154229. lajstromszámú szabadalom • Kártevőirtószer
3 154229 4 den esetben az ólakból vagy állásokból ki kell hajtani. Ezáltal természetesen az állatok idegesek lesznek és a tapasztalat szerint a tyúkoknál a tojóteljesítmény csökken. Ettől eltekintve ez a módszer is időtrabló. Egy másik alkalmazási módszer szerint az ólakat úgynevezett füstölőszerekkel (Fumette) kezelik. Ennek a módszernek az a hátránya, hogy az állatok ilyen kezelési műveletnél csak meghatározott ideig tartózkodhatnak az ólakban. Ha alkalmazás közben nem tartják be pontosan az előírásokat, úgy igen súlyos mérgezési jelenségek léphetnek fel. Ezen kívül a gázzal való kezelésnek csak ott van értelme és célja, ahol az ólakat maradéktalanul tömíteni lehet. Az ajtót, ablakokat, hasadékokat és a ventillátor-nyílásokat légzáróan kell tömíteni. A gázosítás után az összes állatokat az ólból ki kell hajtani, majd alapos szellőztetést kell végezni. Hátrány az is, hogy ezek a szerek sem rendelkeznek ovicid hatással, továbbá ismételten és gyakran kell alkalmazni. Ismeretessé vált továbbá az is, hogy kovasavakat hordozóanyagként vagy hatóanyagként lehet paraziták irtására felhasználni. A kvarclisztfajták alkalmazása meg van tiltva, a tiltó rendelkezést a Nachrichtenblatt für den Deutschen Pflanzenschutzdienst, 21. évfolyam 6. száma {1941) tartalmazza. További ismert kovasav készítmények a por alakú, fluorral impregnált kovasavak (lásd C. 1960 — 3077 és C. 1962 — 2584), továbbá pl. a por alakú DDT-nél használt hordozóanyag, ill. szabadonfolyást (free-running) elősegítő szer (lásd FAZ, 1959. április 28.), a por alakú Si02 (AEROSIL stb., lásd C. 1960 — 4066 és C. 1962 ,- 627 és FAZ 1959. április 28.). A por alakú kovasavak hatásmechanizmusán a szakirodalom szerint abban rejlik, hogy a kovasavat a paraziták viaszkutikulája adszorbeálja és ezáltal a kártevőtől az életfolyamatokhoz szükséges testnedvességet, ill. folyadékot elvonja. Ujabb vizsgálatok szerint azonban ez a hatás kétségbevonható, mivel egyes kísérletek szerint nemcsak a hidrofil töltőanyagok, hanem a hidrofób töltőanyagok is a parazitákat irtják. A kovasav ismert alkalmazási lehetőségének előnyei abban foglalhatók össze, hogy a kovasav fizikai hatást fejt ki, nem toxikus és rezisztencia képződést sem tapasztaltak. A fent említett szer hátránya azonban az, hogy a levegő nedvességével szemben érzékeny, ennek folytán a hatékonysága csökken, továbbá a kezelendő tárgyak (ülőrudak, ólfalak stb.) szempontjából csekély tapadóképességgel rendelkezik. Ezen kívül alkalmazásmódja is nehézkes, mivel a por alakú anyagot nehezen lehet egy helyre összpontosítani. A kovasavbázisú szerek szabadtéri alkalmazása is alig képzelhető el, mivel szabad területen a levegő nedvességével, köddel, esővel és széllel kell számolni. Zárt terekben (tyúkfarmokon) az alkalmazási mód ugyancsak kedvezőtlen, mivel az állatokat az órák hosszat tartó finoman eloszlatott Si02 -5 permet zavarja, ezáltal pedig a tojóteljesítmény csökken. Az Si02 -por továbbá nem minden parazitára fejthet ki hatást, mivel egyes paraziták olyan helyre húzódnak vissza, hogy a por nem éri el őket. A kovasavpor ezen kívül nem 10 rendelkezik ovicid hatással, ezért az irtószer alkalmazását többször kell ismételni ahhoz, hogy a következő generációkat is kiirtsák. A finomdiszperz, por alakú kovasavak alkal-15 mázasánál fellépő nehézségek arra vezettek, hogy a finomdiszperz kovasavak vizes diszperzióit alkalmazzák, amelyek önmagában ismert módon állíthatók elő. 20 Ezeket a kísérleteket kereskedelmi kovasavdiszperziókkal végezték, amelyek 1000 ml vízben mindenkor 140, 150, 280 és 400 g Si02 -t tartalmaztak. Ezen alkalmazási mód során a kártevőirtásban szokásos permetező készülékek ^5 kerültek felhasználásra. Azonban már rövid alkalmazási idő eltelte után le kellett állítani a vizes kovasavdiszperziókkal való permetezést, mivel a művelet közben a permetező készülék fúvókái eltömődtek. Ismételt alapos fúvóka-3" tisztítás után sem lehetett ezt a nehézséget kiküszöbölni. A vizes kovasavdiszperziók gyakorlati alkalmazásánál mutatkozó fenti nehézségeken kívül 35 az is kiderült, hogy a diszperziók szerkezeti viszkozitása és tapadóképessége sem megfelelő. Ennek folytán a vizes kovasavdiszperzió permetezésénél egyenletesen tapadó bevonat, főként a ferde és függőleges felületeken nem képez*0 hető. A diszperziók előállításánál a nedvesítő-, emulgeáló-szerek, továbbá a tapadóképességet és szerkezeti viszkozitást javító szerek beadagolása sem vezetett olyan megfelelő minőségű diszperziókhoz, amelyek az előbb vázolt hátrá-45 nyoktól mentesek. Ennek oka abban rejlik, hogy a kártevőirtószereknél használt adalékanyagok, mint a nedvesítő-, emulgeáló-szerek, valamint a tapadóképességet és szerkezeti viszkozitást javító anyagok a diszperziók koagulálását idézik 50 elő, ill. a diszperziók stabilitását hátrányosan befolyásolják. A találmány feladata tehát az állati kártevők, főként külső élősdiek ellen szárnyasoknál fel-55 használható, vizes kovasavdiszperziók előállítása, amelyek egyrészt emberre és állatra ártalmatlanok, másrészt jó tapadóképességűek és az ismert szerek fentiekben vázolt hátrányaitól mentesek. 60 A találmány szerinti készítmény azzal jellemezhető, hogy finomdiszperz sziliciumdioxidaerogél és vizes polietiléniminpaszta reakciótermékeinek vizes diszperziójából áll, amely 65 nedvesítő- és emulgeálószereket, szerkezeti visz-2
