154238. lajstromszámú szabadalom • Résleges töltésű, szabadlöketű dugattyús erőgép verézműve

154238 3 4 a gőz be- és kiömlését, a részleges töltés meg­valósítása érdekében javasolt megoldás pedig a töltés mértékét is vezérli. A találmányt részletesebben rajzok alapján ismertetjük, amelyeken az 1. ábra a találmány szerinti részleges töltésű vezérlés elvi megoldását mutatja, egy két­hengeres — energiatárolós — gép esetében, a 2. ábrán, az 1. ábrán is szereplő 5 vezérlő me­chanizmus kinagyítva látható, a 3. ábra az előzővel értelemszerűen azonos ren­deltetésű vezérlőmechanizmus másik meg­oldását mutatja. Az 1. ábra egy duplex dugattyús szivattyú közvetlen hajtására szolgáló kéthengeres, sza­badlöketű gőzgép részleges töltésű vezérlésének elvi megoldását tartalmazza, amikor a közel ál­landó értékű dugattyúerőt egy megfelelő — nyo­más- (erőhatás) kiegyenlítő — energiatároló — berendezés biztosítja. Az ábra síkjában a jobb­oldali az ábra síkja mögött a baloldali henger helyezkedik el. A működési elv az ábra alapján a következő: A jobboldali henger 8 dugattyúja a mellső holtpontban olyan helyzetben van áb­rázolva, amikor a baloldali dugattyú által moz­gatott 3 kar, a jobboldali henger 7 tolattyúját — alapmozgásként — a hátsó holtpontjába mozgat­ta. A szabaddá vált gőzcsatomán a 8 dugattyú elé friss-gőz áramlik, melynek hatására az a fe­déloldali holtpont felé indul, miközben magával lengeti az 1 vezérműkar is, ami a baloldali hen­ger tolattyújának alapmozgatását, továbbá a jobboldali henger tolattyújának töltés-szabályo­zó mozgatását végzi. A 1 vezérműkar, 2 változ tatható lengési sugarú csuklójáról van mozgat­va az egyenesbe vezetett 11 vezérlőfej, amelyben egy vagy két darab állítható helyzetű, 4 ütköző van rögzítve. A dugattyú haladó mozgása folya­mán a szükséges töltésnek megfelelően beállít tott lökethelyzetben a 4 ütköző és 10 kar egy­másrahatása a 9 váltó-bütyköt a másik holtpont­jába löki. Az egeynesbe vezetett 5 vezérlőműme­chanizmus jobb oldali karját a 6 rugó arra kény­szeríti, hogy felfekvőfelülete a 9 váltóbütyök fel­fekvőfelületével állandóan érintkezzen, termé­szetesen olyankor is, amikor a 3 kar a 17 kötő­rúd közvetítésével a 7 tolattyú alapmozgását végzi. Ennek megfelelően a 6 rugóerő olyan ér­tékű, ami a 7 tolattyú mozgatásának súrlódási ellenállását további megnyúlás nélkül bizton­sággal legyőzi. Fentiek következménye, hogy a 9 váltóbütyök egyik helyzetből a másikba való elmozdulása, a forgástengelytől különböző tá­volságra levő felfekvő-felületei miatt a 2. áb­rán kirészletezett 5 vezérlőmechanizmus felső csuklópontjainak egymástól való távolságát meg­változtatja. Az ábrázolt esetben a baloldali csuklópontjainak egymástól való távolságát meg­változtatja. Az ábrázolt esetben a baloldali csuk­lópont helyzete merevnek tekinthető, ezért a jobb oldali csukló fog a megfelelő mértékben el­mozdulni, ami a 7 tolattyú elmozdulását, illetve a gőzbevezető csatorna elzárásával a töltés be­fejezését eredményezi. A 8 dugattyú a fedélol­dali holtpont előtt az 1 vezérműkar közvetítésé­vel olyan helyzetbe hozza a fedéloldali holtpont­jában álló baloldali dugattyúnak az ábrán nem látható tolattyúját (alapmozgatás), ami lehetővé teszi a gőz beáramlását a hengerbe. Ennek hatá­sára, amikor a jobboldali dugattyú a fedéloldali holtpontba érkezik, éppen megindul a baloldali dugattyú és a jobboldali henger 7 tolattyú jávai kapcsolatban leírt kétlépcsős vezérlési folyamat értelemszerű ismétlődésével a részleges töltésű üzem vezérlése és fenntartása folyamatossá vá­lik. Ennek során a dugattyú mellső holtpont felé haladva a váltó-bütyköt visszaállítja korábbi helyzetébe. A 3. ábrán látható vezérlőmechanizmus ren­deltetése a 2. ábrán láthatóéval értelemszerűen azonos. Ennél a megoldásnál a 3 kar a 17 kö­tőrúd segítségével kapcsolódik a 14 csuklóhoz, illetve a 15 rugótámasztású, 13 csúszórész köz­beiktatásával a 7 tolattyúval. A 4 ütköző a 12 váltókarral kerül a fent említett kapcsolatba, mi­által a 13 csúszórész a 7 tolattyúval két holtpont­ba helyezhető és ezzel a töltésnek megfelelő ", tolattyúmozgatás biztosítható. Az említett mű­ködtető elemek az egyenesbe vezetett 16 összekö­tőrészre vannak szerelve, tehát a 7 tolattyú 3 kartól eredő alapmozgatásával együttesen az egész szerkezeti rész (vezérlőmechanizmus) el­mozdul. A 2., ill. 3. ábra szerinti vezérlőmechanizmu­sok 6 ill. 15 rugói hatásuknak megtartásával egyéb megoldással is elhelyezhetők, vagy a 7 körtolattyú jobboldali átmérőjének a baloldali­hoz viszonyított növelésével a 7 tolattyúra üzem­közben ebből eredően ható erővel is helyettesít­hető. Olyan esetekben, amikor nincs szükség a töl­tés tág határok közötti szabályozására, a 11 ve­zérlőfej csuklós rudazat helyett közvetlenül rá­szerelhető a dugattyúrúdra vagy az ezzel együtt mozgó bármely szerkezeti részre. A találmány szerinti elvi megoldás alkalma­zása megfelelő szerkezeti kialakítással, illetve méretezéssel, viszonylag egyszerűen teszi lehető­vé a szabadlöketű dugattyús gőzgépek részleges töltéssel való működtetését, melynek gazdasági hatása számszerű bizonyítás nélkül is határozott előnyt eredményez. Szabadalmi igénypont: Részleges töltéssel üzemelő kéthengeres sza­badlöketű erőgépek vezérműve, melynél az egyik henger dugattyús mechanizmusa a másik hen­ger tolattyúját vezérli és megfordítva, azzal jel­lemezve, hogy bármelyik dugattyú mechanizmu­sával vezérelt tolattyú rudazatába (7, 17) töltés-10 15 20 25 10 Ó5 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents