154233. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus lengéscsillapító mosógépekhez

154233 gesztés tesz lehetővé, a 60 lengéscsillapítók a dob mozgását a kívánt módon csillapítják. A találmány szerinti lengéscsillapító működése az 1—3 ábrákból ismerhető meg. Az 1. ábra a lengéscsillapítót olyan működési helyzetben áb- 5 rázolja, mely akkor következik be, ha a dobszerkezet fordulatszáma a kritikus fordulatszám-tartományban van; a 7 test és a 8 és 9 rugó öszehangolása ugyanis úgy történik, hogy a 7 test a kritikus fordulatszám-tartományban nem jön io lengésbe, tehát a 7 test a 6 rövidrezáró áteresztő nyílásokat zárja és így a csillapítóközeg átfolyása csak a 4 áteresztő nyílásokon keresztül történhet. Mivel a 4 áteresztőnyílások keresztmetszetét igen szűkre vesszük, a lengéscsillapl- 15 tó ebben a működési szakaszban igen nagy csillapítási teljesítményt fog leadni. A 4. és 5. ábrán a dobszerkezet a kritikus fordulatszám feletti működési helyzetben van ábrázolva, ami azt jelenti, hogy a 7 test rezonancia következtében a 20 4. és 5 ábrán látható két szélső helyzet között leng és így a 6 rövidrezáró áteresztő nyílásokat a csillapítközeg átfolyása számára szabaddá teszi. Ennek következtében a csillapítási teljesítmény a legkisebbre csökken, mert a rövidrezáró 2

5 nyílások mindig csak egy-egy rendkívül rövid pillanatig vannak zárva, mikor a 7 test — lengései folyamán — éppen középhelyzetben van. A csillapítóközegnek a 3 dugattyún való átfolyását a 4. és 5. ábrán áramlási vonalak jelzik és csillapítási-teljesítmény azért van a kívánt kis értéken, mert az áramlás e vonalak mentén elég könnyű. A 6—8. ábrán vázolt lengéscsillapító csak szerkezetileg különbözik az 1—5. ábra alapján szemléltetett lengéscsillapítótól. Ebben a megoldásban a dugattyú 113 és 114 lemezekből áll, melyeken 115 és 116 áteresztőnyílások vannak. A 117 test a két 113 és 114 lemez között van és azon a 102 dugattyúrúd hatol át. A 17 testen hüvely- .„ alakú 118 darabok vannak, melyek részben tengelyirányban a 113 és 114 lemezekre feltolhatok. A 118 darabokon 119 áteresztőnyílások vannak, melyek a dugattyú 113 és 114 lemezeinek 115 áteresztőnyílásaival fedésbe hozhatók. A 117 test a 45 120 és 121 rugók segítségével van a 113 és 114 lemezekhez leszorítva. Az ilyen módon kialakított lengéscsillapító működési elve megegyezik az 1'—5. ábra kapcsán ismertetett működési elvvel. A 9. ábrán a P csillapítóerőt a mosógép n for- 50 dulatszámának függvényében láthatjuk. A dob kritikus n fordulatszáma felett szaggatott vonallal jelzett csillapítóerő egy szokványos lengéscsillapító csillapító jellegének felel meg, a teljes vonal ezzel szemben a találmány szerinti 55 szerkezet csillapítóteljesítményét szemlélteti. Ebből a találmány szerinti megoldás előnyös hatása különösen jól megállapítható. A 9. ábra esetében n a lengő rendszer rezonancia rezgésszámát, n pedig a centrifugálás közben a dob for- 6P dulatszámát jelenti. A 10. ábra szerinti kivitelnél ugyancsak folyadékkal töltött 201 henger van, melyen a 202 dugattyúrúdon tengelyirányban eltolhatóan megerősített 203 dugattyú van. A 202 dugattyúrúdon §5 SO 35 az ábrán lemetszett furatként feltüntetett, tengelyirányban elolhatóan megerősített 203 fugatyú van. A 202 fugattyúrúdon az ábrán lemeszett furatként feltüntetett, tengelyirányú 205 fúrat van, mely legalább egy 204 nyílással van a 209 rugótányér 210 biztosítása, felett összeköttetésben. A 207 test területén 206 áteresztőnyílás van, mely az ábra szerint derékszög alakban van kikévezve. A 206 áteresztőnyíiás alakja nem korlátozódik az ábrán megjelölt kivitelre, hanem attól messzemenően eltérhet. A 207 test a 203 dugattyún és a 209 rugótányéron támaszkodik, éspedig mindkét 208 rugón keresztül. Az alábbiakban ismertetjük a találmány szerinti berendezés működésmódját. A mosódob kritikus fordulatszámának határain belül a 208 rugóknak a 207 testhez való megfelelő beállításával elérjük, hogy a 207 test nem jön lengésbe. Az ábra ezt a működési helyzetet mutatja. A 206 áteresztőnyílások a 207 test segítségével fedve maradnak és a csillapítóközeg átfolyása csupán a 204 nyílásokon történik. Ezeknek a 204 nyílásoknak átfolyó keresztmetszete nagyon kicsi és így nagy csillapítótevékenység érhető el. Amenynyiben ebben a kritikus fordulatszám tartományban a lengéscsillapító nyomási igénybevételnek lesz kitéve, a csillapítóeszköz a 203 dugattyú közepén a 202 dugattyúrúdra helyezkedik és kilépő nyílása célszerűen a 209 rugótányér 210 biztosítása felett van elhelyezve; így elkerülhető, hogy a folyadékáramlás a 207 testre hatással legyen. Ha az áteresztőnyílás nem a 203 dugattyú közepén volna elhelyezve, hanem a tényleges gyűrűalakra kiképzett dugattyútesten, a folyadékáramlás befolyásolhatná a 207 testet. Ha a mosódob fordulatszáma meghaladja a kritikus fordulatszámot, a 207 testből és 208 rugókból álló lengőrendszer saját rezonancia tartományába kerül és a 206 áteresztőnyílásokat a csillapítóközeg akadálytalan átfolyása számára szabaddá teszi; így a csillapíteljesítmény minimális értékre csökken. Az ábrázolt kiviteli alak esetében a 207 test a kritikus fordulatszám feletti tartományban húzó-csillapítás esetén a dugattyúcsillapítás esetén a dugattyúval ellentétes, nyomócsillapítás esetén pedig a dugattyú felé eső oldalon leng. A 11. ábrán a 301 dugattyúrúd az azon megerősített 302 dugattyúval látható, továbbá egy lengőrendszer, mely 311 rugóból és a sugárirányú 308 nyílás vezérlésére szolgáló 309 testből áll. A 302 dugattyú a rajzon egyébként fel nem tüntetett hengeres csőben mozog. A 301 dugatytyúrúd tömítéssel ellátott nyíláson keresztül nyúlik ki ebből a csőből, ami a rajzon ugyancsak nincs ábrázolva. A 302 dugattyún 303 és 304 áteresztő csatornák vannak, melyek a 305 és 306 rugólemezzel együtt a folyadékáramlás céljára szelepként működnek és húzó vagy nyomó csillapításként hatnak. A 302 dugattyú 313 anya segítségével van a 301 dugattyúrúdhoz erősítve. A 301 dugattyúrúdon tengelyirányú 307 fúrat van, melyen sugárirányú 308 nyílások találhatók. Normál állás esetén ezeket a 308 nyílásokat a 301 dugattyúrúdon eltolhatóan alkalmazott 309 3