előnyös az oldószer forráspontján egy alkalikus kondenzálószer jelenlétében dolgozni. Az I általános képletű termékek adott esetben megtisztíthatók fizikai módszerekikel (mint pl. desztilláqió, kristályosítás, kromatográfia) vagy kémiai eljárásokkal (mint pl. sókká való átalakítás, ezek kíkristályosítása, majd alkalikus közegben való elbontása). Ezekben a műveletekben a só anionjának természete közömbös, az egyetlen követelmény, hogy a só jól definiált legyen, és könnyen lehessen kristályosítani. A találmány szerinti eljárással készült új termékek átalakíthatók savakkal alkotott addiciós sóikká és kvaterner ammóniumsóíkká. Az addiciós sóik előállítására az új vegyületeket megfelelő oldatokban savakkal reagáltatjuk, szerves oldószerként, pl. alkoholokat, étereket, ketonokat vagy klórozott szénhidrogéneket használhatunk; a keletkező sók, esetleg koncentráló 15 20 25 Í0 35 40 45 50 55 60 lás után, kicsapódnak az oldatukból, és szűréssel vagy dekantálással elválaszthatók. A kvaterner ammóniumsók előállíthatók az új vegyületeknek reakcióképes észterekkel, adott esetben szerves oldószerben, közönséges hőmérsékleten vagy gyorsabban enyhe melegítés közben való reagáltatásával. A találmány szerinti új vegyületek, valamint addíciós sóik és kvaterner ammóniumsóik értékes farmakodinamikai tulajdonságokkal rendelkeznek; nagyon hatásosak különösen a középponti idegrendszerre, mint neuroleptikumok, csillapítószerek és nappali nyugtatöszerek; hasonlóképpen hatásosak, mint hisztamingátlók, hányás elleni szerek és fájdalomcsillapítók. Gyógyászati alkalmazásra az új vegyületek felhasználhatók akár a bázis, akár addíciós sóük vagy kvaterner ammónuimsóik alakjában, feltéve, hogy ez utóbbiak gyógyszerészetileg elfogadhatók, azaz nem toxikusak az alkalmazott adagokban. Gyógyszerészetileg elfogadható addiciós sók példáiként megemlíthetjük szervetlen savak sóit (pl. kloridok, szulfátok, nitrátok, foszfátok) vagy szerves savak sóit (pl. acetátok, propionátok, szukcinátok, benzoátok, fumarátok, maleátok, teofillinacetátok, szalicilátok, fenolftalinátok, metilén-bisz-/?-oxinaftoátok) vagy a megfelelő savak helyettesített származékai. Gyógyszerészetileg elfogadható kvaterner ammóniumsókként megemlíthetők a szervetlen vagy szerves észterek származékai, mint például a klór-, bróm- vagy jódmetilátok, -etilátok, -allilátok vagy -benzilátok, a metil- vagy etilszulfátok, a benzolszulfonátok vagy- ezeknek a vegyületeknek helyettesített származékai. Az I általános képletű termékek csoportjában külön megemlítendők a XXIII általános képletű vegyületek — ebben a képletben Q hidrogénatomot jelent és n = 1 vagy Q metilcsoportot jelent és n = O, Z' dimetilamino-, 4-metil-piperazino-, 4-ihidroxietil-piperazino-, 4-hidroxietoxietil-piperazino- vagy 4-hidroxi-piperidino-esoportot képvisel, X jelentése pedig azonos a fent megadottal. Különösen megemlítésre méltók a következő vegyületek: 2-metoxi-ll-(3-dimetilamino-propil)-dibenzo [a,d] cikloheptatrién 2-metoxi-l l-(2-dimetilamino-propil)-dibenzo [a,d] cikloheptatrién 2-klór-l 1- [3-(44iidroxietoxietil-piperazino)-propil]-dibenzo[a,d]cikloheptatrién 2-foróm-ll-(3-dimetilamino-propil)-dibenzo [a,d] cikloheptatrién. Az alábbi példák az eljárás gyakorlati végrehajtásának szemléltetésére szolgálnak, de a találmány terjedelmét semmiképpen sem korlátozzák. A hőmérsékleteket Celsius-fokokban adjuk meg. 1. példa: 100 ml 2-metoxi-l l-(3-metánszulfoniloxi-propil)-dibenzo[a,d] cikloheptatrién tartalmú, az alább leírt módon nyert benzolos oldathoz hozzáadunk 430 mi 5 mólos benzolos dimetilaminoldatot. A reakciókeveréket autoklávban 100°-on 65 3