154274. lajstromszámú szabadalom • Teljesen automatikus adagolómérleg, főként por és apró szemcsés anyagok precíziós mérésére, adagolására és regisztrálására

7 154274 8 kart ismételten működési állapotba helyezzük, mire a gép megindítható. A találmány szempontjából alárendelt fontosságú részek: a 66 biztosíték, a 67 kézi nyomógomb kiürítéshez, 68 csatlakoztató a hangjelzőhöz hibás mérés esetére, 69 rövidzáró szerkezet arra az esetre, ha kis súlyt kézi működtetéssel mérünk és így az anyagot kiejtő harang működtetésére nincs szükség. 70 a távvezérlés lábkapcsolója, 39, a 32 mérőkarra rögzített, érzékenységállító gomb, 38a erre a karra rögzített tárázógombok (a mérleg nullára állítása). Mikor a 23 szervomechanizmus működteti az anyagkiürítést vezérlő 24 kart, ezzel egyidejűleg hozza működésbe a 32 mérőkart tehermentesítő 25 vezérlő kart, hogy az ürítés a nyomóhatása alatt a 32 mérőkar élét és annak ágyát megkíméljük. A fentiek alapján a találmány egyik legfontosabb része a speciális fotooptikai határérték-jelképzéssel (jelátalakítással) történő vezérlés, amely biztosítja, hogy a határérték jelek, pl. 30-szorosan felnagyítva jussanak a vezérlő fotoellenállásokra, amit úgy oldunk meg, hogy a 10. ábra szerinti 42 fényforrásból kilépő fény a 43 kétrészes optikából álló lencserendszer előoptikájára jut, innen a — határértékjeleket képező — 47 fényhatárolón (a 47 fényhatároló a 43 kétrészes optika között mozog függőleges irányban) keresztül a vetítő optikára, ahonnan kilépve már mint egy behatárolt fényzóna pl. 30-szorosa nagyítva vetítődik a 44 és 45 fotoellenállásokra. A 47 fényhatároló rése, vagyis a jelzési tartománya függőleges irányban megegyezik a 46 mikroskála méretével és az elmozdulása is azonos, azaz mindkettőjük függőleges elmozdulása megegyezik a 32 mérőkar átbillenésének útjával, ami a gyakorlatban 7 mm-re tehető. Ezt a kis elmozdulást képes az ismertetett nagyításból adódóan a határértékjélképző berendezés (amely öszességében magában foglalja a 42, 43, 44, 45 és 47 elemeket) úgy felbontani, hogy a mérőkarelmozdulás pl. 5/1000 részét is érzékelni tudja, illetve a mérőkar pozícióját igen nagy pl. 1 ezred mm-es pontossággal képes megállapítani, ami viszont szükséges, egyrészt a nagy pontosság miatt, másrészt mert csak így nyílik lehetőség egy meghatározott kontroll értékre, pl. 2 cg-ra való beállításra, amely a teljes mérőkar-elmozdulás pl. 1 századrésze, ami pl. 20 g adagolása esetén egy ezrelékes kontrollt eredményez. A működtetés példaképpen úgy történik, hogy amikor a 32 mérőkar és ezzel együtt a ráerősített 47 fényhatároló alsó helyzetében van, a fénysugarat elzárja, mikor a mérőkar elmozdul a vonalszerű fénysugár az emelkedő fényhatárolón már áthatolhat, ez a fénysugár a lencserendszer után divergálóan szétterül és a divergáló fénykéve alsó része a 44 fotoellenállásra jutva jelt ad. Mikor a 47 fényhatároló tovább mozog felfelé, a divergáló fénykéve lefelé halad, de továbbra is éri a 44 fotoellenállást. Mikor ezután a fényhatároló megint elzárja a fény útját, újabb jel keletkezik. Az első jel a durva adagolást finomra változtatta, a második pedig az adagolást megszüntette és a mérés befejeződött. Azáltal, hogy a fénykéve a fotoellenállásnál nem 7, hanem pl. 250 m széles, a kis elmozdulás ellenére rendkívül nagy pontosság, illetve felbontóképesség érhető el. A 45 fotoellenállás a kontrollt vezérli és a 41 ellenállás alatt, de attól a rajzlap síkjára merőlegesen eltolva helyezkedik e, ami a 2. ábrán látható. Mikor a fénykéve a 44 fotoellenállást már elhagyta, a 45-öt még éri és így az később adja meg az elsötétítés okozta jelet, mint a 44 fotoellenállás. Ha a 45 ellenállást legfelső helyzetébe visszük, a kikapcsolás egyidejűleg történik a két ellenállásnál, legalsó helyzetében pedig az időbeli eltolódás a legnagyobb. A 45 ellenállás által adott jel alkalmas arra, hogy a gép a hibásan mért adagokat félretegye és ne számolja bele se a programba, se az 51 adagszámlálóba. A két fotoellenállás közötti távolság adja a 8. ábra szerinti hibazónát, vagyis itt lehet ellenőrizni és beállítani a 49 gombbal a három vonal közül a két alsónak egymástól való távolságát. A 32 mérőkaron van még a 46 mikroskála (9. ábra) és így az együtt mozog a 47 fényhatárolóval. Ezt a skálát szintén egy 41 lencserendszerrel nagyítva kivetítjük az 50 leolvasási táblára és így válik lehetővé az elmozdulások mértékének igen pontos leolvasása és ellenőrzése, valamint beállítása. Miközben a 42 fényforrás fénye áthatolhat a 47 fényhatárolón, megtörténik a mikroskála teljes hosszának kivetítése az elmozdulás mértékének megfelelően. A 0 pont akkor válik láthatóvá, amikor a 44 fotoellenállás először kap fényt. Szabadalmi igénypontok: 1. Adagolómérleg főként porszerű és aprőszemcsés anyagok mérésére és adagolására, a fénysugarat kibocsátó izzóval (42), mely mérleg jellemzője, a lencserendszernek (43) a fénysugár útjában lévő előoptikája, a mérőkarra (32) szerelt és az előoptika által összegyűjtött fénykévét határoló fényhatároló (47), a lencserendszernek (43) a így behatárolt fénykévét divergálóvá tevő és ezzel a mérési tartományt kiszélesítő vetítőoptikája, az anyagáramot vezérlő fotoellenállása (44) é* a mellette lévő és ugyanezen a fénykéve által működtetett, a kontrollt vezérlő, állítható fotoellenállás (45), ugyancsak a mérőkarra (32) szerelt mikroskála (46), melynek függőleges irányú mérete egyenlő a fényhatároló (47) fényátbocsátó sávjával, mögötte elhelyezett fényforrás (40). ennek útjában elhelyezett lencserendszer (íl) és a mikroskála nagyított kivetített képének leolva sására alkalmas leolvasási tábla (50). 2. Az 1. igénypont szerinti adagolómérleg kiviteli alakja, melynek jellemzői a mérési tartomány további növelésére a mérőkarnak (32) a fényhatárolóval ellentétes oldalán felfüggesztett a térfogati optimum szerint cserélhető mérőedények (11, 11a, lib), a mérőedénybe az anyagot bejuttató vibrátor (7) és a rászerelt vályú (6) működési helyzetéből és ezzel a mérőedénytől való 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4