154247. lajstromszámú szabadalom • Fejtésfrontbiztosító szerkezet földalatti bányaüzemek számára

154247 5 6 front irányába húzódik, amely esetben a 15 alaplap a C fejtésszállító alatt elcsúszik. A 3. ábrából látható, hogy a 20 előtűző főtefa a fedüt a szabaddá vált szénfal közvetlen közelében is alátámasztja. Miután a biztosító szerkezetet újból biztosítási helyzetébe húztuk, a 23 előtoló hengerbe a nyomófolyadékot úgy vezetjük, hogy a 24 dugattyúrúd a hengerből kitolódjon. Ezáltal a C fejtésszállító a fejtésfront felé az 1. ábrán vázolt helyzetbe tolódik. A C fejtésszállító fejtésfront felé tolásakor azok a széndarabok, amiket a jövesztőgép előrehaladása közben nem dobott fel a C fejtésszállítóra, a 27 terelőlemez segítségével a fejtésszállítóra jutnak. Főként az 1. ábrán látható, hogy a vázolt biztosító szerkezetnek nemcsak az előtűzőkar 17 része alatti 18 szabad tere van, úgyhogy a biztosító szerkezet a C fejtésszállító fölött a szénfalig tolható előre, hanem hogy a biztosító szerkezetben két közlekedésre használható TI és T2 út is van. A TI út, amely az előtűzőkar 1(6 része és a tömedékoldali 10 szerkezetrész között van, elég nagy ahhoz, hogy egy személy ebben álló vagy lehajló helyzetben mozogni tudjon. A T2 út főként az 5. ábrán látható módon sínekkel látható el, amelyek a fejtés hosszirányában az egyik biztosító elemtől a másikig nyúlnak és amelyeken egy szán vezethető. A 3. és 7. ábrákon vázolt kiviteli alakok részben az 1. és 2. ábrákon vázolt -kiviteli alakokkal egyezők és a leírás további részében —• amenynyire lehetséges — ugyanazokat a hivatkozási jeleket használjuk. A 3. ábrán vázolt kiviteli alaknál a tömedékoldali 10 szerkezetrész 12 alaplapja és a szénfaloldali 11 szerkezetrész 15 alaplapja egymással a 28 rudak segítségével van összekötve, amelyek az alaplapokkal a 28a és 28b csapok segítségével csuklósan vannak összeerősítve. A 28 rudak rugalmas anyagból, pl. rugóacélból állíthatók elő. A 4. ábrán szemléltetett kiviteli alaknál a két 10 és 11 szerkezetrészek közös merev 29 alaplapja van és a C szállító közvetlenül a fekün támaszkodik. Az 5. és 6. ábrákon látható kiviteli alaknál a találmány szerinti biztosító szerkezet főként a C fejtésszállítón vezetett Cl jövesztőgéppel, pl. egy réselőgéppel való alkalmazásra használható. Ennél a kiviteli alaknál az előtűzőkar 17 részén két hidraulikus 19 bányatám van elrendezve és a tömedékoldali szerkezetrésznek két hidraulikus 13 bányatám ja van. A főtefaszerkezet ennek a támelrendezésnek megfelelően van kiképezve. A 13 tárnokkal ellátott tömedékoldali szerkezetrésznek saját 12 alaplapja van, a szénfaloldali 111 szerkezetrésznek pedig egy 15 alaplapja, amely a 12 alaplappal a 22 számmal jelölt helyen csuklósan van összekötve. A 24 dugatytyúrúd és a C fejtésszállító 25 összeerősítése csuklós kialakítású, amelynek függőleges irányú vezetőrésze van, minek eredményeként az összeerősítés mozgathatósága megnő. A 7. ábra a biztosító szerkezet olyan kiviteli alakját mutatja, amely mindkét oldalon vágó Cl jövesztőgéppel való együttműködésre alkalmas. Az eddigi kiviteli alakokhoz viszonyítva ennél a tárnok elrendezése eltérő és ennek megfelelő a főtefaszerkezet kialakítása is. Az előtűzőkar 17 részén az 1. ábrán feltüntetett szaggatott vonalaknak megfelelően egy hidraulikus 30 támasztóhenger is elhelyezhető. A biztosító szerkezet előretolása idején a támasztóhenger dugattyúját behúzzuk. Miután az előretolás megtörtént és az előtűzőkar 17 része alatti Í3 térből a C fejtésszállítót is eltávolítottuk, a 30 támasztóhenger dugattyúját és dugatytyúrúdját oly mértékben kitoljuk, hogy ezek a biztosító szerkezet 15 alaplapjához vagy fekühöz nem támaszkodnak. Ezáltal az előtűzőkar 17 részét alátámasztjuk, úgyhogy ez nagy terhelés alatt sem tud lehajolni. Ez az alátámasztás azonban csak addig használható, míg nincs szükség arra, hogy a szénfaloldal felől a 18 térhez szabadon hozzáférhessünk. Szabadalmi igénypontok: 1. Fejtésfrontbiztosító szerkezet földalatti bányaüzemek részére, amelynek legalább egy alaplapja és legalább egy közvetve vagy közvetlenül a fedühöz nyomható támja van, azzal jellemezve, hogy a szénfal felé irányuló, az alaplaptól (15, 2(9) függőleges irányban meghatározott távolságra elrendezett előtűzőkar ja (17) és ezen legalább egy közvetve vagy közvetlenül fedühöz nyomhatóan elrendezett támja (19) van. 2. Az 1. igénypontban meghatározott biztosító szerkezet kiviteli alakja, amely egy szénfaloldali és egy tömedékoldali szerkezetrészből áll, amelyek mindegyikének alaplapja és legalább egy támja van, amely tárnok főtefaszerkezetet tartanak, azzal jellemezve, hogy az előtűzőkar (17) a szénfaloldali szerkezetrész (11) alaplapjával (15) van összekötve és a tömedékoldali szerkezetrésztől (10) adott távolságra van elrendezve, amely távolság az előtűzőkar i(16, 17) és tömedékoldali szerkezetrész (10) között járóút i(Tl) számára elegendő nagyságú. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban meghatározott biztosító szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az előtűzőkar közel függőleges részből (16) és ennek felső végéhez erősített közel vízszintes részből (17) áll, amely vízszintes rész (17) előrenyúló szakaszán egy vagy több tám (19) van. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyikében meghatározott biztosító szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az előtűzőkaron (17) felemelt helyzetű járóút (T2) van. 5. Azl—4. igénypontok bármelyikében meghatározott biztosító szerkezet kiviteli alakja, amelynek szénfaloldali és tömedékoldali szerkezetrészein legalább egy-egy tám van és főtefa szerkezetet tartanak, azzal jellemezve, hogy a szerkezetrészek (10, 11) alaplapjai (12, 15) egymással csuklósan vannak összekötve. 10 15 20 25 30 25 40 45 50 55 60 3